Az amerikai és a londoni székhelyű hírügynökség egyaránt részletesen beszámol arról, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a magyar hatóságok nem tartóztatnák le Vlagyimir Putyint, ha az orosz vezető az ország területére lépne, mégpedig azért nem, mert Budapest nem hirdette ki saját jogrendjének részeként a letartóztatási parancsot kiadó, hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát, márpedig anélkül e statútum rendelkezéseinek alkalmazása alkotmányellenes lenne. A hírügynökségek megírják, hogy Gulyás azt is elmondta: a magyar kormány ugyan nem alakított ki hivatalos álláspontot a letartóztatási parancs ügyében, de ő maga úgymond személy szerint nem tartja szerencsésnek az ilyen döntést, az a szándékolttal ellentétes hatással járna, nem a békét mozdítaná elő, hanem a helyzet további eszkalálódásához vezetne.
Az AP emlékeztet arra: azóta, hogy Oroszország 13 hónappal ezelőtt megtámadta Ukrajnát, Magyarország elítélte ugyan a háborút, de elutasította, hogy fegyverrel lássa el Ukrajnát, illetve hogy területén átengedjen Ukrajnába tartó fegyverszállítmányt. Azzal is fenyegetőzött, hogy megvétóz bizonyos Moszkva elleni európai uniós szankciókat. Hátráltatta a Kijevnek szánt, nagyobb összegű uniós támogatási csomag elfogadását, e hét elején pedig nem volt hajlandó aláírni a másik 26 EU-országgal együtt azt a határozatot, amely támogatja a Putyin elleni nemzetközi büntetőbírósági letartóztatási parancsot.
Az amerikai portál európai kiadása Ivo Daalder volt amerikai NATO-nagykövet vendégkommentárját közli a Putyin elleni letartóztatási parancs témájával összefüggésben. Valószínűtlennek nevezi, hogy az orosz elnök a hágai bírói testület elé kerülne, de szerinte igenis fennáll annak az eshetősége, hogy egyszer felelősségre vonják a tetteiért, miként Slobodan Milosevicnek is bíróság elé kellett állnia. Ennek kapcsán Daalder a bűnök következmények nélküliségéről, a büntetlenségről fejti ki gondolatait. Beszámol arról, hogy a Globális Ügyek Chicagói Tanácsa nevű elemző műhely, ahol ő jelenleg tevékenykedik, összefogott az Eurázsia Alapítvány nevű londoni think tankkel, és elkészítette a büntetlenség világatlaszát, amely azt igyekszik számszerűsíteni, milyen mértékű a felelősségre vonás elmaradása az egyes országokban. A legrossszabb osztályzatot Afganisztán kapta, a legjobbat pedig Finnország. Magyarországnak a 123. hely jutott a világrangsorban, ami a legrosszabb az EU-országok között.
Vlagyimir Putyin az Oroszország túléléséért folytatott harcnak állítja be az ukrajnai háborút, és azzal vádolja a Nyugatot, hogy Oroszország elleni faltörő kosként, illetve gyakorlótérként használja Ukrajnát – írja a washingtoni portál, amely elsősorban az amerikai kongresszust foglalkoztató témákra összpontosít. A cikk szerint az orosz elnök interpretálásában a háborút a Nyugat kezdte, és a küzdelemben Oroszországot az fenyegeti, hogy minden elveszít. Megszólaltatja Kadri Liiket, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának az egyik vezető kutatóját, aki szerint Putyin összekapcsolta a háborúval saját politikai és fizikai sorsát is. A The Hill megállapítja: nehéz ugyan áttekinteni, hogy az orosz közvéleményre milyen mértékben hatnak Putyin állításai, hiszen olyan kemény jogszabályokat hoztak, amelyek korlátozzák a tiltakozást, így például a fegyveres erők lejáratását, mégis, úgy tűnik, hogy az elnök narratívája hatást fejt ki. A dekadens Nyugatról szóló történeteket jól el lehet adni Oroszországban – mondja Szergej Radcsenko, az amerikai Johns Hopkins egyetem nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó intézetének a professzora. Charles Kupchan a Külkapcsolatok Tanácsa elnevezésű amerikai intézmény vezető kutatója arra hívja fel a figyelmet, hogy például a nyugati gyarmatosításra tett – helytálló elemeket is tartalmazó – utalásokat olyan eltorzított, nacionalista szövegkörnyezetbe ágyazza Putyin, hogy mondandójának már semmilyen valóságalapja nincs. Hacsak Oroszország ki nem terjeszti a harcokat NATO-államokra is, a Nyugat részéről fenyegető támadás veszélyére való putyini hivatkozás teljesen abszurd – állítják a The Hill által megkérdezett szakértők. Hein Goemans, a rochesteri egyetem professzora ugyanakkor azt emeli ki, hogy Ukrajna elvesztése valós kihívást jelentene az orosz identitás alapvető tételével szemben. Az oroszok társadalmi önazonosság-tudata nagyon erősen összekapcsolódik Ukrajnával, hihetetlenül nehéz elfogadniuk, hogy két különálló államról és két különálló nemzetről van szó – mondja az elemző.
