SZMSZ

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a MÚOSZ alapszabálya kellő részletességgel szabályozza a szervezet működését, a MÚOSZ testületeinek tevékenységét és feladatait. A jelen szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) ezért csak azokat a kérdéseket rendezi, amelyek nem tárgyai az alapszabálynak, de amelyekben a döntést akár jogszabály, akár az alapszabály előírásánál fogva a küldöttgyűlésnek kell meghoznia.

A)    SZERVEZETI RENDELKEZÉSEK

  I. Általános rendelkezések; a MÚOSZ szervezete

  1.  Küldöttgyűlés
    A küldöttgyűlés napirendjén szereplő határozati javaslatokat a küldöttgyűlés előtt legkésőbb öt munkanappal a küldötteknek elektronikus úton hozzáférhetővé kell tenni.
  2.  Szakosztályok
    A szakosztály a szövetség szakmai életének meghatározó, önszerveződésen alapuló formája. Célja, hogy a hasonló szakmai orientációjú, egymáshoz közel álló érdeklődésű tagok számára állandó szervezeti és működési keretet biztosítson.

3.1 Tagok
A szakosztálynak MÚOSZ-tag lehet a tagja. A szövetség tagja több szakosztály munkájában is részt vehet.

3.2 Új szakosztály alapítása
Új szakosztály alapítását a szövetség 10 olyan tagja kezdeményezheti, aki legalább egy éve a MÚOSZ tagja. Az alakuló szakosztály első ülésén a szakosztály célját meg kell határozni, vezetőséget, ezen belül elnököt, titkárt kell választani.
A megalakulási szándékot a MÚOSZ elnöksége elé kell terjeszteni. Az elnökség dönt az új szakosztály létrehozásáról, elutasító határozat esetén a küldöttgyűléshez lehet fellebbezni.

3.3 Tisztségviselők választása
A szakosztály a vezetőit, a szakosztály szavazati joggal rendelkező tagjainak minimum 50 százalék + 1 fővel személyes jelenlétében, többséggel választja. Szavazatot kizárólag személyesen lehet leadni.
Ha a legalább 15 nappal korábban meghirdetett tisztújító szakosztályi ülésen nem jelenik meg a szavazati joggal rendelkező tagság 50 százaléka + 1 fő, akkor a helyszínen, minimum egy óra múlva ismét összehívható a tisztújító ülés, és az akkor jelenlévő, szavazati joggal rendelkező szakosztályi tagok többségével lehet szakosztályi vezetőséget választani.
A vezetőségválasztó szakosztályi ülést az egyesület honlapján is meg kell hirdetni, legalább 15 nappal korábban. A szavazati joggal rendelkező szakosztályi tagok a MÚOSZ szakosztályi információkat kezelő munkatársának és a szakosztály tikárának címzett levélben vagy e-mailben is jelölhetnek vezetőségi tagokat.
A szakosztály vezetőségének megválasztásáról jegyzőkönyvet kell vezetni és azt a MÚOSZ elnökséghez el kell juttatni.
A választással kapcsolatos panaszokat a MÚOSZ elnökségéhez lehet benyújtani. Az elnökség ezzel kapcsolatos döntésével szemben a küldöttgyűléshez lehet fellebbezni. A szakosztály vezetőségének, elnökének, titkárának megbízatása a tisztújító szakosztályi közgyűlésig tart.  A szakosztályoknak a maguk tisztújítását  a MÚOSZ tisztújításának évében, legkésőbb a MÚOSZ tisztújító küldöttgyűléséig meg kell tartaniuk. A tisztújításról a szakosztály a fentiek alapján titkos szavazással dönt.

3.4 Működés
A szakosztályok kötelesek a tisztújítást követően 3 hónapon belül, valamint minden év február 28-ig éves munkatervet, valamint az előző évben végzett tevékenységükről írásos szakmai beszámolót készíteni, és ezt megküldeni a MÚOSZ elnökségének.

A szakosztályok kötelesek megküldeni a MÚOSZ elnökségének az újonnan megválasztott szakosztályi vezetők névsorát és elérhetőségét, valamint a szakosztályi tisztújító közgyűlés jegyzőkönyvét egyaránt.

3.5 Támogatás
A MÚOSZ a szakosztályok működését gazdasági lehetőségeihez mérten folyamatosan támogatja. A támogatás alapelveit a MÚOSZ elnöksége határozza meg.

A szakosztályok feladata, hogy lehetőségeikhez mérten igyekezzenek támogatókat gyűjteni a munkájukhoz. A támogatókkal, szponzorokkal, adományozókkal szerződést csak a MÚOSZ elnöke köthet. A MÚOSZ-hoz egy-egy szakosztály közreműködésével beérkező támogatást a szervezet az adott szakosztály működésére, tevékenységének finanszírozására fordítja.

Az elnökség egy tagja szakosztályi referensként segíti a szakosztályok munkáját, szükség esetén szervezi a szakosztályok finanszírozásához szükséges adatok beszerzését, rendszerezését és az elnökséggel való közlését.

A szakosztály megszűnéséről a szakosztály közgyűlése dönthet. A szakosztály megszűnik, ha taglétszáma az alapításhoz szükséges minimum 10 fő alá csökken.

 

  1.  Együttműködő szervezetek
    Más szervezettel való együttműködési megállapodást a szakosztályok kezdeményezhetnek. A megállapodás megkötéséhez az Elnökség előzetes hozzájárulása szükséges. Amennyiben a megállapodás a MÚOSZ-ra nézve kötelezettségekkel jár, a megállapodást a szakosztály kezdeményezésére, az Elnökség hozzájárulásával a MÚOSZ elnöke írhatja alá.
  2.  Alapítványok
    A MÚOSZ által alapított alapítványok alapítói hatáskörébe tartozó döntéseket az Elnökség jogosult meghozni.
  3.  A MÚOSZ-hoz köthető megjelölések
    A MÚOSZ-hoz kötődő megjelölések – így különösen az „Aranytoll”, a „Bálint György Újságíró Akadémia”, az „Újságíróbál”, a „Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás” – védelméről, felhasználásának módjáról és alkalmazási feltételeiről, illetve újak létrehozásáról az Elnökség dönt, illetve gondoskodik.
  4.  Jogsegélyszolgálat
    A MÚOSZ az újságírói tevékenységet érintő ügyekben ingyenes jogi tanácsadó szolgáltatást biztosít tagjai számára.

 

B)    MŰKÖDÉSI RENDELKEZÉSEK

  1.  Részeltetés a MÚOSZ szolgáltatásaiból
    (1)    A MÚOSZ Alapszabályban vállalt céljai és feladatai folytán a szervezet szolgáltatásaiból – a kimondottan a tagoknak nyújtott szolgáltatásokon (például a tagoknak nyújtott vásárlási kedvezmények) túl – a tagokon kívül mások is részesülhetnek.
    (2)    A kedvezményekről a költségvetés keretei között az elnökség dönt.
  2.  Kiállás a sajtószabadság védelmében
    Mindazon esetekben, amikor a sajtó- és a véleménynyilvánítási szabadság védelmében a MÚOSZ azonnali reagálására van szükség, az elnökség, illetve az elnök kap felhatalmazást a reagálás megfogalmazására és közzétételére.
  3.  Tagfelvétel
    A tagfelvétel rendjét a jelen SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
  4.  Iratbetekintés
    (1)    Felhatalmazást kap az elnök, hogy az iratbetekintési igényekről döntsön aszerint, hogy azok teljesítése nem sért-e személyhez fűződő jogot vagy üzleti titkot. Utóbbi esetben jogosult az iratbetekintést korlátozni vagy annak engedélyezését megtagadni. Az elnök a döntését a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül közli az érintettel. Az elnök döntésével szemben fellebbezésnek van helye a küldöttgyűléshez.
    (2)    Az iratbetekintési igényekről, azok teljesítésének idejéről az elnök a soron következő küldöttgyűlésnek írásban beszámol.
  5.  Gazdálkodás; határozat-tervezetek tartalmi követelményei, határidők
    (1)    Az elnök felelőssége, hogy a jogszabály szerinti határidőben való döntést megelőző 8. napon az elnökség határozhasson a költségvetés, az éves beszámoló, a közhasznúsági jelentés és a tagdíjról szóló határozatok előterjesztéseiről.
    (2)    A számviteli beszámolót a költségvetést kiegészítő, indokoló előterjesztéseknek a számviteli és a civil törvény előírásainak való megfelelésen túl alkalmasaknak kell lenniük az elmúlt évi és a várható gazdálkodási folyamatok bemutatására, különös tekintettel a székházzal, az üdülővel kapcsolatos bevételekre és ráfordításokra, a tagdíjbevételekre és a működési kiadásokra.
    (3)    A 3 millió forint egyedi ügyleti értéket meg nem haladó kötelezettség-vállalásról az elnök, a 10 millió forint egyedi ügyleti értéket meg nem haladó kötelezettségvállalásról az elnökség legalább kétharmados szavazati aránnyal dönt. Az utóbbi összeghatár feletti kötelezettségvállaláshoz a küldöttgyűlés előzetes felhatalmazása szükséges. A jelen pont alkalmazásában egyedi ügyleti értéknek minősül az egyszeri szolgáltatásra irányuló szerződés szerinti bruttó ellenérték, rendszeres, legalább egy éven át tartó folyamatos, vagy határozatlan időre kötött szerződés alapján igénybe vett szolgáltatás esetén pedig az időszakonként fizetendő ellenérték 12 hónapra számított bruttó ellenértéke minősül egyedi ügyleti értéknek. Az egyedi ügyleti értékbe beleszámít mindazon fizetési kötelezettség értéke, amelyet a MÚOSZ az ügylet jogszerű megszűntetésével összefüggésben lenne köteles megfizetni szerződés vagy jogszabályi rendelkezés alapján. Azok a szolgáltatások, amelyek tartalmuknál fogva összefüggnek (így különösen egymást kiegészítik, vagy egyik a másik nélkül gazdaságosan nem vehető igénybe), az értékhatárok szempontjából összesítve veendők figyelembe. Egyebekben a kötelezettség-vállalás és utalványozás rendjét elnöki utasításban az elnök szabályozza.
    (4)    A tagdíjfizetési határidőt az elnökség határozza meg. A junior tagok a tagfelvétel naptári évében az elnökség által meghatározott kedvezményes tagdíjat fizetnek, amelynek összege azonban nem lehet kevesebb az Alapszabályban meghatározott minimum tagdíjnál.
    (5)    A MÚOSZ segítséget nyújthat a szociálisan rászoruló tagjainak a rendelkezésre álló eszközeinek függvényében. A támogatás mechanizmusát, a kötelezettség- és felelősségvállalás rendjét, az e célra létrejött Szociális Bizottság szabályozza saját ügyrendje keretében.
  6.  Beszámoltatás
    A küldöttgyűlés elnökei gondoskodnak arról, hogy a MÚOSZ elnökének, elnökségének, gazdasági vezetőjének és szakosztályi referensének beszámolói legalább évente egyszer a küldöttgyűlés elé kerüljenek.
  7.  A küldöttválasztás lebonyolítása
    (1)    A küldöttválasztáshoz szükséges szavazócédulák letölthetőek a MÚOSZ honlapjáról, illetve a titkárságon átvehetők vagy kérhető azok postázása. A szavazólapok leadásának helyét és határidejét az Alapszabály szabályozza.
    (2)    A Mandátumvizsgáló Bizottság megvizsgálja a leadott szavazócédulák azonosíthatóságát, érvényességet, majd megállapítja és nyilvánosságra hozza az eredményt.
  8.  Házszabály
    A küldöttgyűlés házszabályát a jelen SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
  9.  Összeférhetetlenség
    (1)    A küldöttgyűlés által tárgyalt napirend érintettje vagy hozzászólója nem lehet a küldöttgyűlés soros elnöke.
    (2)    Az összeférhetetlenséget bárki bejelentheti, illetve a küldöttgyűlés másik két elnöke soron kívül hivatalból is megállapíthatja. Ebben az esetben az adott napirend tárgyalásakor a megállapodásuk szerinti személy lesz a levezető elnök.
    (3)     Az etikai bizottság tagjai küldöttnek is megválaszthatók, de ezen túlmenően legfeljebb tiszteletbeli funkciójuk lehet, más tisztséget az egyesületben nem viselhetnek. Az ellenőrző bizottság tagjai egyéb választott tisztséget az egyesületen belül nem viselhetnek. Az összeférhetetlenséget az érintett testület vezetőségének bárki bejelentheti. Az összeférhetetlenség megállapítására az a testület jogosult, amelynél az összeférhetetlenség később keletkezett (ugyanazon a napon történő megválasztás esetén a későbbi szavazás alapján létrejött tisztség szerinti testület). Az összeférhetetlenség kimondását követően az érintett a testület munkájában nem vehet részt, helyére a soron következő póttag kerül, vagy helyére új tagot választanak.
  10.  Az elnök és elnökség viszonya
    (1)    A tisztújító küldöttgyűlésen először az elnökről, az alelnökökről, ezt követően az elnökség tagjairól kell szavazni.
    (2)    Az elnökség maga határozza meg ügyrendjét.
  11.  Az elnök és az elnökségi tagok javadalmazása
    (1)    Az elnök és az ügyvezető javadalmazását az adókat és járulékokat magában foglaló bruttó összegben kell meghatározni, az összegbe belefoglalva a béren kívüli juttatásokat és azok közterheit is. Az elnök és az ügyvezető javadalmazására szolgáló bruttó összeget az elnökség javaslatára a küldöttgyűlés által jóváhagyott költségvetés tartalmazza.
    (2)    A költségvetésben rögzített bruttó javadalmazásába nem számít bele az esetleges gépkocsi használat költsége.
    (3)    Az elnökség és az ellenőrző bizottság tagjai munkájukat térítésmentesen végzik, de költségtérítésben részesülhetnek a 3. számú melléklet szerint.
  12.  Munkáltatói jogok
    Az elnök gyakorolja a MÚOSZ alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Felel a munkáltatással kapcsolatos szabályzatok betartatásáért. A MÚOSZ munkavállalói létszáma az egyesület éves költségvetésének függvénye.
  13.  Díjak, elismerések
    A MÚOSZ által alapított és újonnan létrehozandó díjakról, elismerésekről, odaítélésük módjáról az Elnökség dönt és gondoskodik. A MÚOSZ saját díjaival kapcsolatos eljárási mechanizmusokat az Elnökség alakítja ki.
    A szakosztályok és az alapítványok által alapított és odaítélt díjakkal kapcsolatos eljárásokat az alapítók határozzák meg.
    A MÚOSZ elnöksége segítséget nyújt a szakosztályok és az alapítványok díjainak átadásához, valamint az ahhoz kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátásához. 

1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ SZMSZ-HEZ
A MÚOSZ TAGFELVÉTELI RENDJE

  1.  A MÚOSZ tagfelvételi rendjét, a taggá válásfeltételeit az Alapszabály 44-47. szakasza szabályozza.
  2.  A tagfelvételi kérelmek aktuális benyújtási határidejét – a Tagfelvételi Bizottság üléseinek időpontjához igazodva – a MÚOSZ előzetesen közzéteszi a honlapjain.
  3.  Kivételes esetekben – amikor jelentős számú tagfelvételi kérelem érkezik a bizottság két rendes ülése között – a bizottság elnöke rendkívüli ülést hívhat össze. Rendkívüli és sürgős ügyekben – például egy azonnali külföldi kiküldetés – a tagfelvételi bizottság elnöke, a bizottság tagjaival e-mailen és telefonon történt egyeztetés és egyetértés alapján a bizottság összehívása nélkül dönthet, ha a jelentkező mindenben megfelel az alapszabályban megfogalmazott követelményeknek.
  4.  A tagfelvételi bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság legalább 4 tagja jelen van. A tagfelvételről, illetve annak elutasításáról egyszerű többséggel dönt. Egyenlő szavazati aránynál az elnök, vagy az őt helyettesítő elnökhelyettes szavazata dönt.
  5.  A tagfelvételi kérelmek döntésre való előkészítéséért a tagfelvételi bizottság titkári teendőivel megbízott MÚOSZ-alkalmazott a felelős. Az alapszabálynak nem megfelelő kérelem a tagfelvételi bizottság elé nem terjeszthető.

6/A. A Magyar Újságírók Országos Szövetségébe való tagfelvételt minden esetben kérelmezni kell. A rendes tag, a junior tag, illetve természetes személy esetén a pártoló tag tagfelvételi kérelmét a Tagfelvételi Bizottsághoz kell benyújtani. Természetes személy kérelméről a Tagfelvételi Bizottság egyéni elbírálás alapján dönt. A bizottság elutasító döntése elleni fellebbezés módját az Alapszabály részletesen szabályozza.
A tagfelvételi kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell mellékelni:
– Kitöltött és aláírt tagfelvételi adatlap.
– Részletes szakmai önéletrajz.
– Referenciaanyag (Az elmúlt 2 évben megjelent cikkek, illetve fotók [5-6 db] eredetiben, fénymásolatban vagy szkennelve, internetes megjelenés esetén pdf formátumban lementve, amelyen látszik a megjelenés helye és időpontja.
Az internetes újságoknál dolgozóktól, ahol a megjelent anyagoknál nem tüntetik fel a szerző nevét, a publikációs jegyzékhez kérjük a rovatvezető, vagy a főszerkesztő ellenjegyzését. Tördelőszerkesztők esetében főszerkesztői ajánlás szükséges. A junior tagok nem kötelesek referencia-anyagot csatolni.
–    Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a tagjelölt a MÚOSZ etikai kódexét elfogadja.
–    egy elektronikus vagy 2 db papíralapú, színes igazolványkép
A tagokat az Egyesület nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.

6/B. A tagfelvételi bizottság a felvételi kérelmekről egyenként dönt, figyelembe véve, hogy a jelentkezők megfelelnek-e az alapszabály előírásainak.
A tagfelvételi bizottság a kérelem elbírálásakor az Alapszabályban az egyesület tagságára vonatkozó szabályokban foglaltakat tekinti iránymutatásnak.

  1.  A tagfelvételi bizottság a kérelem elbírálásakor a felvételét kérő világnézetére, politikai kötődésére tekintet nélkül dönt.
  2.  A tagfelvételi bizottság adott esetben, döntése előtt kezdeményezheti a tagfelvételt kérővel a személyes találkozást.
  3.  Az a jelentkező, aki kedvezményes tagdíjat szeretne fizetni (tanulás, gyes, munkanélküli, stb.) köteles mellékelni azt a hivatalos dokumentumot (iskolalátogatási igazolás, nyugdíjas szelvény másolat, stb.) amely kétséget kizáróan bizonyítja, hogy jogosan veheti igénybe a kedvezményt. Hivatalos igazolás nélkül kedvezmény nem adható.
  4.  A tagfelvételi bizottság elé kell írásban terjeszteni – illetékességből – jóváhagyásra:
    a./ a tagdíjmérséklési kérelmeket
    b./ a tagdíjbefizetési haladék iránti kérelmet
    c./ az előző évről elmaradt tagdíj és az aktuális tagdíj két részletben történő befizetése iránti kérelmet.
    d./ a tagsági jogviszony szüneteltetése iránti kérelmet
  5.  A tagfelvételi bizottság üléseinek határozatát – a felvett tagok névsorát – közzé kell tenni a MÚOSZ internetes honlapján. A felvett tagokról írásban (e-mailen) tájékoztatni kell a szakosztályok vezetőit is.
  6.  Az új tagok a döntésről személyesen is értesítést kapnak (e-mail)
  7. A naprakész tagnyilvántartást és a tagdíjbefizetéseket az adatvédelmi előírásokra tekintettel a MÚOSZ titkársága vezeti. A tagdíjhátralékos tagokat a titkárság elsődlegesen elektronikus levélben, vagy ha a tag úgy nem elérhető postai levélben hívja fel a tagdíjelmaradás rendezésére.
  8. A tagsági jogok felfüggesztésének, a tag kizárásnak a feltételeit és a szablyait az Alapszabály részletesen szabályozza.

 

2. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ SZMSZ-HEZ
A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KÜLDÖTTGYŰLÉSEINEK HÁZSZABÁLYA

  1.  A küldöttgyűlés által választott levezető elnökök alkotják a gyűlés elnökségét, ez az elnökség jogosult mindazon kérdésekben dönteni, amelyek az Alapszabályban, illetve a házszabályban nem tisztázottak. Az elnök jogosult a hozzászólónak szót adni, illetve hozzájárulni ahhoz, hogy a hozzászóló a megadott időt túllépje. Ezt az igényt a felszólalónak előre jeleznie kell.
  2.  A nem a konkrét napirendi pontokhoz kötődő hozzászólásokra a küldöttgyűlés végén, az Egyebek napirendi pont keretében van lehetősége a küldötteknek. A MÚOSZ elnöke napirend előtti hozzászólásban tájékoztathatja a küldöttgyűlést a MÚOSZ-szal kapcsolatos aktualitásokról.
  3.  A hozzászólás időtartama nem haladhatja meg a 3 percet.
  4.  A hozzászólások sorrendjében a küldöttek előnyt élveznek a tanácskozási joggal meghívottakkal szemben.
  5.  A küldöttgyűlés nyilvános. Az érdeklődő résztvevőknek hozzászólási joga nincs.
  6.  Hozzászólni mindig csak az adott napirendi ponthoz lehet.
  7.  Egy napirendi ponthoz egy személy csak egyszer szólhat hozzá. Indokolt esetben 2 perces kiegészítő hozzászólást lehet kérni.
  8.  A 2 perces soron kívüli hozzászólás joga azt illeti meg, aki személyében érintett. Erre kézfeltartással kell jelentkezni.
  9.  Az elnök a hozzászólótól a szót megvonhatja:
    –    ha a felszólaló túllépi a megadott időt;
    –    vagy eltér a tárgyalt napirendi ponttól.
  10.  Ügyrendi kérdésekben a küldöttek soron kívül kaphatnak szót.
  11.  Az elnöknek – ha a küldöttgyűlés menete megkívánja – jogában áll 5 perces technikai szünetet elrendelni.
  12.  Az Alapszabály módosító javaslatait külön-külön, majd az alapdokumentumot összességében kell elfogadni, a jogszabályban és az Alapszabályban meghatározott szótöbbséggel. Az Újságírói Etikai Kódex és az Érdekvédelmi Kódex módosításait, valamint a teljes szöveget egyszerű szótöbbséggel fogadja el a küldöttgyűlés.
  13.  A küldöttgyűlés által választott elnökök és alelnökök választása során több jelölt esetén az első szavazási körben az győz, aki elnyeri a jelenlévők szavazatának abszolút többségét, azaz több mint 50 százalékát. Második forduló esetén csak a két legtöbb szavazatot kapott kerül fel a szavazólistára, s közülük az nyeri el a tisztséget, aki több szavazatot kapott. Több tisztségviselő választása esetén (lista) a tisztséget a legtöbb szavazatot elérők nyerik el, egymást követő sorrendben.
  14.  A szavazás a tisztújító küldöttgyűléseken szavazógéppel történik, ami biztosítja a szavazás titkosságát. Egyéb esetekben, valamint amennyiben a szavazógép meghibásodik, úgy a szavazás kézfeltartással, illetve titkos szavazás esetén szavazólappal történik.
  15.  Elektronikus – szavazógépes – szavazásnál a szavazógép használatának átengedése tilos! A szabály megszegőjét a levezető elnök az adott szavazási körből kizárja! A szavazógépet a napi tanácskozás befejezése után a küldötteknek le kell adniuk.
  16.  A küldöttgyűlés elnöksége felelős a házszabályok betartatásáért.

 

3. SZÁMÚ MELLÉKLET
KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

A Magyar Újságírók Országos Szövetségénél

  •  a küldöttek,
    •    a küldöttgyűlés által megválasztott tisztségviselők
    •    a küldöttgyűlés elnökei
    •    az elnökség tagjai
    •    az etikai bizottság tagjai
    •    a ellenőrző bizottság tagjai
    •    az elnökség által választott, rendszeresen ülésező bizottságok tagjai
    •    a tagfelvételi bizottság tagjai
    •    a szociális bizottság tagjai
    •    az érdekvédelmi bizottság tagjai

a tisztség érdekében történő utazási költségeik részbeni megtérítésére jogosultak. Egységesen csak a MÚOSZ céljai miatt elrendelt, felkért utazás esetében járjon az adott viszonylatra szóló gyorsvonat másodosztályú jegy vagy autóbusz viteldíj áráig terjedő költségtérítés. Kiküldetés esetén a kiküldetés céljának megfelelő költségtérítés jár.

Költségtérítésre jogosultak továbbá eseti jelleggel a Szövetség érdekében történő utazásaik tekintetében
•    a szövetség munkavállalói,
•    a szakosztályok választott tisztségviselői, tagjai a létrehozandó „szakosztályi saját keret” terére

A költségtérítés kifizetését az elnök engedélyezi, az elnök költségtérítésének éves keretének engedélyezésére az elnökség jogosult.