Alapszabály

A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK
EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a küldöttek az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:


I. Az egyesület adatai

  1. Az egyesület neve: Magyar Újságírók Országos Szövetsége
  2. Az egyesület rövidített elnevezése: MÚOSZ
  3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Association of Hungarian Journalists
  4. Az egyesület székhelye: H-1064 Budapest, Vörösmarty u 47/a
  5. Az egyesület honlapjának címe: www.muosz.hu

II. Az egyesület célja, tevékenysége 

  1. Az egyesület célja:
    A MÚOSZ az újságírók demokratikus, pártoktól és állami szervektől független, egyesületi formában működő szakmai, tájékoztató, érdekképviseleti és kulturális társadalmi szervezete. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független – pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, támogatást tőlük nem fogad el. A szervezet sem országgyűlési, sem önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem ajánl. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból az Egyesület tagjain kívül más is részesülhet.

    Az egyesület hitet tesz a Magyarország által is elfogadott a médiát (is) érintő ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, kivált annak 19. cikke mellett, amely kimondja:
    Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.

    Hitet tesz az Európai Unió Alapjogi Chartája, annak 11. cikke mellett, amely szerint:
    (1)     Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül.
    (2)     A tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani.

  2. Az egyesület tevékenysége: 
    a) A MÚOSZ
    – fellép a tájékoztatás és a nyilvánosság szabad érvényesüléséért és azok etikai tisztaságáért;
    – kiáll a sajtószabadságért;
    – erősíti az összefogást és a szolidaritást a szakmai szervezetek között;
    – képviseli a szakma érdekeit a nyilvánosság működésével és a médiaszabályozással kapcsolatos, valamint szakmát érintő egyéb jogalkotási kérdésekben;
    – őrzi, illetve támogatja a magyar újságírás értékeit;
    – szorgalmazza és támogatja tagjainak képzését;
    – erkölcsi és szükség esetén jogi védelmet nyújt tagjainak;
    – kezeli és saját tulajdonban megőrizve hasznosítja az előző újságíró-generációktól megörökölt, a szervezeti céljait szolgáló ingatlanokat (olyan módon, hogy a fenntartási költségeket meghaladó esetleges bevételeket kizárólag a szervezet alapszabály szerinti közhasznú céljaira fordítja).

    b) A megjelölt célok érdekében önállóan, illetve az újságírók más szakmai, illetve érdekvédelmi szervezeteivel, civil szervezetekkel, szakszervezetekkel együttműködve:
    – törekszik a szakmai szolidaritás érvényre juttatására;
    – részt vesz a szakmai-etikai normák tudatosítását és érvényesítését szolgáló programokban;
    – fellép az újságírók foglalkoztatásának, élet- és munkakörülményeinek, egészségügyi és szociális ellátásának javítása érdekében;
    – támogatja, segíti a helyi orgánumokat feladatuk teljesítésében;
    – iskolát tart fenn, illetve szakmailag támogatja a szervezett újságíróképzést, kapcsolatot tart képzési helyekkel és tudományos műhelyekkel;
    – jogi tanácsadást biztosít és az újságírói tevékenységgel összefüggő esetekben az elnökség döntésének megfelelően jogi képviseletet szervez;
    – nemzetközi kapcsolatokat tart fenn;
    – díjakat, alapítványokat hozhat létre, kitüntetésekre, jutalmakra tesz javaslatot és ilyeneket maga is adományoz;
    – szervezi és támogatja tagjai és családtagjaik kedvezményes üdülését saját tulajdonú üdülőiben;
    – az újságírói hivatást és a szövetség életét bemutató belső, illetve külső kommunikációt szolgáló fórumokat működtet;
    – támogatást nyújthat azonos célokat szolgáló más szervezeteknek;
    – feltárja és elemzi a médiavilág fejlődését, így különösen az újságírói szerep változásait, az új kommunikációs eszközök megjelenését, a szakmai és egzisztenciális konfliktusokat, és segíti azok feloldását;
    – szorgalmazza, hogy a média szereplői, a munkáltatók (tulajdonosok) és a munkavállalók egyedi, kölcsönösen elfogadott, nyilvános és átlátható szakmai, etikai és foglalkoztatási normákat dolgozzanak ki, és ennek alapján kössenek megállapodásokat.

    c) A MÚOSZ a közhasznú tevékenységek körében a következőket végzi:
    – kulturális tevékenység,
    – oktatási tevékenység,
    – kutatási tevékenység,
    – szociális tevékenység,
    – jogvédő tevékenység,
    – nemzetközi tevékenység,
    – szakmai, gazdasági érdekképviseleti tevékenység,
    – tájékoztató tevékenység.

  1. A MÚOSZ a közhasznú tevékenységét a következő közfeladatok teljesítése érdekében végzi:
    a) szakmai tevékenységével erősíti a véleménynyilvánítás szabadságát Magyarországon (Magyarország Alaptörvénye IX. cikkének (1) bekezdése);
    b) tevékenységével védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, elősegíti a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit (Magyarország Alaptörvénye IX. cikkének (2) bekezdése, valamint a évi CIV. törvény 4. § (1) és (2) pontja);
    c) etikai bizottságán keresztül hozzájárul ahhoz, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása ne irányulhasson a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére (Magyarország Alaptörvénye IX. cikkének (5) bekezdése, valamint a évi CIV. törvény 4. § (3) pontja);
    d) szakmai és oktatási tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország polgárai szakmailag megfelelő, hiteles, pontos és gyors és kiegyensúlyozott tájékoztatást kapjanak a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről ( évi CIV. törvény 29. és 31 §);
    e) közreműködik a külhoni magyarok oktatásával és kultúrájával kapcsolatos feladatok ellátásában (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés a) pont)
    f) részt vesz a külhoni magyar közösségek kulturális és anyanyelvi identitását erősítő és fejlesztő programok és fejlesztések megszervezésében (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés b) pont)

III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

  1. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból. [Ectv. 34. § (1) bekezdés a.) pont]
  2. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. [Ectv. 34. § (1) bekezdés d.) pont]
  3. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. [Ectv. 34. § (1) bekezdés b.) pont]
  4. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. [Ectv. 34. § (1) bekezdés c.) pont]
  5. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.muosz.hu internetes honlapján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év május 31. napjáig az internetes honlapján és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. [Ectv. 37. § (3) bekezdés d.) pontja]
  6. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. [Ectv. 37. § (3) bekezdés c.) pont]

IV. Tagdíj

  1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tárgyévi tagdíj összegét a MÚOSZ küldöttgyűlése a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig határozza meg azzal, hogy a tagdíj összege nem lehet alacsonyabb 7.000,- Ft-nál.

V. A tagság

  1. Az Egyesületnek rendes, örökös, tiszteletbeli, junior, pártoló és jogi tagjai lehetnek.
  2. A MÚOSZ tagja lehet minden nagykorú személy, valamint minden olyan jogi személy, aki/amely azonosul a szövetség céljaival, elfogadja a szervezet alapszabályát, fizeti a tagdíjat, valamint megfelel az alábbiakban felsorolt feltételeknek.
  3. Rendes tagként vehető fel az a természetes személy, aki legalább két éve újságírói, vagy annak minősülő tevékenységet folytat, illetve a nyilvánosság tájékoztatásában hivatásszerűen közreműködik. A MÚOSZ újságírónak tekinti azt a személyt, aki tájékoztatási vagy véleményformálási céllal létrehozott szellemi termékét a média valamely műfajában és csatornáján keresztül rendszeresen közzéteszi, vagy a közzétételben foglalkozásából eredően közreműködik. Újságírói tevékenységnek minősíthető a nyilvánosság tájékoztatásának alkotói folyamatában való hivatásszerű közreműködés.
  4. Örökös tag lehet az a természetes személy, akinek ezt az elnökség felajánlja.
  5. Pártoló tag lehet az a természetes illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely a szövetség céljaival azonosul, és azok megvalósítását támogatja.
  6. Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, akinek ezt az elnökség felajánlja és a Küldöttgyűlés az elnökség felterjesztése alapján tiszteletbeli tagnak megválasztja..
  7. Junior tag lehet az a természetes személy, aki rendelkezik érvényes diákigazolvánnyal és rendszeresen publikál.
  8. A MÚOSZ jogi tagjai jogi személyek lehetnek. A jogi tagok megkapják a társaság kiad­vá­nyait, és képviselőiket meghívják a MÚOSZ valamennyi rendezvényére. A jogi tagok az Elnökséggel állapodnak meg éves tagdíjuk összegéről. A jogi tag képviselője útján gyakorol­ja egyéb tagsági jogait.

VI. A tagsági jogviszony keletkezése

  1. A tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. Az egyesületi tagsággal rendelkező jogi személy tagja nem nyeri el automatikusan a szövetség egyéni tagságát. A rendes és a junior tag valamint a jogi tag belépési nyilatkozatát a Tagfelvételi Bizottsághoz kell benyújtani, amely testület a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül, egyszerű szótöbbséggel határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi eljárást és a tagfelvételi kérelem elbírálásának rendjét jelen alapszabályban rögzítetteken túlmenően a MÚOSZ szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) szabályozza. A tagokat az Egyesület nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.
  2. A pártoló taggal az elnökség döntése alapján az elnök köt megállapodást.

VII. A tagsági jogviszony szüneteltetése, felfüggesztése és megszűnése

  1. A tagsági viszony szüneteltetése:
    A szervezeti és működési szabályzat feltételrendszere alapján a tagság írásbeli kérelemre meghatározott ideig szüneteltethető.
  2. A tagsági jogok felfüggesztése:
    Ha a taggal szemben súlyos etikai illetve fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja merül fel, az etikai illetve fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig a tagsági jogok gyakorlását az Etikai Bizottság külön határozattal felfüggesztheti.
    Fegyelmi, etikai eljárás során büntetésként kiszabható a tagsági jogok határozott időre történő felfüggesztése.
    Ha a tag kizárásáról az elnökség döntött, és a kizárt tag a küldöttgyűléshez fellebbez a döntés ellen, a fellebbezés elbírálásáig a kizárt tag tagsági jogát felfüggeszti az egyesület.
  3. A tagsági jogviszony megszűnik:
    a) A tag kilépésével.
    b) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
    c) A tag kizárásával.
  4. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
  5. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a küldöttgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
  6. Kizárható a tag akkor is, ha a tagdíját a tárgyévet követő év április 1-jéig annak ellenére sem fizette meg, hogy a tagdíjelmaradásáról írásban tájékoztatást, majd 8 napos fizetési határidővel a hátralék megfizetésére igazolható módon felszólítást kapott.
  7. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. Az elnökség az eljárás megindítását követően legkésőbb 3 munkanapon belül írásban, igazolható módon köteles az érintett tagot értesíteni a kizárási eljárás megindításáról. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére írásban, igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
  8. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület küldöttgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az annak beérkezését követő első küldöttgyűlés a napirendjére tűzi, megtárgyalja, és arról nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A küldöttgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII. A tagok jogai

  1. Rendes és örökös tagok:
    a) A rendes és az örökös tag jogosult részt venni az egyesület tevékenységében, aktív és passzív választójoga van a legfelsőbb, illetve az ügyintéző és a képviseleti szervekbe, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn. Azokban a szervekben, amelyeknek tagja, indítványtételi és szavazati joga van, egyébként pedig az egyesület bármely szervéhez javaslattétellel élhet.
    b) A tag előzetes időpont-egyeztetés mellett jogosult betekinteni a Egyesület valamennyi okiratába – a döntés-előkészítő iratokat kivéve –, de a személyiségi jogokat és az üzleti titkot köteles tiszteletben tartani.
    c) A tag igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, valamint a tagsággal járó, a tagsági kártyával igénybe vehető kedvezményeket.
    d) A tagsági jogok és kötelezettségek a tagfelvételről szóló határozat keltétől illetik és terhelik a tagot.
  2. A tiszteletbeli tagok
    a) igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait
    b) használhatják a „MÚOSZ tiszteletbeli tagja” címet.
  3. A junior tagok
    a) javaslatokat tehetnek a szövetség testületeinek;
    b) támogatásért, jogsegélyért, erkölcsi és egzisztenciális védelemért fordulhatnak a szövetséghez;
    c) igénybe vehetik a szövetség szociális, egészségügyi és kulturális létesítményeit és kedvezményeit.
    d) A junior tagok választójoggal nem rendelkeznek, de bizottsági taggá (a bizottság vezetőségének tagsága kivételével) megválaszthatók.
  4. A pártoló tagok
    a) igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait;
    b) a jogi személy pártoló taggal kötött szerződés által meghatározott egyéb jogokkal rendelkeznek;
    c) használhatják a „MÚOSZ pártoló tagja” címet.
  5. A jogi tagok
    a) igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait;
    b) a jogi tagi megállapodásban meghatározott egyéb jogokkal rendelkeznek;
    c) használhatják a „MÚOSZ jogi tagja” címet.

IX. A tagok kötelezettségei

  1. Az egyesület tagjainak kötelessége:
    a) az Alapszabály, az Újságírói Etikai Kódex, az Érdekvédelmi Kódex szabályainak, valamint a döntéshozó szervek határozatai reá vonatkozó előírásainak, rendelkezéseinek a betartása,
    b) aktív közreműködés az Egyesület céljainak megvalósításában;
    c) az örökös, a pártoló és a tiszteletbeli tagok kivételével a tagsági díj fizetése. Az örökös és tiszteletbeli tagsággal tagdíjmentesség jár; míg a pártoló tag csak vagyoni hozzájárulással vehet részt az egyesület működésében.

X. Az egyesület szervei

  1. Az egyesület állandó szervei:
    a) Küldöttgyűlés
    b) Elnökség
    c) Ellenőrző Bizottság
    d) Etikai Bizottság
    e) Tagfelvételi Bizottság
  2. Az egyesület ideiglenes – a tisztújításhoz kapcsolódó – szervei:
    a) Mandátumvizsgáló Bizottság
    b) Jelölőbizottság

 
A Küldöttgyűlés

  1. A küldöttgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
  2. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:
    a) az alapszabály módosítása;
    b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
    c) a vezető tisztségviselő – elnök, alelnökök, tiszteletbeli elnök, elnökségi tagok és póttagok, Ellenőrző Bizottsági elnök és tagok –, valamint az etikai bizottsági elnök, az etikai bizottsági tagok és póttagok – megválasztása, visszahívása;
    d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
    e) az éves beszámoló – ezen belül az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
    f) közhasznúsági melléklet elfogadása;
    g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
    h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
    i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
    j) az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotása;
    k) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal.
  3. A küldöttgyűlés megbízatásának keletkezése:
    a) A küldötteket a tagok egyéni szavazás útján választják. Küldött az lehet, aki legalább 10 szavazatot kapott. Szavazólapot az egyesület azon rendes és örökös tagjai adhatnak, akik tagdíjhátralékkal nem rendelkeznek. Egy tag csak egy jelöltre adhatja a szavazatát, aki több jelöltre szavaz, annak valamennyi szavazata érvénytelen. A megválasztott küldöttek személyét a küldött nevére szóló szavazócédulák hitelesítik. Ezen szabályok figyelembevételével a szavazólapok gyűjtésére a szakosztályok szervezhetnek küldöttállító szakosztályi üléseket.
    b) A szavazólapot a tisztújító küldöttgyűlést megelőző 30. napon 16 óráig kell leadni az Egyesület titkárságán. A szavazólapok leadása a küldöttjelölt kötelessége.
    c) A leadott szavazólapok hitelességét és a mandátumok érvényességét az Elnökség által a tisztújító küldöttgyűlés előtt legalább 45 nappal felkért Mandátumvizsgáló Bizottság ellenőrzi.
    d) A küldöttek mandátuma 4 évre szól.
  4. A küldött megbízatása megszűnik
    a) lemondással,
    b) egyesületi tagsági jogviszonya megszűnésével,
    c) a küldött halálával.
  5. A küldöttgyűlés évente legalább két alkalommal ülésezik. A küldöttgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

    A küldöttgyűlésen az elnökség, a bizottságok és egyéb szervezeti egységek vezetői tanácskozási joggal vehetnek részt, ha nem küldöttek.

  6. A küldöttgyűlést az elnökség legalább 25 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). [Ectv. 37. § (2) a) pont]

    Ha a küldöttgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

    A küldöttgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a küldöttgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a küldöttgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt küldöttgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

    A küldöttgyűlési meghívót az egyesület honlapján (www.muosz.hu) nyilvánosságra kell hozni.

    A küldöttgyűlést megelőzően legkésőbb 20 nappal bármely küldött indítványt tehet a napirend kiegészítésére, feltéve, hogy írásban határozati javaslatot is előterjeszt. Az elnök az indítványt nem teheti fel szavazásra, ha a küldöttgyűlésen a küldöttek legalább kétharmada nincs jelen, vagy az indítvány írásbeli határozati javaslatot nem tartalmaz.

    A küldöttek írásban módosító indítványokat nyújthatnak be az előterjesztésekhez. A módosító indítványokat a küldöttgyűlés elnöke ismerteti. A napirendi pontok előadói és a módosító indítványok előterjesztői előterjesztéseiket szóban kiegészíthetik, illetve a küldöttek ebben a körben hozzájuk kérdéseket, észrevételeket intézhetnek. Az egyes napirendi pontok tárgyalása után a küldöttgyűlés először a módosító indítványokról, majd az egységes szerkezetű javaslatról szavaz.        

    A küldöttválasztást követő első küldöttgyűlést a küldöttgyűlés vezetőségének megválasztásáig a korelnök vezeti. A korelnök a küldöttgyűlés elé terjeszti a küldöttgyűlés napirendjét, továbbá a küldöttgyűlés 3 elnökének, jegyzőkönyvvezetőjének, 2 hitelesítő tagjának és 2 szavazatszámlálójának jelölt küldöttek nevét. A küldöttgyűlés a tisztségviselőinek személyéről több jelölt esetén is egyidejűleg szavaz, a szavazásra feltett tisztséget az a küldött viseli, aki az adott tisztségre a legtöbb szavazatot kapta.

    A küldöttgyűlés 3 elnökének a megbízatása a küldöttgyűlés megbízatásáig tart, valamelyikük kiesése esetén a korelnök tesz javaslatot az új küldöttgyűlési elnök személyére. A küldöttgyűlés elnökei testületként járnak el, határozataikat egyszerű többséggel hozzák.

    A küldöttgyűlés elnökei a rendes küldöttgyűlések között rendkívüli küldöttgyűlést hívnak össze, ha a tagok tíz százaléka vagy a küldöttek 30 százaléka ezt az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, vagy ha erre az Ellenőrző Bizottság vagy az elnökség a napirend és a határozati javaslatok megjelölésével indítványt tesz.

  7. Az elnökség köteles a küldöttgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
    a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
    b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
    c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

    Ezekben az esetekben az összehívott küldöttgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

  8. A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
  9. A küldöttgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A küldöttgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a kétfős szavazatszámláló bizottságot. A küldöttgyűlés levezető elnökét a 3 küldöttgyűlési elnök maga közül választja.
  10. A küldöttgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a küldött nevét és lakóhelyét. A jelenléti ívet a küldöttgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

    A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
    a) az egyesület nevét és székhelyét;
    b) a küldöttgyűlés helyét és idejét;
    c) a küldöttgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőinek a nevét;
    d) a küldöttgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
    e) a határozati javaslatokat és az elfogadott határozatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

    A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a döntésre jogosult szerv döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges személyét.[Ectv. 37. § (3) a) pont]

    A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a küldöttgyűlés levezető elnöke írja alá, és az erre megválasztott, két jelen lévő, jegyzőkönyv-hitelesítő tag hitelesíti.

  11. A tagok határozatukat a határozatképesség megléte esetén a jelenlévők többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
    b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
    e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

    A küldöttgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
    a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
    b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

    Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

  12. A küldöttgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37. § (2) a) pont], a személyi kérdésekről – a küldöttgyűlés vezetősége megválasztásának kivételével – ugyanakkor a küldöttgyűlés titkosan szavaz. A küldöttgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.[Ectv. 37. § (2) d) pont] Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a küldöttgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  13. A küldöttgyűlési határozatokat a levezető elnök a küldöttgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján (www.muosz.hu) történő közzétételével egyidejűleg.[Ectv. 37. § (3) b) pont]
  14. A küldöttgyűlés megbízatásának megszűnése
    A küldöttgyűlés megbízatása 4 évre szól.
    Megszűnik a küldöttgyűlés megbízatása akkor is, ha
    a) saját vezetőségét a választást követő első küldöttgyűlésen nem tudja teljes körűen megválasztani;
    b) az egyesület ügyintéző és képviseleti szerveit, illetve Ellenőrző Bizottságát a választást követő első küldöttgyűlésen nem tudja megválasztani;
    c) tagjainak létszáma az eredeti létszám felére csökken; a megszűnés időpontja ebben az esetben az utolsó küldött megbízatása megszűnésének időpontja.
  15. A küldöttgyűlés működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete – a küldöttgyűlés Házszabálya – tartalmazza.

Elnökség

  1. Az elnökség az egyesület ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
  2. Az elnökség tagjait a küldöttgyűlés választja 4 év határozott időtartamra. Az elnökség tagjai:
    a) az Egyesület elnöke;
    b) az Egyesület két alelnöke
    c) az Egyesület tiszteletbeli elnöke
    d) 8 elnökségi tag
  3. A küldöttgyűlés az Elnökség tagjaival egyidejűleg 3 fő elnökségi póttagot is választ. A póttagok azok az elnökségi tagságra jelöltek lehetnek, akik a legkevesebb szavazattal megválasztott elnökségi tagot követően a legtöbb szavazatot kapták. A póttagok a rájuk adott szavazatok számának sorrendjében követik egymást a kieső (elnökségi tagsági pozícióját elvesztő) tagok pótlásában.
  4. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

    A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
    a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
    b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
    c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
    d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

    A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. [Ectv. 39. § (1) és (2) bekezdés]

    A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

  5. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
    a) a megbízás időtartamának lejártával;
    b) visszahívással;
    c) lemondással;
    d) egyesületi tagsági jogviszonyának megszűnésével
    e) a vezető tisztségviselő halálával;
    f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
    g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

    A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

  6. Az elnökség megbízatása a következő elnökség megválasztásáig tart. Az elnökség megbízatása megszűnik akkor is, ha tagjainak létszáma a felére csökken. Az elnökséget a küldöttgyűlés – az új elnökség egyidejű megválasztása mellett – visszahívhatja.
  7. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
    Az egyesület elnöke: Hargitai Miklós (a. n. Szabó Judit, sz. Budapest, 1969. 04. 04., l. 2483 Gárdony, Madarász Viktor u. 5.)
    A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
    A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
  8. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
    a.) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
    b) a beszámolók előkészítése és azoknak a küldöttgyűlés elé terjesztése;
    c) az éves költségvetés elkészítése és annak a küldöttgyűlés elé terjesztése;
    d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
    e) a küldöttgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
    f) az elnökség által összehívott küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
    g) részvétel a küldöttgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
    h) a tagság nyilvántartása;
    i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
    j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
    k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
    l) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
    m) hozzájárulás új szakosztályok létrehozásához, illetve döntés a szakmai tevékenységet régóta nem folytató szakosztályok megszüntetéséről.
  9. Az elnökség havi rendszerességgel, évenként legalább tíz alkalommal ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze a napirend és a határozati javaslatok elérhetőségének megjelölésével. Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. Az elnökségi ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

    Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

    Az elnökség ülésein az Ellenőrző Bizottság elnöke, az Etikai Bizottság elnöke, valamint a MÚOSZ titkárságát vezető ügyvezető állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.

  10. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.

    A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
    b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
    e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

    Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
    a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
    b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
    Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

  11. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

    Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]

  12. A küldöttgyűlés és az elnökség határozatait az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni a 9. és a 20. pont szerinti adattartalommal. [Ectv. 37. § (3) a) pont]
  13. Az elnök hatásköre
    a) Az elnököt a küldöttgyűlés közvetlenül választja. Elnök az lehet, aki megszerezte a küldöttek szavazatainak egyszerű többségét. Ha egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok egyszerű többségét, második fordulót kell tartani, amelyen csak az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt indulhat. Elnök az, aki a több szavazatot kapta.
    b) Az elnök irányítja az elnökség munkáját. E feladatkörében megbízhatja az elnökség tagjait, hogy tegyenek javaslatot az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésben határozathozatalra. Az elnök felelős az elnökség határozatainak végrehajtásáért.
    c) Az elnök önállóan képviseli az egyesületet. Akadályoztatása esetén az alelnökök közül kijelölheti helyettesét vagy helyetteseit. Tartós akadályoztatás esetén a küldöttgyűlés dönt a helyettesítésről, vagy új elnök választásáról.
    d) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a MÚOSZ titkárságát vezető és az egyesület alkalmazottainak a munkáját irányító ügyvezető, valamint a MÚOSZ alkalmazottai fölött.
  14. Az elnök megbízatásának megszűnése
    a) Az elnök megbízatása 4 évre szól, és a következő elnök megválasztásáig tart.
    b) Az elnök megbízatása megszűnik a következő esetekben is:
    – visszahívással;
    – lemondással;
    – egyesületi tagsági jogviszonya megszűnésével;
    – az elnökség megbízatásának megszűnésével.
    c) Az elnököt a küldöttgyűlés – az új elnök megválasztásával egyidejűleg – az elnökség megbízatásának érintése nélkül is visszahívhatja.

 

Ellenőrző Bizottság

  1. Az Ellenőrző Bizottság évente legalább egyszer ülésezik, és jelentést tesz a küldöttgyűlésnek az egyesület működéséről. Az Ellenőrző Bizottság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti hatáskörrel rendelkezik. Feladata az éves gazdálkodásról szóló beszámoló (közhasznúsági jelentés) vizsgálata. Évente egyszer jelentést készít a küldöttgyűlés számára a gazdálkodásról. A küldöttgyűlés az éves beszámolóval együtt fogadja el az Ellenőrző Bizottság jelentését.
  2. Az Ellenőrző Bizottság elnökből és négy tagból áll. Az elnököt és a tagokat a küldöttgyűlés 4 évre, határozott időtartamra választja meg, a társaság tagjainak sorából. Az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény figyelembevételével lehet megválasztani. Az Ellenőrző Bizottság elnöke az elnökség üléseinek állandó meghívottja, aki az elnökségi ülésen tanácskozási joggal vehet részt.
  3. Az ellenőrzőbizottság üléseit annak elnöke írásban, igazolható módon, legkésőbb az ülés napját megelőzően 8 nappal meghívóval hívja össze, és ő tesz javaslatot a napirendre. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). [Ectv. 37. § (2) a) pont] Az ülés napirendjét, illetve a napirenden szereplő kérdések megtárgyalásához szükséges iratokat az elnök legkésőbb nyolc nappal az ülés előtt a meghívóval együtt megküldi az Ellenőrző Bizottság tagjainak. Az Ellenőrző Bizottság akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. Az Ellenőrző Bizottság a határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.
  4. Az Ellenőrző Bizottság az ellenőrzés során az elnökségtől, az elnöktől és a küldöttgyűlés vezetőségétől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
  5. Az Ellenőrző Bizottság köteles a küldöttgyűlés vezetőségét tájékoztatni, ha arról szerez tudomást, hogy az egyesület működése során jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, továbbá ha ezzel kapcsolatban az elnökség vagy tagjai felelősségét megalapozó tény merült fel. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet
  6. Az ellenőrzőbizottság működésének részletes szabályait az egyesület szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Az ellenőrzőbizottság az ügyrendjét egyebekben maga határozza meg.

 

Etikai Bizottság

  1. Az alapszabályában megfogalmazott közhasznú feladatok ellátására, a természetes személy tag újságírói tevékenységének az újságírás etikai normái szerinti megítélésére a MÚOSZ létrehozta Etikai Bizottságát. Az etikai bizottság hatáskörébe tartozik a természetes személy tag újságíróval szemben e tevékenysége során bárki által az újságírói hivatással összeegyeztethetetlen magatartás (így különösen a nyilatkozat tartalmának jogtalan megváltoztatása, az ellentétes álláspontok részrehajló ismertetése, az ellenőrizetlen forrásból származó információk közzététele, a lényeges információk elhallgatása, illetve a magánszféra megsértése) miatt emelt panasz kivizsgálása és az újságíró tevékenységének minősítése.
  2. Az Etikai Bizottság 15 tagból és 3 póttagból áll. Tagjait a küldöttgyűlés az egyesület tagjai közül 4 évre, határozott időtartamra választja. Az Etikai Bizottságnak az lehet tagja, aki legalább 3 éves folyamatos újságírói tevékenysége alatt az Etikai Bizottság által elmarasztalva nem volt, és sorrendben a küldöttek legtöbb szavazatát megszerezte. A tagjelöltek a tagság vállalására irányuló szándéknyilatkozatukat (amely tartalmazza a kizáró ok fenn nem állására vonatkozó nyilatkozatot is) a bizottságot megválasztó küldöttgyűlés elnökének nyújtják be írásban.
  3. Az Etikai Bizottsági tagság megszűnik a tagsági jog megszűnésével vagy lemondással. A póttagok a rájuk adott szavazatok sorrendjében követik egymást a kieső tagok pótlásában.
  4. Az Etikai Bizottság maga választja meg tisztségviselőit és határozza meg ügyrendjét. Az Etikai Bizottság elnöke megbízatásának lemondás vagy halál miatti megszűnése esetében a küldöttgyűlés a soron következő ülésén új elnököt választ.
  5. Az Etikai Bizottság a Szövetség Etikai Kódexe alapján háromfős tanácsokban jár el, amelyek határozatával szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Etikai Bizottság elnökéből és alelnökeiből álló fellebbezési tanácsához terjeszthető elő fellebbezés. A jelen alapszabály hatályba lépésekor hatályban lévő Etikai Kódex módosítására, illetve új Etikai Kódex alkotására és annak módosítására a küldöttgyűlés jogosult.
  6. Az etikai bizottság működésének részletes szabályait az egyesület szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Az etikai bizottság az ügyrendjét egyebekben maga határozza meg.

 

Tagfelvételi Bizottság

  1. A Magyar Újságírók Országos Szövetségébe való felvételt a MÚOSZ Tagfelvételi Bizottsága egyéni elbírálás során dönti el. A Tagfelvételi Bizottság elnökét és tagjait a MÚOSZ elnöksége választja meg, feladatait és ügyrendjét az elnökség hagyja jóvá.
  2. A bizottság rendszerint kéthavonta, évente legalább öt alkalommal ülésezik.
  3. A bizottság elutasító döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a kérelmező az Elnökséghez fordulhat írásbeli panasszal. A panaszt az Elnökség a beérkezéstől számított 60 napon belül bírálja el. Az Elnökség a panasz alapján az elutasító döntés megváltoztatására jogosult, és a tagfelvételi kérelem jóváhagyásáról hozhat döntést. Az elutasított kérelem 2 (kettő) év elteltével megismételhető.
  4. A tagfelvételi bizottság működésének részletes szabályait az egyesület szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

 

Szociális Bizottság

  1. A MÚOSZ a tagjai szociális helyzetének javítása érdekében Szociális Bizottságot hozott létre. A Szociális Bizottság tagjait – elnökét és 4 tagját – 4 év határozott időre az egyesület elnöksége választja meg.
  2. A Szociális Bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik, hogy a bizottság fő feladatait és a rendelkezésre álló pénz felosztását meghatározza. A felosztható pénzkeretről az Egyesület költségvetésének elfogadásakor a küldöttgyűlés dönt.
  3. A Szociális Bizottság működésének részletes szabályait az egyesület szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

 

Mandátumvizsgáló Bizottság

  1. A tisztújító küldöttgyűlés előkészítésére, a tisztújítást megelőzően legalább 45 nappal az egyesület Elnöksége az egyesületi tagok közül 3 fős Mandátumvizsgáló Bizottságot választ.
  2. A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a küldöttek által leadott szavazócédulák érvényességének vizsgálata, valamint a küldöttek mandátumának hitelesítése.
  3. A Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke a tisztújító küldöttgyűlésnek jelent a mandátumok vizsgálatának eredményéről. A bizottság tagjainak a megbízatása a tisztújító küldöttgyűlés tisztségviselőinek a megválasztásáig tart.
  4. A Mandátumvizsgáló Bizottság működésének részletes szabályait az egyesület szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

 

Jelölőbizottság

  1. A tisztújító küldöttgyűlés előkészítésére, a tisztújítást megelőzően legalább 45 nappal az egyesület Elnöksége az egyesületi tagok közül 3 fős Jelölőbizottságot választ.
  2. A Jelölőbizottság feladata a tisztségekre leadható jelölések határidejének meghatározása, valamint a jelölő tagok által leadott jelölőcédulák vizsgálata, a jelölők választójogának és a jelöltek választhatóságának ellenőrzése, valamint a választott tisztségekre a jelölti listák összeállítása.
  3. A jelölti listákat az egyes tisztségekre a Jelölőbizottság elnöke legkésőbb 10 nappal a küldöttgyűlést megelőzően eljuttatja a küldötteknek. A Jelölőbizottság által elfogadott és javasolt jelölti listát legkésőbb 10 nappal a küldöttgyűlést megelőzően közzé kell tenni az Egyesület honlapján (www.muosz.hu).
  4. A Jelölőbizottság működésének részletes szabályait az egyesület szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

 

A MÚOSZ szakosztályai

  1. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége országos működési körű szakosztályokat működtet, amelyek nem önálló jogi személyek. Új szakosztály létesítését az egyesület bármely tagja kezdeményezheti. A létesítés előfeltétele, hogy a szakosztály vagy szervezet legalább tíz taggal, választott elnökséggel rendelkezzék, és megalakulásához a MÚOSZ elnöksége hozzájáruljon. A MÚOSZ szakosztályai tevékenységüket (az egyesület jelen alapszabályában foglalt általános elveknek, célkitűzéseknek és szabályoknak megfelelően) saját maguk tervezik, szervezik és bonyolítják le, szükség esetén a MÚOSZ titkárságának segítségét is igénybe véve.
  2. A szakosztályok legfőbb szerve a tagok gyűlése, amely megválasztja a szakosztály elnökségét, tisztségviselőit, és meghatározza a szakosztály/szervezet tevékenységének kereteit. A tagok gyűlése a szervezet minden tagját meg kell hívni, és minden megjelent tagot egy szavazat illet meg. A szakosztályok tagok gyűlésének lebonyolítására, különösen tekintettel a határozatképességre, az országos küldöttgyűlésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.
  3. A szakosztályi elnök és a titkár tetszőleges létszámú elnökség segítségével és ellenőrzésével, a MÚOSZ küldöttgyűlési és elnökségi határozatainak szellemében irányítja a szakosztály működését. A szakosztályok saját kebelükön belül belátásuk szerint szekciókat és munkabizottságokat hozhatnak létre.

 

XI. Az egyesület gazdálkodása

  1. A MÚOSZ a közhasznú szervezetekre vonatkozó előírások – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 42–46. §-a – szerint gazdálkodik. A gazdálkodás részletes szabályait külön Gazdálkodási Szabályzat tartalmazza, amelyet az elnökség hagy jóvá.
  2. Az Egyesület hosszú távú gazdasági alapja az ingatlanvagyon, amely egyben a jövő generációkat megillető örökség. Az ingatlanvagyonnal kapcsolatos gazdálkodásból származó bevételeket a MÚOSZ közhasznú céljainak megvalósítására fordítja.
  3. Az egyesület bevételeit
    a) természetes és jogi személyek tagdíjából és támogatásából;
    b) természetes és jogi személyek adományaiból;
    c) esetleges állami támogatásból;
    d) egyéb forrásból (pályázati támogatások, előadások, tanfolyamok, konferenciák részvételi díja, könyvek, folyóiratok kiadása, klubtagsági díjak stb.); valamint
    e) ingatlan bérbeadásából és más, vállalkozásból származó bevételek alkotják.
  4. Az egyesület mint közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
  5. Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat, vállalkozási tevékenységet pedig csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; vállalkozási tevékenysége érdekében gazdasági társaságot hozhat létre.
  6. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.
  7. A MÚOSZ nem fogad el sem adományt, sem támogatást politikai pártoktól és azok alapítványaitól, valamint nem fogad el támogatást és adományt olyan célokra és feltételekkel, amelyek ellentétesek az Alapszabályában megfogalmazott célokkal.
  8. Az egyesület a küldöttgyűlés és az elnökség határozata alapján, az éves költségvetés keretei között cél szerinti juttatásokat folyósíthat. A juttatások folyósítása az elnökség által kiírt pályázat alapján történik. A cél szerinti juttatások adatai nyilvánosak, az egyesület honlapján (www.muosz.hu) megtekinthetők.
  9. Az egyesület közhasznúsági jelentését az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni és elfogadni. A közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő június 30-áig az egyesület honlapján közzé kell tenni. A közhasznúsági jelentés tartalmazza
    a) a számviteli beszámolót;
    b) a költségvetési támogatás felhasználását;
    c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
    d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
    e) az államháztartás bármely alrendszerétől, a kisebbségi, települési önkormányzattól és az önkormányzatok társulásától, valamint mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
    f) a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
    g) a közhasznú tevékenységről szóló szakmai beszámolót.
  10. Az egyesület gazdálkodásának alapvető nyilvántartási és beszámolási feladatait az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény határozza meg, részletesen pedig a belső szabályzatok tartalmazzák.

 

XII. Az egyesület megszűnése

  1. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége megszűnik, ha megszűnését a küldöttgyűlés az összes küldött háromnegyedes szavazati többségével kimondja; ha annak határozata alapján más egyesülettel egyesül; vagy az arra jogosult szerv megszünteti. Jogutód nélküli megszűnés esetén a szervezet vagyona a Szolidaritás Alapítványra száll.

 

XIII. Záró rendelkezések

  1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
  2. Jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegű Alapszabály 2017. október 1-jén lép hatályba.

 

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. §-a alapján igazolom, hogy az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat szövege megfelel az Alapszabály hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) előírásainak való megfeleltetést követően a Fővárosi Törvényszék 11.Pk.60.616/1989/68. sorszámon meghozott végzésben meghatározott hiánypótlás teljesítése adott okot.

Kelt: Budapest, 2017. szeptember 30-án

                                                                                                          Hargitai Miklós
                                                                                                          a MÚOSZ elnöke