Human Rights Watch
Semmi előrelépést nem tapasztal a magyar kormány jogállami teljesítménye ügyében a Human Rights Watch: a nemzetközi civil szervezet éves jelentéséből az tűnik ki, hogy az összes vizsgált területen tavaly is az ment tovább, mint korábban. Azaz folytatódtak a támadások a jogállam és a demokratikus intézmények ellen. A hatalom meghosszabbította a válsághelyzetet, ily módon változatlanul rendeletekkel irányíthatja az országot, amibe beletartozik, hogy korlátozhatja a gyülekezés és a tájékozódás jogát.
Emellett továbbra is célkeresztben vannak a nemi kisebbségek, zajlik a független sajtó zaklatása, érvényesül a hátrányos megkülönböztetés a romákkal szemben, szorulnak vissza a nők jogai. Szinte lehetetlen menedékjogot kapni.
Ami az egyes részterületeket illeti, a jogállamiság kapcsán az országértékelés arra jut, hogy a ragályra hivatkozva az Orbán-kabinet felfüggesztheti az Országgyűlés által hozott törvényeket, eltérhet a jogszabályoktól, különleges intézkedéseket hozhat. 2020 márciusa óta jó 250 dekrétum született, és nem csak a Covid miatt. Ráadásul ez a helyzet addig maradhat fenn, amíg a Fidesz jónak látja, mert fél évenként prolongálhatja kivételezett jogkörét.
Továbbra is a rövidebbet húzza a független média és a szólásszabadság. A legtöbb orgánum így vagy úgy, de a kormány ellenőrzése alatt áll, és ennek vérfagyasztó hatása lett az elfogulatlan újságírásra. Az Alkotmánybíróság helyben hagyta, hogy a Klubrádiótól elvették a hullámsávját. Több kritikus újságírót is lehallgattak a Pegasus-szal.
Nem jobbak az állapotok a tudományban és az oktatásban sem. Az egyetemeket magánalapokba viszik ki, az irányító testületek hatalomhű emberekből állnak, a nyilvánosság nem nézhet utána, hogy miként működnek ezek az alapítványok.
Hogy ennyi koronahalott van, ahhoz alighanem hozzájárult, hogy ily mértékben lepusztult az egészségügy. Már olyan alapvető dolgok is hiányoznak, mint a szappan és a fertőtlenítő. Ennélfogva az EU-n belül Magyarországon volt a legmagasabb az áldozatok aránya 2020 januárja és 2021 szeptembere között.
Számos munkahelyen és iskolában változatlanul érvényesül a diszkrimináció a romákkal szemben, a közösség tagjai közül sokan élnek mélyszegénységben. A megkülönböztetés ott is jelentkezett, hogy az elején az online jelentkezéssel gyakorlatilag kizárták őket az oltási kampányból. A gyerekek pedig attól szenvedtek, hogy odahaza nincs internet, így gyakran nem tudtak bekapcsolódni a távoktatásba.
A hatalom változatlanul rágalomhadjáratot folytat a jogvédők ellen, a „közeli” média segítségével azt állítja róluk, hogy a „Soros-hálózat” tagjai, az üzletember „zsoldosai”, és hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
https://www.hrw.org/world-report/2022
Guardian
A Human Rights Watch igazgatója szerint a demokrácia helyzete a világban távolról sem olyan rossz, mint amilyennek az első ránézésre tűnik, mert a fokozódó elnyomás és erőszak a gyengeség jele, ám szorulnak vissza a populisták. Kenneth Roth az éves jelentéshez fűzött esszében rámutat, hogy nagyon sok autokrata egyre jobban kétségbe van esve, mert korábban lehetetetlennek tartott szövetségek alakulnak megbuktatásukra, lásd Magyarországot, de idesorolja Csehországot, Izraelt, valamint Törökországot is. Az ellenzék mindenütt félretette az ellentéteit a korrupt, illetve basáskodó kormányok ellen.
A tekintélyuralmak, katonai rezsimek kemény fellépése a polgári tiltakozások ellen azt jelzi, hogy ezek a vezetők egyre kevésbé tudják kézben tartani a hatalmat. Ezt tanúsítja az oroszországi, illetve nicaraguai nyílt választási csalás is. Az elemző szerint az elmúlt 12 hónap nem éppen rózsásan alakult az autokraták számára, hiába mondogatják annyian, hogy szorul vissza a demokrácia. Elég csak Kínát, Lengyelországot és Myanmart említeni.
Mert milliók tiltakoznak jogaik korlátozása ellen, még az életüket is kockára teszik miatta, így a tekintélyelvű politikusok hiába próbálják elterelni a közfigyelmet az LMBT-közösségek, az abortusz, vagy éppen a nők jogai ellen intézett támadásokkal. Ugyanakkor a demokrácia nem virágozhat, ha a kormányok nem törődnek olyan kulcskérdésekkel, mint a klímaváltozás, a társadalmi egyenlőtlenségek, a faji igazságtalanságok és a szegénység.
Roth rámutat: a jogállam támogatása azt jelenti, hogy csatasorba kell állni a demokratikus intézményekért, tehát az önálló bíróságokért, a szabad sajtóért, az erős törvényhozásért és az eleven civil társadalomért.
Southern Poverty Law Center
Az amerikai szélsőjobb egyik médiacelebje 30 ezer dollárt vágott zsebre, amikor a múlt nyáron felszólalt a Mathias Corvinus Collegium esztergomi ifjúsági rendezvényén, illetve szintén nagyjából 30 perces podcast-beszélgetésben dicsőítette az Orbán-kormányt a bevándorlás és melegjogok kemény elutasítása, valamint a sajtó megregulázása miatt. Ezt onnan tudni, hogy az értesülést nyilvánosságra hozó tengerentúli emberjogi szervezet egyszerűen kikérte a szerződést a szervezőktől.
Dennis Prager Tucker Carlsonnal együtt lépett fel, aki akkor egy héten át Budapestről sugározta politikai show műsorát a Fox Newwban, és szintén az volt a feladata a rendezvényen, hogy a nyugati kultúra megmentőjeként áradozzon a szélsőséges magyar keresztény, nacionalista modellről. Orbán Viktor ugyanis nagyon szeretné átvenni a nemzetközi szélsőjobb vezetését, hogy valamennyire lenyesegesse a túlkapásokat, és utána bevigye a mozgalmat a politika fő áramlatába – mondja Hunyady Bulcsú a Political Capitaltől.
A cél éppen az volt a szakértő szerint, hogy fényezze a nemzetközi porondon a miniszterelnököt, elvigye üzenetét az USÁ-ba és úgy állítsa be, hogy fontos tényező a világban. Ennek megfelelően a vendég egyetértett azzal a véleménnyel, hogy Magyarországon nagyobb a sajtószabadság, mint Kanadában. Hát, ezt azért a Riporterek Határok Nélkül nem így látja. Olyannyira nem, hogy az idén, az uniós vezetők közül elsőként a sajtószabadság ellenfeleként sorolta be Orbánt.
Hunyady arra is kitért, hogy a vendégjárás: Prager, Carlson, Bannon és Yiannopoulos hasznos belpolitikai szemszögből is, mivel a Fidesz hívei azt látják, hogy vezető amerikai ideológusok érkeznek, ugyanazt mondják, mint Orbán, és méltatják őt is, meg a politikáját is.
A miniszterelnök azzal indokolja a migráció elvetését, hogy az fenyegetést jelent az ország etnikai szerkezetére nézve. Egyben Sorost vádolja azzal, hogy ő mozgatja a szálakat menekült-ügyben az érintett civil szervezetek finanszírozásával.
Prager tiszteletdíja különben több mint négyévnyi magyar minimálbér. A rendezők azt állítják, hogy egyébként semmilyen költséget nem álltak. A meghívott szerint az összegből 10 ezer dollárt vitt az a business osztály a repülőgépen, így neki 20 ezer maradt.
Die Presse
Viharfelhők gyülekeznek a visegrádi együttműködés fölött, mert elidegenedik egymástól Prága és Varsó. Előbbi az új kormány alatt egyértelműen Európa felé tart, ellentétben Varsóval. Csehország – Babis populista kicsapongásai után – Brüsszel felé kívánja állítani a váltókat, vissza akar térni a politikai főáramlatba, mert elege van az uniós pénzek elosztása körüli érdekütközésekből. Fiala miniszterelnökkel ellentétben Lengyelország és Magyarország nem erősíteni, hanem gyengíteni igyekszik az integrációt.
Hogy a négyek sorsa miként alakul, az nagyban függ a magyar választásoktól. Ha Orbán 12 év után elveszítené a hatalmat, az azzal járna, hogy Kaczynski elszigetelődne nem csak a V4-en, hanem az EU-n belül is. Ha ugyanis Budapest nem fedezi a hátát, Varsó fokozatosan kénytelen szembenézni az uniós szankciók veszélyével, miután megsérti a jogállamiságot. Egyébként az ország az EUB ítélete nyomán már 126 millió euróval tartozik Brüsszelnek. Bagatell, ha azt nézzük, hogy a legutóbbi hétéves pénzügyi időszakban 12 milliárd eurónyi támogatást kapott. De ha nem fizet, akkor a Bizottság levonja a tartozást az esedékes utalásokból.
https://www.diepresse.com/6084751/dicke-luft-ueber-visegrad?from=rss
Euractiv
Nagyon úgy néz ki, hogy a Bizottság kiáll a magyar bővítési biztos mellett, hiába kérte 30 EP-képviselő, hogy von der Leyen nézzen Várhelyi Olivér körmére, miután a bizonyítékok szerint a politikus összeszűrte a levet a boszniai szerbek vezérével. A brüsszeli szóvivő azt közölte, hogy a magyar biztos nyilvános állásfoglalásai az EU álláspontját tükrözik, tehát nem az derül ki belőlük, hogy támogatná Dodik elszakadási törekvéseit. Vagyis elutasította a szerb kisebbség menetrendjét a kiválásra.
A nyilatkozat ugyanakkor nem tér ki arra, hogy hírek szerint Várhelyi és Dodik megállapodott: fél évvel elhalasztják az elszakadási program beindítását. Közben főként Németország szankciókat sürget a Republika Srpska elnöke ellen. Diplomáciai források megerősítették, hogy egyedül Magyarország ellenzi az elképzelést. Egyes elemzők utalnak arra, hogy a biztost szoros kapcsolatok fűzik Orbán Viktorhoz.
