A MÚOSZ befektetési szabályzata

  1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
  1. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (a továbbiakban: MÚOSZ, nyilvántartási szám: 01-02-0000469) egyesületi formában működő közhasznú jogállású civil szervezet.
  • Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 45. §-a rögzíti: „A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a döntéshozó szerv – ha ilyet létrehoztak – a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.” A törvény értelmező rendelkezése értelmében befektetési tevékenység: a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység”
  1. A SZABÁLYZAT CÉLJA
  • A szabályzat célja a MÚOSZ befektetéseivel, illetve azok adminisztrációjával kapcsolatos tevékenységek keretrendszerének meghatározása. A MÚOSZ befektetései alatt egyrészt a tartós befektetéseket, amelyeknek csak a hozamát használhatja fel, illetve az ideiglenesen szabad pénzeszközközöket értjük.
  • A szabályzat a befektetési célokat és filozófiát, illetve a tevékenységekhez kapcsolódó döntési és eljárásrendet határozza meg, méghozzá oly módon, hogy azok a MÚOSZ alapszabályával összhangban legyenek.
  1. FELADATOK
  • A MÚOSZ pénzbeli vagyonkezelésének alapvető célja az Egyesület pénzügyi függetlenségének és stabilitásának biztosítása, illetve az alaptevékenységek finanszírozásához szükséges források hosszú távú biztosítása. Ez egyrészt a tihanyi üdülőkomplexum értékesítéséből származó bevétel befektetését jelenti, másrészt a folyamatos és fennakadásmentes működéshez elengedhetetlen pénzáramlás biztosítását, és annak átlátható felhasználását foglalja magában.
  1. A BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZANDÓ ALAPELVEK
  • A befektetési alapelvek rögzítésének célja egyrészt, hogy iránymutatást adjon a befektetési tevékenységnek, illetve korlátokat szabjon annak, továbbá biztosítsa a befektetésekhez kapcsolódó célok és kockázatok transzparenciáját, hogy az Egyesület tevékenysége hosszútávon fenntartható legyen, s ne legyen fennakadás a működés finanszírozásában.
  • Az alapvető célok elérését, illetve az ezekhez kapcsolódó tevékenységek hosszútávon fenntartható finanszírozását a befektetéseken elért hozam (kamat és realizált deviza- és kötvény-, részvény-árfolyamnyereség, osztalékbevétel, illetve ingatlan-bérbeadásából származó bevétel) felhasználásával egy, a vagyontömeg megőrzését célzó óvatos befektetési politika folytatása mellett kívánja megvalósítani a MÚOSZ.
  • Fentieknek megfelelően a befektetési politika célrendszere:

⦁ Jövedelem generálása. A befektetések első számú célja a tevékenység rendszeres finanszírozásának megteremtése, amely biztosítja az Egyesület működésének folyamatosságát.

⦁ Biztonság. A tevékenység hosszú távú fenntartásának záloga a befektetéseken vállalt viszonylag alacsony kockázat.

⦁ Likviditás. Az Egyesület mindenkori pénzügyi befektetéseinek összhangban kell lennie az éven belüli és az esetleges hosszú távú kötelezettségeivel, fenntartva az Egyesület folyamatos fizetőképességét.

⦁ Hosszú távú befektetések kiemelt szerepe. A hosszú távú befektetések esetében nem azok napi piaci átértékelődését kell szem előtt tartani, hanem a befektetésekből származó jövedelem stabilitását.

⦁ Alacsony tranzakciós költségekre törekvés.

  • BEFEKTETÉSEK TÍPUSAI (hosszú távú)

1. Ingatlan

Az Egyesület a működéshez szükséges optimális hozam eléréséhez ingatlanokat vásárolhat, illetve ingatlanokba befektethet. Ingatlan megvásárlása előtt három hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványnak vagy ingatlanforgalmi szakvéleménynek kell rendelkezésre állnia. Ingatlant csak per-teher- és igénymentes állapotban vásárolható meg. Főszabályként törekedni kell a kizárólagos (1/1 eszmei hányadú) tulajdonszerzésre. Közös tulajdonban történő ingatlanbefektetés esetén külön indokolni szükséges a befektetés indokoltságát még az osztott tulajdon ellenére is.

2.. Pénzügyi eszközök

A befektetések megválasztásánál az Egyesület pénzbeli vagyonát elsősorban alacsony kockázatú (biztos hozamot elérő), jövedelmet generáló értékpapírokba (állampapír, vállalati kötvények stb.) kell fektetni. Ha ez nem ígér a működtetéshez elegendő hozamot, s a garantált hozam az aktuális infláció alatt van, úgy célszerű ésszerű mértékig a kockázatosabb értékapírok (részvények) arányát növelni, diverzifikációval törekedve a kockázat mérséklésére. 

A befektetések devizaneme:

⦁ Magyar forint (HUF)

⦁ Euró (EUR)

⦁ Amerikai dollár (USD)

⦁ A küldöttgyűlés egyedi döntése által meghatározott egyéb deviza. Az egyedi döntést a küldöttgyűlés indokolni köteles.

A mindenkori számviteli törvény szerint értendő pénzvagyonra vonatkozóan a befektetési döntések során az alábbi követelményeknek kell megfelelni: A választható befektetési típusok meghatározásához a mindenkori készpénzvagyon összegéből befektetésre az alábbiak szerint van mód:

⦁ Állampapír

Az állampapír magyar, Európai Uniós tagállam, az Európai Gazdasági térségről (EGT) szóló megállapodásban részes más állam, vagy harmadik ország, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank, az EGT, illetve más állam jegybankja által forintban, vagy más devizában kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

⦁ Befektetési jegyek

Magyarországon, Európai Unió tagországában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő által kibocsátott befektetési alapok befektetési jegyei. Az egyes befektetési alapok nettó eszközértékének maximum 20 százaléka erejéig lehet befektetni. Az alap méretének csökkenése, és így e likviditási limit megsértése esetén maximum 45 nap alatt kell a 20 százalékos küszöbérték alá kerülni.

⦁ Hitelintézet által forgalomba hozott, forintban vagy más devizában denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Magyarországon, az Európai Unió tagországában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban vagy harmadik országban bejegyzett hitelintézet által kibocsátott értékpapír.

⦁ Gazdálkodó szervezet által forgalomba hozott, forintban, vagy más devizában denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Magyarországon, az Európai Unió tagországában, a Térségről szóló megállapodásban részes államban vagy más államban bejegyzett gazdálkodó szervezet által kibocsátott értékpapír.

⦁ Részvény

Magyarországon vagy más országban nyilvánosan kibocsátott, tőzsdére bevezetett részvény, illetve tőzsdén nem jegyzett (OTC) részvények

  • BEFEKTETÉSEK TÍPUSAI (rövid távú)

A működés biztosításához rendelkezésre álló pénzeszköz rövidtávon befektethető, hozamnövelés céljából. A rendelkezésre álló lehetőségek:

⦁ Látraszóló betét

A likviditás folyamatos menedzselését szolgálja.

⦁ Lekötött betét

Forint, illetve deviza lekötött bankbetét, ideértve a betétgyűjtésre feljogosított, önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan működő és gazdálkodó, központi költségvetési szervnél lekötött betét is.

⦁ Állampapír

Az állampapír magyar, Európai Uniós tagállam, az Európai Gazdasági térségről (EGT) szóló megállapodásban részes más állam, vagy harmadik ország, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank, az EGT, illetve más állam jegybankja által forintban, vagy más devizában kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Ezen kibocsátók 12 hónapnál nem hosszabb futamidejű állampapírjai.

A lejáratok és egyéb tranzakciók miatt előálló limitsértéseket, bizonytalan helyzeteket a feltárásuktól számított 45 napon belül kezelni kell. Amennyiben ez technikai okok miatt nem megoldható, arról írásban tájékoztatni kell a Küldöttgyűlést. A befektetések devizaárfolyam kockázata tekintetében törekedni kell a kockázat minimalizálására, a befektetések, illetve az azok által generált jövedelem és a tervezett kiadások devizanemeinek összehangolására. Törekedni kell a devizakockázat mérlegben történő minimalizálására.

  • DÖNTÉSI HATÁSKÖRÖK ÉS FELELŐSSÉGEK

Küldöttgyűlés

A befektetési szabályzatot a küldöttgyűlés fogadja el, illetve vizsgálja felül évente legalább egyszer, indokolt esetben soron kívül. A felülvizsgálat célja annak biztosítása, hogy az egyesületi vagyon, illetve annak hozadéka biztosítani tudja az Egyesület céljainak megvalósulását.

A befektetési döntés meghozatalára csak a Küldöttgyűlés jogosult.

  • JELENTÉSI RENDSZER

A MÚOSZ elnöke az alábbiak szerint beszámol Küldöttgyűlés és az Ellenőrző Bizottság részére:

Az éves beszámoló részeként tájékoztatás az Ellenőrző Bizottság és a Küldöttgyűlés részére az Egyesület pénzügyi-, jövedelmi és a vagyoni helyzetéről, ezen belül összehasonlító elemzést készít a tervezett és tényleges működési költségekről. Tájékoztatást nyújt az befektetési portfólió állásáról.

  1. HATÁLYBALÉPÉS

Jelen Szabályzat – figyelemmel az Ellenőrző Bizottság 2021. augusztus 25-én kelt jóváhagyására és a Küldöttgyűlés 2021. szeptember 11. napján kelt elfogadó határozatára – 2021. szeptember 11. napján lép hatályba.

Budapest, 2021. szeptember 22.

Kocsi Ilona

elnök