Lendvai Pál néven született Budapesten, 1929. augusztus 24-én, de 1957-től Paul Lendvai néven Bécsben dolgozó, osztrák újságíróként és publicistaként vált igazán ismertté. A Der Standard című osztrák lap augusztus 24-i számában Hans Rauscher, a fiatalabb nemzedék egyik legjobb osztrák médiaelemzője köszönti.
Az ünnepelt a történelem folytán viharos éveket élt meg fiatalon, míg révbe nem ért Ausztriában. Azóta pedig publicistaként egészen példátlan pályát futott be, köszönhetően annak, hogy kiválóan ismeri Európa történelmét, azon belül is leginkább a kontinens keleti részéét, valamint a totalitárius, illetve autoriter rezsimeket.
Közép-európaiként olyan kultúra és mentalitás hordozója, amelyben egyaránt helye van Prágának, Budapestnek, Bécsnek, Varsónak, Bukarestnek, Belgrádnak, Zágrábnak, és amely olyan írók műveiben ölt testet, mint Josef Roth, Nádas Péter, Milo Dor, Dalos György és még sokan mások.
Mivel Magyarországon született, természetes, hogy a szülőhazájáról is gyakran ír. Magyarok című, jelentős és nagylélegzetű, több bővített kiadást megért könyvében pontosan megfogalmazza a nemzeti jellemet: „Az aligha kétséges, hogy a magyarok – az albánokat kivéve – Európa legmagányosabb népe, egyedülálló nyelvvel és történelemmel.” Vajon ez az egzisztenciális magány az, ami a magyarokat arra késztette, hogy lépre menjenek egy olyan ravasz, jobboldali populistának és nacionalistának, mint amilyen Orbán Viktor?
Lendvai fáradhatatlan, a mostani és az előző évszázad szemtanújaként ezúttal sem sokat fog ünnepelni. Alighanem új könyvet ír.
(Paul Lendvai a legutóbbi Sajtónapon, 2024 márciusában a MÚOSZ Tiszteletbeli Tagja lett.)
