Egyetemisták ezrei és a kormány politikája ellen tiltakozók, pedagógus szakszervezetek vonultak Budapest utcáin oktatási reformot és a politikai kultúra megváltozását követelve – írja legfrissebb magyar vonatkozású tudósításában a WaPo. Emellett nemcsak béremelést, de sztrájkjogot biztosító törvénymódosítást is követeltek. A cikk bemutatja Törley Katalint is, akit 23 évi munkaviszony után rúgtak ki állásából. Rendkívül központosított autoriter rendszerként jellemezte a tudósítónak a tüntetés egyik szónokaként is fellépett pedagógus az orbáni rezsimet, s azt hangsúlyozta, hogy ez már nem is csak kormány-, hanem rendszerellenes mozgalom is, amiért hónapok óta küzdenek. Az ország legnagyobb nemzeti ünnepén – jegyzi meg a tudósítás – Orbán szakítva a hagyományokkal nem a fővárosban, hanem egy kisvárosban beszélt követői előtt. Az elhangzottakból azt emelte ki az írás, hogy Petőfit ugyan megölték a forradalomban, de a magyarok még mindig úgy érzik itt van köztük, amikor idegen erők akarják saját akaratukat az országra kényszeríteni, amikor meg akarják mondani, hogyan éljen. S hogy az emberek maguk előtt példaként látják Petőfit, amikor a világ nagyhatalmai újra be akarják olvasztani a magyarokat egy európai szuperállamba. A cikk zárásaként összegzi: a magyar kormány az EU egyik leghangosabb kritikusa, miután Brüsszel milliárdokat tart vissza a magyar kormánytól annak állami szinten kiterjesztett korrupciójára illetve a jogállami normasértésekre való indoklással.
39 kutat ad el a Mol Szlovéniában a Shellnek, hogy az osztrák OMV Slovenija 92,25 százalékos részesedésének megszerzéséhez megkaphassa az ehhez szükséges uniós jóváhagyást – számol be az akvizíció részleteiről az Euractiv, amit a cég fontos mérföldkőnek tekint történetében, s amiről az INA horvát társasággal még 2021-ben közösen megállapodtak. A MOL €301 millió (120 milliárd Ft.) értékben kötött szerződést, hogy részvényhányadát a szükséges szintre emelhesse. A versenyhivatal azonban aggályát fejezte ki a piac várható koncentrációja miatt, a piaci verseny felszámolásának veszélye láttán, merthogy így két nagy cég maradhat versenyben: az egyelőre első helyen álló Petrol illetve a MOL. Eddig 120 töltőállomásával az OMV Szlovénia foglalja el a 2. helyet a Molnak eddigi 53 benzinkútjával szemben. A Mol helyére a későbbiekben a Shell léphet harmadik szereplőként.
Semjén Zsolt kérésére ismét halasztja a magyar parlament a finnek és a svédek NATO-tagságának a ratifikálását – írja a Национальная Служба Новостей (НСН) az orosz Nemzeti Hírszolgálat. S ennek indokaként a miniszterelnök-helyettes az Európai Bizottággal való egyezetetés elhúzódását nevezte meg. Igaz, utána a lap azt írja, hogy a magyar kormány semmilyen feltételt nem szabott a két tagjelölt ország számára státuszuk döntéséről. Ugyanakkor az írás emlékeztet arra, hogy korábban Orbán Viktor az Oroszországgal való együttműködés jövőjének átgondolásáról beszélt a kereskedelmi kamara fórumán.
Az ukrán lap pedig azonnal hozta a legfrissebb magyar (Median) közvéleménykutatást arról, hogy a magyarok 84% százaléka támogatja továbbra is az ország uniós tagságát a kormány Brüsszel-ellenes politikája ellenére. Mindössze 14% ellenzi, ebből pedig csupán 4% – kategórikusan. S általában véve – pártoktól függetlenül. Viszont az elemzésből kiemeli, hogy a támogatók többsége közt ott vannak a fideszesek is. A Huxitot pedig nagyjából ugyanennyien elutasítanák, még akkor is, ha Orán ki akarná vezetni az országot az EU-ból. S nem utolsósorban ír arról, hogy a magyarok többsége szerint Oránnak sokkal keményebben kellene ellenállnia Oroszországgal szemben.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Macron francia elnök az Orbánnal folytatott találkozó után az Európai Unió egységének a fontosságáról beszélt, különös tekintettel az ukrajnai háborúra. Illetve arról, hogy Budapest és Párizs az eddiginél szorosabban akarnak együttműködni az energiaiparban. Ha szükséges, még Németország ellenében is – írja a FAZ, kiemelve, hogy igencsak nagy az egyetértés a két politikus közt a védelmi politikában és az energiapolitikában. Tekintve például, hogy a magyar kormány is csatlakozott a franciák vezette ún. nukleáris szövetséghez, amely 11 uniós tagállamot tud sorai közt. Orbán ugyebár a volt, félig magyar származású volt elnökkel, Sarközyvel is találkozott, aki szintén atomenergia mellett kardoskodik. A magyar külügyminiszter is megerősítette a franciákkal való együttműködést Paks II. esetében, amennyiben a németek továbbra is akadályozzák az építkezést.
