Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Kedvezményes tagdíjfizetés
  • A MÚOSZ
    • Rólunk
    • Szervezet
      • Küldöttgyűlés
      • Elnökség
        • Elnökségi határozatok 2022
        • Elnökségi határozatok 2020
        • Elnökségi határozatok 2018
        • Elnökségi határozatok 2017
        • Elnökségi határozatok 2016
        • Elnökségi határozatok 2015
      • Ellenőrző Bizottság
      • Etikai Bizottság
      • További bizottságok
      • Szakosztályok
      • Alapítványok
      • Alapdokumentumok
        • Alapszabály
        • Etikai kódex
        • A MÚOSZ stratégiája
        • Közhasznúsági jelentés
        • Befektetési szabályzata
    • A MÚOSZ díjai
    • SZMSZ
    • 120 év
    • Gyászhírek
    • Archívum
  • Szolgáltatások
  • Tagfelvétel
  • Tagdíj
  • Szakosztályok
  • Pályázatok
  • Oktatás
    • Média Akadémia
    • Fotóriporter
  • Állás
  • Irodaház
  • Kapcsolat
Nincs eredmény
Összes eredmény megtekintése
  • A MÚOSZ
    • Rólunk
    • Szervezet
      • Küldöttgyűlés
      • Elnökség
        • Elnökségi határozatok 2022
        • Elnökségi határozatok 2020
        • Elnökségi határozatok 2018
        • Elnökségi határozatok 2017
        • Elnökségi határozatok 2016
        • Elnökségi határozatok 2015
      • Ellenőrző Bizottság
      • Etikai Bizottság
      • További bizottságok
      • Szakosztályok
      • Alapítványok
      • Alapdokumentumok
        • Alapszabály
        • Etikai kódex
        • A MÚOSZ stratégiája
        • Közhasznúsági jelentés
        • Befektetési szabályzata
    • A MÚOSZ díjai
    • SZMSZ
    • 120 év
    • Gyászhírek
    • Archívum
  • Szolgáltatások
  • Tagfelvétel
  • Tagdíj
  • Szakosztályok
  • Pályázatok
  • Oktatás
    • Média Akadémia
    • Fotóriporter
  • Állás
  • Irodaház
  • Kapcsolat
Nincs eredmény
Összes eredmény megtekintése
Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Nincs eredmény
Összes eredmény megtekintése
Home MÚOSZ-közélet

A német-magyar kapcsolatokban „átéltünk már jobb időket is” – háttérbeszélgetés a német nagykövettel

MÚOSZ Írta: MÚOSZ
2022.04.24.
in MÚOSZ-közélet, Szakosztály, Szakosztályi hírek
0
0
Megosztás FacebookonMegosztás Twitteren

A megadott keretlétszámnál jóval többen voltak kíváncsiak a MÚOSZ Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztálya szervezésében folytatott háttér-tájékoztatóra, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, Johannes Haindl tartott a rezidenciáján április 13-án.

Érthető módon az Ukrajna elleni oroszországi támadás került a középpontba. (A háttér-információs találkozó a Chatham House szabályok szerint zajlott le, az ott elhangzottak nem köthetők a részvevők bármelyike személyéhez.)

A tájékoztató-beszélgető találkozás talán legérdekesebb megállapítása, ami éppen az ukrajnai háború kapcsán hangzott el: két, egymással nem kompatibilis gondolkodásmód létezik, a putyini Oroszországi Föderációé (OF) és a Nyugaté. Amit Putyin akar és hirdet, az egy elavult geopolitikai séma és a 19.-20. század gondolkodásmódját tükrözi. Ezzel szemben áll a modern, nyugati felfogás, amely a szerződésekkel szabályozott rendszereken alapul.

A beszélgetés során felvetődött: vajon korábban a német külpolitika oroszbarát volt?

Az elmúlt hetekben a német külpolitika, az EU-NATO biztonságpolitikájával kapcsolatban gyakorlatilag 180 fokos fordulatot vett. Ez annak is a következménye, hogy a német biztonságpolitika nem felelt meg a kihívásoknak. A fegyverszállítások kérdése Németországban sokáig tabutémának számított. Most viszont felborult az alapelv, miszerint Berlin nem szállít fegyvert krízisterületekre. Németország vállalta, hogy katonai kiadásait felemeli a NATO követelményszintre, évente a GDP 2%-ára, emellett egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoznak létre a német haderő fejlesztésére, katonai-hadiipari beruházásokra.

A német fővárosban tudomásul vették, hogy Frank-Walter Steinmeier német államelnököt az ukrán vezetés nem látta volna szívesen Kijevben. Ennek ellenére Berlin szolidáris az ukránokkal, és az USA után a nyugati világ második legnagyobb Ukrajna-segélyezője.

A beszélgetés során felvetődött: vajon korábban a német külpolitika oroszbarát volt? Igen, mert Berlin túl nagy reményeket fűzött a Putyin-vezetéshez. Ám felmerült a kérdés: mindennek mi lett volna az alternatívája? Egészében véve a német elnök is kénytelen volt beismerni, hogy túlbecsülte az oroszokban (a vezetésben) rejlő lehetőségeket.

Putyin Ukrajna elleni támadása felborította az eddigi biztonsági- és külpolitikát. Le kell szögeznünk, hogy a nemzetközi jogrend elutasítja a támadóháborút. Németország abból indul ki, hogy az új nemzetközi biztonsági térben elengedhetetlen a szoros európai biztonságpolitikai együttműködés és a transzatlanti kapcsolatok szorosabbra fűzése.

Johannes Haindl mellett a tolmács, balra Dunai Péter és Koroncz Ágnes

Egyértelművé vált számunkra, hogy Berlinben nem tudnak a Keleten sokszor emlegetett, az 1990-es évtized elején állítólag  létrejött, egyfelől az EU-NATO, másfelől pedig az OF részéről kötött  megállapodásról, amely úgymond szabályozta volna a keleti „pufferzóna” kérdést. Magyarán, hogy a Nyugat bármilyen kötelezettséget vállalt volna, hogy az integrációs szervezetei, elsősorban a NATO, nem terjeszkednek kelet felé. Mint elhangzott, a NATO nem mondhatja le, tilthatja meg bármelyik országnak a hozzá való csatlakozást.

Ezért nem helytállóak Putyin elnök azon panaszai és érvei az „ukrajnai különleges katonai műveletek” indokoltsága mellett, miszerint a NATO felrúgta az egyességet és őt nem hallgatták meg. A közelmúlt próbálkozásai is ezt cáfolják, hiszen Orbán Viktor, Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök hosszan tárgyalt vele Moszkvában, és mások is, például a NATO-Oroszország Tanács üléseinek résztvevői szintén meghallgatták az orosz képviselőket. Ugyanakkor arra is emlékeztetni kell mindenkit, hogy sem 2008-ban (orosz-grúz háború), sem 2014-ben (a Krím, a Donbassz elfoglalása, a szakadár szeparatisták támogatása) a NATO nem támadott!

A kétoldalú kapcsolatokat érintve elhangzott, hogy azok nagyon szorosak mind gazdasági, mind kulturális-emberi szinten. Röviden összegezve: negyed millió munkahely fűződik Németországhoz, a német érdekeltségű vállalatokhoz, amelyek száma hazánkban 3000. Németország Magyarország legnagyobb külföldi befektetője. Ám az sem maradt titokban, hogy Berlinben úgy látják, a kétoldalú politikai kapcsolatokban „átéltünk már jobb időket is”.

A német politikai és gazdasági vezetés körében ugyan általános a vélemény, hogy Magyarország sikeres a külföldi beruházások vonzásában, de meg kell mondani, amit itt a németek nálunk találtak-találnak, az nem mind arany. Nem hagyhatók szó nélkül például a német érdekeket sértő különadók, amelyekkel a budapesti kormány például a kiskereskedelmi cégeket (Aldi, Lidl) sújtotta. A Magyarországon aktív német cégek szigorú, a korrupciót kizáró előírások szerint működnek. A németek nagyon vigyáznak arra, hogy korrupció szagú ügyeknek a közelébe se kerüljenek. Elhangzott ennek kapcsán az utalás az intő példára, a Siemensre, amely Görögországban „belesétált a csapdába”.

Minthogy a beszélgetés részvevői magyar oldalon újságírók voltak, nem maradhatott el a magyar sajtó helyzetének megvitatása sem, amit az is ösztönzött, hogy korábban a magyar sajtóban olyan komoly német cégek képviseltették magukat befektetőkként, mint a Bertelsmann. Ezek egy része aztán nagyjából 2010-et követően kivonult a magyar piacról. Németország tartja magát ahhoz, hogy a magyar médiapiacot Magyarország befolyásolja, azaz Berlin nem avatkozik be a magántőke mozgásába – de megfigyeli az eseményeket. Azt viszont több mint csodálkozással, rosszallással kellett tapasztalni, hogy a kormányközeli magyar sajtóban egyesek milyen torz képet igyekeznek festeni Németországról.

Visszatérve a jelenlegi nemzetközi helyzet kihatásaira: hangsúllyal hangzott el a megállapítás, hogy a gázszállítási szerződéseket be kell tartani – és ezeket a szerződéseket nem rubelben kötötték (ugyanakkor Moszkva újabban rubelben követeli a gázszállítások ellenértékét). Németország energiaellátása körül korábban elképzelhetetlen folyamatok indultak el. Nagyon sok a kérdés, és nem mindegyikre van válasz – ez volt a zárógondolata a nagy figyelemmel követett eszmecserének a német nagykövet budai rezidenciájának fogadótermében.

(tudósítónktól)

( A fotókat B. Mezei Éva készítette )

Címkék: Kül- és Biztonságpolitikai SzakosztálySzakosztályi publikációk

Friss hírek

Lelép a közszolgálatiság felszámokóbiztosa

Lelép a közszolgálatiság felszámokóbiztosa

2022.05.16.
2022.május 16. hétfő

2022.május 16. hétfő

2022.05.16.
Egyszerre 13 kormányközeli újsággal szemben nyert pert Juhász Péter

Egyszerre 13 kormányközeli újsággal szemben nyert pert Juhász Péter

2022.05.15.
Nemzetközi sajtószemle, 2022. május 15.

Nemzetközi sajtószemle, 2022. május 15.

2022.05.15.
Facebook Youtube

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

Hétfő 11.00 – 16.00
Kedd 13.00 – 18.00
Szerda 11.00 – 16.00
Csütörtök 11.00 – 16.00
Péntek 9.00  –  14.00

E-mail: uf@muosz.hu

ELÉRHETŐSÉGEINK


1064 Budapest,
Vörösmarty u. 47/A
Központi telefon:
(1) 478-9040
Titkárság: iroda@muosz.hu

Copyright © 2016 by Magyar Újságírók Országos Szövetsége.

Nincs eredmény
Összes eredmény megtekintése
  • MÚOSZ
    • Rólunk
    • Szervezet
      • Küldöttgyűlés
      • Elnökség
      • Alapdokumentumok
      • Alapítványok
      • További bizottságok
      • Etikai Bizottság
      • Szakosztályok
    • A MÚOSZ díjai
    • SZMSZ
    • 120 év
    • Gyászhírek
    • Archívum
  • Szolgáltatások
  • Tagfelvétel
  • Tagdíj
  • Pályázatok
  • Oktatás
    • Média Akadémia
    • Fotóriporter
  • Állás
  • Irodaház
  • Kapcsolat
  • Languages

Copyright © 2016 by Magyar Újságírók Országos Szövetsége.

Welcome Back!

Jelentkezzen be a fiókjába

Forgotten Password?

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Belépés
Ez az oldal cookie-kat használ, hogy a legjobb élményt tudjuk nyújtani a felhasználóinknak! További információ.