Címlapon: Ukrán zászló a munkácsi váron.Foto:© ATTILA KISBENEDEK / AFP
Meglehetősen pesszimistán áll Svédország NATO tagságának magyar és török parlamenti ratifikálásához a német lap. Miközben elvben mindkét ország egyetért a finnek mellett a svédek felvételével is, Erdogan továbbra is azt hajtogatja, hogy csak akkor adja be a derekát, ha a svédországi kurd szervezetekkel, mint terror szervezetekkel, keményebben bánik el a kormány. Továbbá aggasztónak találja a cikk, hogy még mindig halogatja a magyar kormány a parlamenti szavazást (egyébként több hasonló cikk tudni véli, hogy a legutóbb ígért március 27-i dátum helyett csak 30-án várható a voksolás a magyar törvényhozásban). A Tagesspiegelen keresztül is üzent szerdán a svéd külügyminiszter, Billstrom, miszerint: magyarázattal tartozik nekünk Magyarország, ha tényleg tovább húzza az időt, hiszen az ország általában pozitívan nyilatkozott leendő csatlakozásunkról, és egyáltalán nem emelt konkrét kifogásokat, mint ahogy tette ezt vele szemben Törökország. A nyilatkozatra a csatlakozást törvényekkel is megerősítő svéd parlamenti szavazás után került sor. Szerdán a nyolc parlamenti svéd párt közül csak kettő nem szavazta meg a csatlakozást, azaz nagy többséggel, 269 igen szavazattal, 37 ellenében és 43 képviselő távollétében elfogadta a svéd országgyűlés a tagsághoz szükséges két módosító törvényt, s szigorította a terrorista szervezetekre vonatkozó jogszabályt is.
A Bertelsmann tulajdonában lévő televízioóban is –, mint számos sajtótermékben – központi helyre került a NATO főtitkár döntése arról, hogy figyelmen kívül hagyja a magyar vétót és összehívja a NATO-Ukrajna miniszteri szintű bizottságot, amelyet a magyarok ellenkezése miatt 2017 óta nem tudott megtenni Jens Stoltenberg. Miután a magyar kormány a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó ukrán oktatási törvény megmásítását követeli mind a mai napig. A főtitkár hangsúlyozta, tiszteletben tartja a magyar kormány elvárásait az ukránokkal szemben, de a háború jelentette új helyzetben élni fog előjogával, amely konszenzus híján lehetőséget ad neki a bizottság összehívására. Erre a bizottsági ülésre áprilisban kerülhet sor Brüsszelben a külügyminiszterek részvételével. Persze ha a magyar tárcavezető nem vesz részt a bizottság munkájában, az újabb akadályokat gördíthet bármilyen döntés elfogadásakor, hisz minden tagországnak egyhangúan kell szavaznia.
A portál Szijjártó Péter boszniai útjáról részletesen beszámolva kiemeli, hogy a magyar kormány sürgeti a Balkán-országok felvételét az Európai Unióba, elsősorban arra való hivatkozással, hogy a migrációs problémákat sokkal gyorsabban és hatékonyabban lehetett volna kezelni, amennyiben már rég a tagjai között tudhatta volna Albániát, Boszniát, Koszovót, Montenegrót, Észak-Macedóniát és Szerbiát. A Trebinjében tartott energetikai fórumon a magyar külügyminiszter bejelentette, nem áll szándékukban az orosz gázvásárlást leállítani, noha igyekeznek diverzifikálni az energiaforrásokat, de az orosz gázbeszerzés nemzeti érdek.
Magyarország a tökéletes média propaganda példája, ahol a politikával foglalkozó, kormányellenes női hangokat próbálják elnémítani a közösségi hálókon, ahol személyük ellen indítanak támadást, kiforgatják magánéletüket és gyakran hamis híreket terjesztenek róluk – írja az Open Democracy honlapja a most bemutatott felmérést ismertetve, amelynek során magyar nőket interjúvoltak meg. A She persisted, „ő ellenáll” olasz mozgalom vezetője ismertette, milyen támadások érik a politikai karriert építő nőket, akik mindezek ellenére sem adják fel harcukat. Kunhalmi Ágnest hozza fel példának, akiről azt állítják, hazudik, amikor azt akarja elhitetni, hogy kórházba került Covid-fertőzéssel.
A hosszú riportban számol be arról, miként örlődnek a kárpátaljai magyarok Kijev és Putyin-barát Orbán között. Kezdve azzal, hogy Munkács váráról eltávolította a polgármester a magyarok misztikus turulmadarát és helyette kirakta az ukrán címert, a háromágú szigonyt. Andriy Baloha szerint ugyanis a turul amolyan, a birodalmi érából megmaradt soviniszta jelkép, aminek múzeumban lenne a helye. Ez persze Budapest hangos tiltakozását váltotta ki. Most már a magyar zászló kitűzését is megtiltották Munkácson. A viszony mérgesedik, hisz Szijjártó kedden Brüsszelben közölte, addig nem hajlandóak támogatni Ukrajna EU-s és NATO partnerségét, amíg a kisebbségek nyelvhasználatát korlátozó oktatási törvényt át nem írja Kijev. Orbán pedig korábban azt állította, hogy a kárpátaljaikat katonai szolgálatra kényszerítik a háborúban, ezért is menekülnek el oly sokan onnan. Noha Magyarország valóban segíti a menekültek befogadását és segélyszállítmányokat is küld, de Munkács polgármesterének az az érzése, hogy Orbán annektálni akarja Kárpátalját. S a KMKSZ egyik tagja kimondta, hogy miután Magyarország nem küld fegyvereket és lőszereket, ezért az ukránok egyre nagyobb ellenszenvvel viseltetnek a kárpátaljaiakkal szemben. Vanna olyan hangok, amelyek legszívesebben deportálnák őket Budapestre. Pedig hát, nyilatkozták a helyi magyarok, akarnak és fognak is harcolni Putyin ellen, s szeretnék, ha nem nőne a feszültség a magyar kisebbségek és az ukránok közt, miután utóbbiak neheztelnek rájuk a katonai segítség elmaradása miatt.
