A közösségi média az egyik legfontosabb kampányfelület lesz a most következő választáson – állítja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének főmunkatársa, Bene Márton, akivel a hvg.hu készített interjút.
A közösségi médiában a hirdetések sokáig feketedobozként működtek: senki sem tudhatott róla, hogy ki milyen pénzeket költ ezeken a felületeken. 2019 óta azonban létezik a Facebook Ad Library, ahol már pontos választ kapunk erre.
A magyar nyilvánosság azonban nem tűnik túl érzékenynek a hirdetési költségekkel kapcsolatos esetleges visszaélésekre: a legutóbbi időközi országgyűlésiképviselő-választáson a fideszes Koncz Zsófia esetében tárták föl, hogy csak a Facebookon többet költött, mint amennyit a teljes kampányára költhetett volna legálisan, és még ennek sem lett látható következménye. (Az Állami Számvevőszék később azt közölte, Koncz Zsófia szabályosan költött a kampányra, a Facebook-hirdetéseket viszont nem vették figyelembe, mert “a közösségi médiában közzétett hirdetések nem szoríthatóak be a jelenlegi politikai hirdetésekhez kapcsolódó hazai jogszabályok közé. Vagyis ez alapján nem számít kampányköltésnek – a szerk.)
A közösségi médiában való költések – legalábbis az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján – még a pártok és a politikusok esetében sem minősülnek kampánypénznek, a nem intézményes politikai szereplők esetében pedig végképp nem. E jogi kiskapu kihasználására mindkét politikai oldalon vannak kísérletek, a különbség csak az, hogy a kormányoldal jó előre felépített erre egy erős infrastruktúrát, a Megafon projektet.
