SZMSZ

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, továbbá a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (továbbiakban: MÚOSZ/Egyesület) Alapszabálya alapján készült. Az Egyesület az Alapszabály szerint folytatja tevékenységét. Az Alapszabályban nem részletezett kérdések szabályozására szolgál a Szervezeti és Működési Szabályzat.

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A MÚOSZ legfontosabb adatai

1.1 Az Egyesület adatai, jogállása:

Neve: Magyar Újságírók Országos Szövetsége

Rövidített neve: MÚOSZ

Idegen nyelvű elnevezés: Association of Hungarian Journalists

Jogállás: közhasznú egyesület

Székhely: 1064 Budapest, Vörösmarty utca 47/A.

Levélcím: u.a.

Telefon: 06-1-478-90-40

Email cím: iroda@muosz.hu

Honlap: www.muosz.hu

Nyilvántartási száma: 01-02-0000469

Adószáma: 19002471-2-42

Bélyegzője: felül az egyesület nevével, alul a székhelyének feltüntetésével.

2. A MÚOSZ tevékenysége

2.1. A MÚOSZ feladatait az Alapszabály II. fejezet 2. pontja tartalmazza.

3. A MÚOSZ képviselete

3.1. A MÚOSZ képviseletére az Alapszabály X. fejezet 30/c.) pontja alapján az elnök önállóan jogosult. Akadályoztatása esetén az alelnökök közül kijelölheti helyettesét vagy helyetteseit. Az ügyletkötési értékhatárokat jelen SZMSZ rögzíti. Az aláírás akként történik, hogy az aláírásra jogosult, hogy az előírt, előnyomott, vagy nyomtatott egyesületi név felé saját nevét írja.

3.2. A MÚOSZ Titkárságán dolgozó munkatársak képviseleti joggal nem rendelkeznek.

II. A EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK MEGOSZLÁSA

1. A Küldöttgyűlés

    1. A Küldöttgyűlés hatásköréről, határozatképességéről és feladatairól az Alapszabály X. fejezet 3.-17. pontjai rendelkeznek.

    1. Az Alapszabály X. fejezet 17. pontja alapján a Küldöttgyűlés működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete – a küldöttgyűlés Házszabálya – tartalmazza.

  1. Az Elnökség

    1. Az Elnökség hatásköréről, határozatképességéről és feladatairól az Alapszabály X. fejezet 18.-31. pontjai rendelkeznek.

    1. Az Alapszabály VI/b. pontja alapján a pártoló taggal az elnökség döntése alapján az elnök köt megállapodást. A megállapodás rögzíti a pártoló tag jogosultságait és kötelezettségeit, ideértve a fizetési kötelezettséget is. Magánszemély pártoló tag esetén a pártoló tag jelzéssel ellátott MÚOSZ igazolvány biztosítható, míg jogi személy pártoló tag részére a MÚOSZ „pártoló tagja” névhasználati engedély adható ki.

    1. Az Elnökség ideiglenes vagy állandó feladatok ellátására javaslattételi joggal rendelkező bizottságo(ka)t hozhat létre, megbízza annak/azoknak elnökét és tagjait. Az így létrejött bizottság ügyrendjét önmaga állapítja meg, és tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az elnökséget.

    1. Az Elnökség tagjai munkájukat térítésmentesen végzik, de költségtérítésben részesülhetnek a 3. számú melléklet szerint.

    1. Az egyesület alapítványainak alapítói hatáskörébe tartozó döntéseket az Elnökség jogosult meghozni.

    1. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból az Egyesület tagjain kívül más is részesülhet. Ezekről – szakmai szempontok figyelembevételével – a költségvetés keretei között az elnökség dönt.

    1. Mindazon esetekben, amikor a véleménynyilvánítás, illetve a tájékozódás szabadságának védelmében azonnali reagálására van szükség, az Elnökség, illetve eseti felhatalmazása alapján az Elnök jogosult annak megfogalmazására és közzétételére.

    1. Jogügyleti értékhatárok: A 3 millió forint egyedi ügyleti értéket meg nem haladó kötelezettség-vállalásról az elnök, a 10 millió forint egyedi ügyleti értéket meg nem haladó kötelezettségvállalásról az elnökség a valamennyi elnökségi tag legalább kétharmados szavazati arányával dönt. Az utóbbi összeghatár feletti kötelezettségvállaláshoz a küldöttgyűlés döntése szükséges. A jelen pont alkalmazásában egyedi ügyleti értéknek minősül az egyszeri szolgáltatásra irányuló szerződés szerinti bruttó ellenérték. Rendszeres, legalább egy éven át tartó folyamatos, vagy határozatlan időre kötött szerződés alapján igénybe vett szolgáltatás esetén pedig az időszakonként fizetendő ellenérték 12 hónapra számított bruttó ellenértéke minősül egyedi ügyleti értéknek. Az egyedi ügyleti értékbe beleszámít mindazon fizetési kötelezettség értéke, amelyet a MÚOSZ az ügylet jogszerű megszűntetésével összefüggésben lenne köteles megfizetni szerződés vagy jogszabályi rendelkezés alapján. Azok a szolgáltatások, amelyek tartalmuknál fogva összefüggenek (így különösen egymást kiegészítik, vagy egyik a másik nélkül gazdaságosan nem vehető igénybe), az értékhatárok szempontjából összesítve veendők figyelembe.

    1. A tagdíjfizetési határidőt az elnökség határozza meg. A junior tagok a tagfelvétel naptári évében az elnökség által meghatározott kedvezményes tagdíjat fizetnek, amelynek összege azonban nem lehet kevesebb az Alapszabályban meghatározott minimum tagdíjnál.

    1. Az elnök javadalmazását – az elnökség javaslatára, a küldöttgyűlés által jóváhagyott költségvetés alapján – az adókat és járulékokat magában foglaló bruttó összegben kell az Elnökségnek meghatározni, belefoglalva a béren kívüli juttatásokat és azok közterheit is. A bruttó javadalmazásába nem számít bele az esetleges gépkocsi használat költsége.

    1. A MÚOSZ-hoz köthető megjelölések: A MÚOSZ-hoz kötődő bármely megjelölés védelméről, felhasználásának módjáról, és alkalmazási feltételeiről, illetve újak létrehozásáról az Elnökség dönt, illetve gondoskodik. E szabályzat elfogadásakor hatályban lévő megjelölések: „Aranytoll”, „Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás”, „Pártoló tag” („Támogató” – ennek akár több fokozata is lehetséges!)

    1. Díjak, elismerések: A MÚOSZ által alapított és újonnan létrehozandó díjakról, elismerésekről, odaítélésük módjáról az Elnökség dönt és gondoskodik. A MÚOSZ saját díjaival kapcsolatos eljárási mechanizmusokat az Elnökség alakítja ki. Az Elnökség előzetes hozzájárulásával szakosztályok is alapíthatnak díjat. Az odaítélt díjakkal kapcsolatos eljárásokat az alapítók határozzák meg. Az elnökség segítséget nyújt a szakosztályok és az alapítványok díjainak átadásához, valamint az ahhoz kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátásához.

    1. Egyebekben az Elnökség ügyrendjét saját maga alakítja ki.

  1. Az Ellenőrző Bizottság

    1. Az Ellenőrző Bizottság hatásköréről, határozatképességéről és feladatairól az Alapszabály X. fejezet 32.-37. pontjai rendelkeznek.

    1. Az Alapszabály X. fejezet 37. pontja szerint az Ellenőrző Bizottság működésének részletes szabályait az egyesület szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

    1. Az Ellenőrző Bizottság tagjai egyéb választott tisztséget az egyesületen belül nem viselhetnek.

    1. Az összeférhetetlenséget az érintett testület vezetőségének bárki bejelentheti. Az összeférhetetlenség megállapítására az a testület jogosult, amelynél az összeférhetetlenség később keletkezett (ugyanazon a napon történő megválasztás esetén a későbbi szavazás alapján létrejött tisztség szerinti testület). Az összeférhetetlenség kimondását követően az érintett a testület munkájában nem vehet részt, helyére a soron következő póttag kerül, vagy helyére új tagot választanak.

    1. Az Ellenőrző Bizottság munkája ellátásához külső szakértőket is igénybe vehet, azzal, hogy az Elnökség a szakértő személyét és költségvonzatait jóváhagyja, felhatalmazása alapján a MÚOSZ Elnöke a szakértővel – teljes titoktatásra is kiterjedő tartalommal – szerződést köt. Ezt követően kezdheti csak meg a szakértő a munkát.

    1. Az Ellenőrző Bizottság által megbízott szakértőket a bizottsági tagokkal azonos irat megtekintési jog illeti meg.

    1. A megbízott szakértők munkáját a MÚOSZ minden tisztségviselőjének és alkalmazottjának kötelessége segíteni. A szakértők költségei MÚOSZ-t terhelik.

    1. Az Ellenőrző Bizottság tagjai munkájukat térítésmentesen végzik, de költségtérítésben részesülhetnek a 3. számú melléklet szerint.

  1. Az Etikai Bizottság

    1. Az Etikai Bizottság hatásköréről, határozatképességéről és feladatairól az Alapszabály X. fejezet 38.-43. pontjai rendelkeznek.

    1. Az Alapszabály X. fejezet 43. pontja alapján az etikai bizottság működésének részletes szabályait az egyesület szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

    1. Az Etikai Bizottság tagjai küldöttnek is megválaszthatók, de ezen túlmenően legfeljebb tiszteletbeli funkciójuk lehet, más tisztséget az Egyesületben nem viselhetnek, azonban szakosztályban választhatók a szakosztályi vezetőségbe.

    1. Az összeférhetetlenséget az érintett testület vezetőségének bárki bejelentheti. Az összeférhetetlenség megállapítására az a testület jogosult, amelynél az összeférhetetlenség később keletkezett (ugyanazon a napon történő megválasztás esetén a későbbi szavazás alapján létrejött tisztség szerinti testület). Az összeférhetetlenség kimondását követően az érintett a testület munkájában nem vehet részt, helyére a soron következő póttag kerül, vagy helyére új tagot választanak.

  1. A Tagfelvételi Bizottság

    1. A Tagfelvételi Bizottság hatásköréről, határozatképességéről és feladatairól az Alapszabály X. fejezet 44.-47. pontjai rendelkeznek.

    1. Az Alapszabály X. fejezet 47. pontja szerint a Tagfelvételi Bizottság működésének részletes szabályait az egyesület szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

    1. A Tagfelvételi Bizottság öt (5) főből áll.

    1. A tagfelvétel rendjét a jelen SZMSZ I. számú melléklete tartalmazza.

  1. A Szociális Bizottság

    1. A Szociális Bizottság hatásköréről, határozatképességéről és feladatairól az Alapszabály X. fejezet 48.-50. pontjai rendelkeznek.

    1. Az Alapszabály X. fejezet 50. pontja szerint a Szociális Bizottság működésének részletes szabályait az egyesület szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

    1. A MÚOSZ segítséget nyújthat a szociálisan rászoruló tagjainak a rendelkezésre álló eszközeinek függvényében. A támogatás mechanizmusát, a kötelezettség- és felelősségvállalás rendjét, az e célra létrejött Szociális Bizottság szabályozza saját ügyrendje keretében.

    1. A Szociális Bizottság bírálja el

a./ a tagdíjmérséklési kérelmeket,

b./ a tagdíjbefizetési haladék iránti kérelmet,

c./ az előző évről elmaradt éves tagdíj két részletben történő befizetése iránti kérelmet.

  1. A Mandátumvizsgáló Bizottság

    1. A Mandátumvizsgáló Bizottság hatásköréről, határozatképességéről és feladatairól az Alapszabály X. fejezet 51.-54. pontjai rendelkeznek.

    1. Az Alapszabály X. fejezet 54. pontja szerint a Mandátumvizsgáló Bizottság működésének részletes szabályait az egyesület szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

    1. A Mandátumvizsgáló Bizottság megvizsgálja a leadott szavazócédulák azonosíthatóságát, érvényességét, a választás időszakában legalább hetente kétszer, majd a végső határidőt követően nyilvánosságra hozza a küldöttek névsorát.

    1. A küldöttválasztáshoz szükséges szavazócédulák letölthetök a MÚOSZ honlapjáról. Leadásuk helyét és határidejét az Alapszabály határozza meg.

  1. A Jelölőbizottság

8.1. A Jelölőbizottság hatásköréről, határozatképességéről és feladatairól az Alapszabály X. fejezet 55.-58. pontjai rendelkeznek.

8.2. Az Alapszabály X. fejezet 58. pontja szerint a Jelölőbizottság működésének részletes szabályait az egyesület szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

8.3. A jelölő szavazólap, amelyen a tisztség megnevezése és felülről korlátozott száma is szerepel, letölthető az egyesület honlapjáról. Leadásának helyét és határidejét az Alapszabály határozza meg.

8.4. Egy – arra jogosult – egyesületi tag több tisztségre is tehet javaslatot, illetve ugyanazt a személyt is jelölheti különböző feladatokra.

8.5. A Jelölőbizottság a jelölt írásbeli elfogadó nyilatkozatát követően hozza nyilvánosságra a különböző tisztségekre jelöltek listáját.

III. A SZAKOSZTÁLYOK

  1. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége országos működési körű szakosztályokat működtet, amelyek nem önálló jogi személyek, a szakosztályi működés jogi kereteit az Alapszabály, jelen SZMSZ és a szakosztályok által életre hívott rendelkezések adják.

  1. A Szakosztály a szövetség szakmai életének meghatározó, önszerveződésen alapuló formája. Célja, hogy a hasonló szakmai orientációjú, egymáshoz közel álló érdeklődésű tagok számára állandó szervezeti és működési keretet biztosítson.

  1. A szakosztálynak MÚOSZ-tag lehet a tagja. Az egyesület tagja több szakosztály munkájában is részt vehet. A szakosztály vezetősége engedélyezi a jelentkező – szakmai tevékenységének figyelembevételével – csatlakozását. Elutasítás esetén az elnökséghez fordulhat jogorvoslatért, az elnökség a jogorvoslatról soron következő ülésén dönt.

  1. Új szakosztály alapítását a MÚOSZ 10 olyan tagja kezdeményezheti, akinek az adott naptári évre tagdíja rendezett. Az alakuló szakosztály első ülésén meg kell határozni a szakosztály célját, vezetőséget, ezen belül elnököt, titkárt kell választani. A megalakulási szándékot előzetesen a MÚOSZ elnöksége elé kell terjeszteni. Az elnökség dönt az új szakosztály létrehozásáról, vagy annak elutasításáról. Utóbbi esetben a küldöttgyűléshez lehet fellebbezni, amely azt a következő ülésén tárgyalja meg és határoz a kérdésben.

  1. A szakosztály a vezetőit (szakosztályi tisztségviselők), a szakosztály szavazati joggal rendelkező tagjai választják meg az ülésen jelenlévők. A szakosztályok tagok gyűlésének lebonyolítására, különösen tekintettel a határozatképességre, az országos küldöttgyűlésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

  1. A vezetőségválasztó szakosztályi ülést az egyesület honlapján kell meghirdetni, legalább 15 nappal korábban. A szavazati joggal rendelkező szakosztályi tagok a MÚOSZ szakosztályokkal foglalkozó munkatársának és a szakosztály titkárának címzett levélben vagy e-mailben jelölhetnek vezetőségi tagokat, de erre a tisztségújító ülésen is van lehetőség. A szakosztályoknak a maguk tisztújítását a MÚOSZ tisztújító küldöttgyűlését követő 90 napon belül, az Alapszabály utalószabálya és az egyesület elnökségének útmutatása alapján kell megtartaniuk. A tisztújításról a szakosztály titkos szavazással dönt, ha az ülés résztvevői másként nem határoznak. A szakosztály tisztségviselők megbízatása a tisztújító szakosztály üléséig tart. A szakosztály vezetőségének megválasztásáról jegyzőkönyvet kell vezetni és azt a MÚOSZ elnökségéhez el kell juttatni. Ugyanitt lehet panaszt tenni a választással kapcsolatban is. Az elnökség ezzel kapcsolatos döntésével szemben a küldöttgyűléshez lehet fellebbezni. A panaszt az elnökség, a fellebbezést a küldöttgyűlés a beérkezését követő ülésén tárgyalja.

  1. A Szakosztályok kötelesek a tisztújításukat követően 3 hónapon belül, illetve minden év február 28-ig éves munkatervet, valamint az előző évben végzett tevékenységükről írásos szakmai beszámolót készíteni, és ezt megküldeni a MÚOSZ elnökségének.

  1. A MÚOSZ a Szakosztályok működését gazdasági lehetőségeihez mérten folyamatosan támogatja. A támogatás alapelveit és módját a MÚOSZ Elnöksége határozza meg. A Szakosztályok feladata, hogy lehetőségeikhez mérten igyekezzenek támogatókat gyűjteni a munkájukhoz. A Szakosztály közreműködésével beérkező támogatást a szervezet az adott Szakosztály működésére, tevékenységének finanszírozására fordítja.

  1. A Szakosztály megszűnéséről az ülése dönthet. A szakosztály megszűnik, amennyiben tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

  1. A MÚOSZ Elnöksége egy tagja szakosztályi referensként segíti a szakosztályok munkáját, szükség esetén szervezi a szakosztályok finanszírozásához szükséges adatok beszerzését, rendszerezését és az elnökséggel való közlését.

  1. Más szervezettel való együttműködési megállapodást a szakosztályok is kezdeményezhetnek az Elnökség előzetes hozzájárulásával. A megállapodás megkötésére az általános szabályok szerint az MÚOSZ Elnöke jogosult.

IV. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

  1. A MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémia és a MÚOSZ Fotóriporter Iskolája (a továbbiakban: Oktatási Intézmények) az Egyesület újságíró-képzésért felelős egységei.

  1. Az Oktatási Intézmények a MÚOSZ szervezeti egységei, melyek azonban önálló jogalanyisággal nem rendelkeznek, érdekükben a vezetőjük (igazgatójuk) előterjesztése és egyetértése mellett a MÚOSZ elnöke köt jogügyleteket jelen SzMSz értékhatárokra vonatkozó keretei között. Amennyiben adott jogügylet megkötése vonatkozásában a MÚOSZ elnöke és az iskola (vezetője) között véleménykülönbség van, a kérdéses jogügylet a soron következő Elnökség elé kerül döntés meghozatala céljából.

  1. Az Elnökség határozza meg az Oktatási Intézmények éves működési kereteit, költségvetését, bízza meg vezetőjét (igazgatóját). A MÚOSZ Elnökétől származó általános meghatalmazás alapján a költségvetés keretei között Oktatási Intézmény vezetője (igazgatója) önálló gazdálkodásra jogosult.

  1. Az Oktatási Intézmény vezetője (igazgatója) felel az elnökség által megszabott működési és egyéb feltételek teljesítéséért, az elnökség által meghatározott költségvetés végrehajtásáért.

  1. Az Oktatási Intézmény a jelen szabályzatban nem rögzített feladatait, szervezetét külön szabályzatba foglalhatja, mely a MÚOSZ Elnöksége jóváhagyásával lép hatályba.

V. MŰKÖDÉSI RENDELKEZÉSEK

  1. A MÚOSZ Titkársága

1.1 A Titkárság az Egyesület operatív működését, feladatait ellátó adminisztratív szervezet, mely jogalanyisággal nem rendelkezik. A Titkárság készíti elő az Egyesület Küldöttgyűlését, az Elnökség ülését.

    1. A Titkárság feladatai

az ülések technikai és adminisztratív előkészítése, a szükséges dokumentumok elkészítése,

az Egyesület működésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok teljeskörű ellátása,

az Egyesület által rendezett események, programok szervezése, lebonyolítása,

elvégzi a gépelési, sokszorosítási, postázási feladatokat. A bejövő és kimenő levelek, számlák iktatását. Vezeti a nyilvántartásokat,

elvégzi mindazokat a feladatokat, mellyel az Elnökség vagy az Elnök megbízza,

előkészíti az egyesület pénzügyi, számviteli és könyviteli dokumentációját,

kezeli a számlázási és iktatási programot,

intézi a MÚOSZ levelezését mind elektronikus, mind hagyományos úton.

  1. Az Egyesület könyvelése

2.1. Az egyesület könyvelését arra jogosultsággal rendelkező munkavállaló vagy szerződéses kapcsolat alapján harmadik személy végzi.

2.2. Az elnök felelőssége, hogy a jogszabály szerinti határidőben való döntést megelőző alapszabály szerinti időpontokban az elnökség és a küldöttgyűlés határozhasson a költségvetés, az éves beszámoló, a közhasznúsági jelentés és a tagdíjról szóló határozatok előterjesztéseiről. A számviteli beszámolót, illetve a költségvetést kiegészítő, indokoló előterjesztéseknek – a számviteli és a civil törvény előírásainak való megfelelésen túl – alkalmasoknak kell lenniük az elmúlt évi és a várható gazdálkodási folyamatok bemutatására.

  1. Az Egyesület jogi képviselete: Az egyesület jogi ügyeit és képviseletét az Egyesülettel rész-vagy teljes állásban lévő jogtanácsos munkavállaló vagy megbízási jogviszonyban lévő ügyvéd biztosítja. Az Egyesület a jogi képviseleten keresztül az újságírói tevékenységet érintő ügyekben ingyenes jogi tanácsadó szolgáltatást biztosíthat tagjai számára.

  1. Az iratbetekintés rendje

4.1. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok betekintési rendjét az Alapszabály III. fejezet 6. pontja rögzíti. Az iratbetekintési kérelmek körében az elnök dönt annak mérlegelésévével is, hogy a kérelem teljesítése nem sért-e személyhez fűződő jogot vagy üzleti titkot. Utóbbi esetekben jogosult az iratbetekintést korlátozni, vagy megtagadni. Döntését a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül közli az érintettel. Az elnök döntésével szemben fellebbezésnek van helye a küldöttgyűléshez, mely a fellebbezésről soron következő ülésén dönt. Az iratbetekintési igényekről, azok teljesítésének idejéről az elnök írásban beszámol a soron következő küldöttgyűlésnek.

  1. Munkáltatói jogok

5.1 Az Egyesület Elnöke gyakorolja a MÚOSZ alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Felel a munkavégzéssel kapcsolatos szabályzatok betartatásáért. A munkavállalók létszáma az egyesület éves költségvetésének függvénye.

  1. A költségtérítések rendjét az SZMSZ III. melléklete rögzíti.

  1. SZÁMÚ MELLÉKLET A MÚOSZ TAGFELVÉTELI RENDJE

A MÚOSZ tagfelvételi rendjét és a taggá válás alapvető feltételeit az Alapszabály határozza meg.

  1. A tagfelvételt minden esetben kérelmezni kell. A rendes és a junior tag, valamint a jogi személy tag esetén a Tagfelvételi Bizottsághoz kell benyújtani, amelyről az egyéni elbírálás alapján dönt. A tagfelvételi kérelmek érvényes benyújtási határidejét – a Tagfelvételi Bizottság üléseinek időpontjához igazodva – a MÚOSZ előzetesen közzéteszi a honlapján.

  1. A tagfelvételi kérelmek döntésre való előkészítéséért a tagfelvételi bizottság titkári teendőivel megbízott MÚOSZ-alkalmazott a felelős. Az alapszabálynak nem megfelelő kérelem nem terjeszthető a tagfelvételi bizottság elé.

  1. A tagfelvételi bizottság elnöke, a bizottság tagjaival e-mailen és telefonon történt egyeztetés és egyetértés alapján a bizottság összehívása nélkül is dönthet, ha a jelentkező mindenben megfelel az alapszabályban megfogalmazott követelményeknek.

  1. A tagfelvételi bizottság határozata érvényes, ha a bizottság legalább 4 tagja igazoltan döntött a tagfelvételről, illetve annak elutasításáról. A rendes, illetve junior tagok MÚOSZ igazolvánnyal rendelkeznek.

  1. A tagfelvételi kérelemhez mellékelni kell

          • kitöltött és aláírt tagfelvételi adatlapot;

          • részletes szakmai önéletrajzot;

          • referenciaanyagot;

          • a MÚOSZ alapszabályának és etikai kódexének elfogadására vonatkozó nyilatkozatot (mely a tagfelvételi nyomtatvány része) és

          • színes igazolványképet.

A mellékletek elektronikus úton is benyújthatók.

  1. A tagfelvételi bizottság elé kell írásban terjeszteni – illetékességből – jóváhagyásra az Alapszabály VII. fejezet 1. pontja szerinti a tagsági jogviszony szüneteltetése iránti kérelmet.

  1. A tagfelvételi bizottság közzéteszi a felvett tagok névsorát, és értesíti (e-mailben esetlegesen a Titkárság útján) döntéséről az új tagokat.

  1. A tagnyilvántartást és a tagdíjbefizetéseket az adatvédelmi előírások betartásával a MÚOSZ titkársága vezeti. Tagdíjhátralékról– igazolható módon – hívja fel az érintett figyelmét az elmaradás rendezésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a tag kizárásáról az Alapszabályban foglaltak szerint kell eljárni.

  1. SZÁMÚ MELLÉKLET – A KÜLDÖTTGYŰLÉS HÁZSZABÁLYA

l. Az Alapszabály szerint választott levezető elnökök alkotják a küldöttgyűlés elnökségét, akik kijelölik az időszerű ülés soros, levezető elnökét. Az elnökség jogosult mindazon kérdésekben dönteni, amelyek az Alapszabályban, illetve a házszabályban nem tisztázottak. A levezető elnök jogosult a hozzászólónak szót adni, illetve hozzájárulni ahhoz, hogy a hozzászóló a megadott időt túllépje.

2. A napirendi pontokhoz nem kötődő hozzászólásokra a küldöttgyűlés végén, az Egyebek napirendi pont keretében van lehetősége a küldötteknek.

3. Hozzászólni mindig csak az adott napirendi ponthoz lehet. A hozzászólás időtartama nem haladhatja meg a 3 percet. Egy napirendi ponthoz egy személy csak egyszer szólhat hozzá. Indokolt esetben 2 perces kiegészítő hozzászólást lehet kérni.

4. A hozzászólások sorrendjében a küldöttek előnyt élveznek a tanácskozási joggal meghívottakkal szemben.

5. A küldöttgyűlés nyilvános. Az érdeklődő résztvevőknek nincs hozzászólási joga.

6. Kettő (2) perces soron kívüli hozzászólás joga illeti meg azt a küldöttet, aki személyében érintett.

7. Ügyrendi kérdésekben a küldöttek soron kívül kaphatnak szót.



8. Az elnök a hozzászólótól a szót megvonhatja:

– ha a felszólaló túllépi a megadott időt;

– vagy eltér a tárgyalt napirendi ponttól.

9. Az elnöknek – ha a küldöttgyűlés menete megkívánja – jogában áll 5-15 perces technikai szünetet elrendelni.

10. Az egyesület szabályzatainak elfogadásakor a módosító javaslatokait külön-külön, majd a dokumentumot (határozati javaslatot) összességében kell elfogadni az Alapszabályban meghatározott szótöbbséggel.

11. A küldöttgyűlés által választott elnökök és alelnökök választása során több jelölt esetén az első szavazási körben az győz, aki elnyeri a jelenlévők szavazatának több mint 50 százalékát. Ha egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok egyszerű többségét, második fordulót kell tartani, amelyen csak pozícióként az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt indulhat. Szavazategyenlőség esetén több induló is lehetséges pozíciónként.

12. A szavazás a tisztújító küldöttgyűléseken szavazógéppel történik, ami biztosítja a szavazás titkosságát. Egyéb esetekben, valamint amennyiben a szavazógép meghibásodik, úgy a szavazás kézfeltartással, illetve titkos szavazás esetén szavazólappal történik.

13. Elektronikus – szavazógépes – szavazásnál a szavazógép használatának átengedése tilos! A szabály megszegőjét a levezető elnök az adott szavazási körből kizárja.

14. A küldöttgyűlés elnöksége együttesen felelős a házszabályok betartatásáért.





  1. SZÁMÚ MELLÉKLET – KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

  •  a küldöttek,

  • a küldöttgyűlés által megválasztott tisztségviselők,

  • a küldöttgyűlés elnökei,

  • az elnökség tagjai,

  • az etikai bizottság tagjai,

  • az ellenőrző bizottság tagjai,

  • az elnökség által választott, rendszeresen ülésező bizottságok tagjai,

a tisztség érdekében igazolt utazási költségeik részbeni megtérítésére jogosultak. Csak a MÚOSZ céljai miatt elrendelt, felkért utazás esetében jár az adott viszonylatra szóló gyorsvonat másodosztályú jegy, vagy autóbusz viteldíj illetve saját gépjármű használata esetén az ún kilométerpénz ellenértéke.

Költségtérítés adható eseti jelleggel az Egyesület érdekében történő utazásaikra
•    a szövetség munkavállalóinak, illetve
•    a szakosztályok választott tisztségviselőinek a szakosztályi saját keret terhére.

A költségtérítés kifizetését az elnök engedélyezi, az elnök költségtérítésének éves keretét az elnökség állapítja meg.

Jelen SzMSz-t a MÚOSZ küldöttgyűlése 2/2022.05.28. számú határozatával elfogadta.

Budapest, 2022.05.28.

Kocsi Ilona

a MÚOSZ elnöke