címlapkép: REUTERS/Szabó Bernadett
Wall Street Journal
Az EU jóváhagyta az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós kölcsönt, miután Magyarország visszavonta a vétófenyegetést, ám ehhez sokat kellett győzködni Orbán Viktort, aki az utóbbi években messze került az európai politikai fő áramlattól. A döntés megerősíti, hogy az Unió Kijev oldalán áll, ugyanakkor a partvonalra szorítja a magyar miniszterelnököt, aki sokáig próbálta megtorpedózni a nyugati támogatást.
Egy sor ország azzal vádolja, hogy megsérti a jogállami előírásokat. Putyin leghangosabb szószólójának számít a földrészen, egyben a szankciók fő ellenfele. Hogy jobb belátásra tért, az annak köszönhető, hogy a többiek elhatározták a Magyarországnak szánt támogatások egy részének befagyasztását. Márpedig ez súlyos vereség Orbánnak, aki odahaza egyre nagyobb gazdasági nehézségekkel kerül szembe.
Ez eltelt évtizedben gyakran dobta be azt a tárgyalási taktikát, hogy vétót helyezett kilátásba egy sor lényeges kérdésben. Csakhogy ezúttal az EU volt jobb helyzetben. A 26-ok ugyanis elhatározták, hogy akár a magyar vezetés megkerülésével, de hitelt nyújtanak az ukránoknak. Orbánnak azonban nagyon kell a pénz, több forrás szerint ezért változtatta meg szándékát.
A magyar infláció ugyanis rekordot dönt a kontinensen, emiatt visszaesett a fogyasztás, az pedig nagy lyukat üt a költségvetés bevételi oldalán. A szubvenciók megvonása ugyanakkor a vártnál sokkal hatékonyabbnak bizonyult, az előző jogi próbálkozások után. Csáky Zselyke, a firenzei Európai Egyetemről azt mondja, hogy Magyarországnak nagyon kellenek a közösségi alapok, már csak azért is, hogy megnyugtassa a piacokat. Ha felsül a próbálkozással, az hatalmas károkat okozott volna a gazdaságban.
Maciej Kisilowski, a CEU tanársegédje ezt azzal egészíti ki, hogy Orbán euroszkeptikus narratívával győzött az egymást követő választásokon. Ám a romló gazdasági helyzet miatt halványult a mondandó ereje. Normális időkben a bázisa díjazta volna, hogy Dávidként száll szembe Góliáttal. Csak éppen jelenleg siralmasak a gazdasági kilátások.
Libération
27 mínusz 1: az európai csúcson sikerült kivédeni, hogy válságot okozzon a magyar kérdés, bár nem sokon múlt. De az biztos, hogy Magyarországot megfosztják a támogatások egy részétől, amíg nem bizonyítja, hogy megerősíti a bíróságok függetlenségét, illetve, hogy hatékonyan fellép a korrupció ellen.
Az EU nem járt messze attól, hogy súlyos viszály robbanjon ki az Európai Parlamenttel, amely kabinetkérdésnek tekintette, hogy fellépjen a magyar (és kevésbé intenzíven a lengyel) kormány ellen a jogállam, továbbá a nők és az LMBT-közösség tagjainak érdekében, valamint a kenőpénzek rendszere ellen. Egy európai diplomata úgy fogalmazott: nehéz ésszerű vitát folytatni az EP-vel, ha Magyarországról van szó.
A nagy strasbourgi frakciók úgy ítélik meg, hogy Orbán csak keveset tartott be az ígéreteiből. Egy francia diplomata azt meséli, hogy 12-15 ország szinte lebénult a vitában, ám ha elutasítják a Bizottság javaslatát, az azzal lett volna egyenértékű, hogy már elsőre dicstelenül kimúlik a jogállami mechanizmus. De ami még többet nyomott volna a latban, bizalmi válság robbant volna ki a kormányok és a közösségi intézmények között.
Ezért volt azután, hogy a többiek, akik nem akartak Magyarországról lemondani az ukrán háború kellős közepén, ragaszkodtak ahhoz, hogy mérjék fel még egyszer a magyar reformok állapotát. Meg kellett mutatniuk, hogy tiszteletben tartják az arányosság elvét. Ám a Katargate miatt, jobb ha Strasbourg ebben az ügyben egy darabig nem nyilvánít véleményt – mutat rá a már említett francia forrás.
FAZ
Brüsszelben csupán porhintésnek tekintik, hogy a magyar kormány bejelentette: megmagasítják a déli határkerítést. Úgy vélik ugyanis, hogy a szögesdrót sokakat nem tart vissza, és ha valaki már magyar földön van, akkor a hatóságok onnantól kezdve nem tesznek semmit, mert az cél az, hogy az érintettek gyorsan továbbálljanak nyugatra.
Viszont ha lenne valami abból, amit legújabban Ausztria követel, hogy ti. az EU támogassa anyagilag a határzárak kiépítését (a magyar fél másfél milliárd dollárra taksálja az eddigi költségeket, ennyit szeretne kapni az Uniótól), akkor egyre több helyen lenne ismét ellenőrzés a belső határokon. Így Magyarország és Ausztria között is.
Egy diplomata szerint ha nem sikerül helyreállítani a dublini szabályokat, akkor az egész schengeni térség veszélybe kerül. A Bizottság úgy próbál úrrá lenni a gondon, hogy egyrészt több határőrt vezényel a kontinens külső védvonalaira, illetve nyomást gyakorolna azokra az államokra, amelyekből elindulnak a migránsok, mármint hogy vegyék vissza mindazokat, akik nem jogosultak menedékre. Ám erősen kétséges, hogy ennyi elég lesz a boldogsághoz.
Politico
Magyarország elutasította a legfelső szintű uniós tanácskozáson, hogy az eddigi hat hónap helyett 1 évre hosszabbítsák meg az oroszellenes szankciókat. A változtatást Litvánia vetette fel, ám a magyar fél azzal hárította el, hogy a kiterjesztést alaposabban meg kellene fontolni. A Bizottság a 12 hónap mellett lett volna, mivel úgy ítélte meg, hogy az erős jelzés volna Moszkva számára Európa elszántságát illetően.
Több más ország is támogatta, sőt még Olaszország sem lett volna ellene, ám azt hangsúlyozta, hogy ily módon a földrész beismerné: még mindig nagy gondokat okoz számára a konfliktus. Ezért azután marad a hat hónap, de a tagállamok kikérik a jogászok véleményét a határidő kiterjesztéséről.
Der Standard
A lap budapesti tudósítója nem találta nyomát a szerb határon annak, amit az osztrák kormány állít, hogy ti. a magyar hatóságok tömegesen engednék át Ausztriába a bejutott menekülteket. Sőt, igen sokszor jogsértő módon visszaküldik Szerbiába az elfogott migránsokat, azok nem nyújthatnak be menedékkérelmet.
A magyar statisztikák az idén eddig 260 ezer feltartóztatott határsértőről szólnak, de ebben vannak olyanok, akik már legalább tízszer vágtak neki, ám sikertelenül. A jobboldali-populista Orbán Viktor nulla menedékpolitikát folytat, vagyis senkit sem akar beengedni, noha az európai bíróságok már többször is elmarasztalták ezt a gyakorlatot. Mégis úgy van, hogy akit elkapnak a határőrök, azt azonnal visszatoloncolják. A szerb társhatóságokat sem értesítik előre. A magyar miniszterelnököt azonban mindez nem érdekli, neki elég, hogy az övéi által az „utolsó európai erőd” várkapitányaként ünnepeltesse magát.
A 3. világból érkező migránsok azonban embercsempészek segítségével így is eljutnak Ausztriába, miután a kerítés magyar oldalán nincs elég ember, aki őrködne. Az embercsempészek óriási pénzeket keresnek, Szerbiában még közrendőröket, illetve parancsnokokat is megvesztegettek. Arra nincs bizonyíték, hogy ez Magyarországon is előfordult, bár ebből nem következik, hogy a magyar erőszakszervek ne fogadnának el kenőpénzt. Erre utal, hogy Tompánál Röszkénél korrupt vámosokat vettek őrizetbe.
https://www.derstandard.at/story/2000141800428/das-taegliche-spiel-der-migranten-an-ungarns-grenze
BBC
Magyarország kockáztat, amikor az orosz nukleáris energiára teszi tétjét, bár a háború minden nappal csökkenti annak az eshetőségét, hogy megépül Paks 2, amelyhez hasonló nagyságú beruházás még nem volt az országban. Közben éppen az agresszió miatt Finnország elállt a hasonló tervtől, pedig már folyt az építkezés. Szó, ami szó, a viszály sötét felhőként lebeg a paksi projekt fölött is.
Sokat ártott neki, hogy az invázió után harcok voltak a csernobili erőműnél, illetve, hogy rakéták csapódtak be a zaporizzsjai reaktorok körül, amelyek a legnagyobbak Európában. Így még azok is óvatosak most, akik szinte vallásos meggyőződéssel hisznek a bővítésben. Aszódi Attila, a korábbi kormánymegbízott úgy fogalmaz, hogy Oroszország elszigetelése még a mostani helyzetben sem jelent megoldást.
A program esküdt ellenségének számító Jávor Benedek viszont nem kertel: szerinte itt egyértelműen politikai szándékokat lehet tetten érni, amivel Orbán és Putyin szoros viszonyára utal. Szakmai szempontból ugyanis nincs szükség a két blokkra, az meg végképp nem jó, hogy az oroszok csinálják. De megjegyzi: eljuthatunk olyan pontra, amikor már nem lehet szó a megépítésről, akkor viszont súlyos gondot jelent majd az ellátás biztonsága.
Nagy kérdés, hogy az amerikai, német és francia beszállítók miként működnek együtt az oroszokkal, miközben onnan 400 kilométerre az orosz hadsereg megállás nélkül lövi ki a rakétákat. Tovább miként jut el magyar földre az orosz hasadóanyag? És hogyan viszik vissza elhasznált fűtőelemeket? Továbbá kiterjeszti-e az EU a szankciókat a nukleáris technológiára, valamint a Roszatomra? Szóval alighanem még főni fog a magyar vezetés feje Paks 2 miatt.
https://www.bbc.com/news/world-europe-63964744
Süddeutsche Zeitung
Ami sok, az sok – Izrael lassan kezd olyan lenni, mint Magyarország vagy Lengyelország, hangsúlyozza a konzervatív német lapban közzétett vendégkommentárjában az izraeli törvényhozás volt elnöke. Avraham Burg, aki az egyik baloldali párt tagja, azon a véleményen van, hogy Netanjanu kormányfő és szélsőséges szövetségesei módszeresen tönkretették az államot, szétrombolták a demokráciát.
A magyar és a lengyel vezetés példáját követve azon vannak, hogy meggyengítsék vagy mással váltsák fel a demokratikus intézményeket. Veszélybe került az igazságszolgáltatás, a rendőrséget politikai irányítás alá vonják. Támadás éri a sajtót és az oktatás dogmatikus vallási szélsőségesek kezébe kerül.
A jogállam romjain három sötét erő virágzik: azok, akik a zsidó etnikai fölényt hangoztatják, továbbá a koalíció vallási és üdvtani céljait követő körök, valamint azok, akik megakadályoznák, hogy bíróság elítélje a korrupt kormányfőt.
Már egyértelmű, hogy olyanok kerültek hatalomra, akik az etnikai fölény ideológiáját vallják, és nem tudják, nézeteiket miként lehet összeegyeztetni a zsidó nép szuverenitásával. A „kiválasztott nép” tanítása tökéletesen ellentétes a demokratikus elvvel, miszerint minden ember egyenlő.
A kérdés, hogy a világ továbbra is képmutatóan elfordítja-e a fejét, miközben az illiberális és antidemokratikus hatalom mind inkább Törökországra, de legalábbis az orbáni Magyarországra emlékeztet? Vagy lesznek, akik kimondják, hogy vannak rasszista zsidók, a vezető politikusok korruptak, de többé nem lehet eltűrni a nacionalista bűntetteket.
Az izraeli nacionalizmus a rasszizmussal és a fasizmussal kokettál, de elsősorban az ország demokratikus-liberális lakosainak kell szembeszállniuk vele. Mert a demokrácia mindenkié. És mindenkit ugyanazok a jogok illetnek meg. A jelen ugyan a gonosz kezében van, de ebből most már elég!
FT
A vezércikk úgy értékeli, hogy a török államfő autokrata fordulatot hajtott végre, miután legnagyobb riválisa, az isztambuli polgármester nem indulhat a választáson. A lap szerint a fejlemény hatalmas csapás a demokrácia szemszögéből, veszélybe került a törékeny és tökéletlen jogállam.
A karizmatikus Ekrem Imamoglut arra hivatkozva ítélte két évre a bíróság, hogy megsértette a választási bizottság tagjait. Egyben pedig eltiltotta a politikától. A börtönt még megúszhatja, de ha sikertelenül fellebbez, akkor jövőre nem szállhat ringbe az elnökválasztáson. Márpedig ez Putyinhoz méltó kísérlet Erdogan részéről egyik legfőbb vetélytársa kiiktatására.
Ily módon azonban az ország lépést tenne a nyílt tekintélyuralom felé. Az ellenzék szerint a jövő évi erőpróba lesz az utolsó esély, hogy az urnáknál leváltsák az ország erős emberét. Ha nem sikerül, akkor a továbbiakban lehetetlen elmozdítani hivatalából, akárcsak Putyint.
Ám a hatalom húzása visszaüthet, mert egybeforraszthatja az Erdogan-ellenes erőket, miközben az elnök jogköre messze nem olyan széles körű, mint a Kreml első emberéé. Ugyanakkor Putyin volt annyira bölcs, hogy a gazdaság és a pénzügyi politikát rábízta szakértőkre, a török elnök viszont a kamatok csökkentésével lejtmenetbe küldte a gazdaságot. Az infláció már 85 %-nál tart és ez kihat a politikus népszerűségére.
Viszont alkalmat nyújt arra, hogy az USA és Európa némi nyomást tudjon rá gyakorolni. Világossá kell tenniük számára, hogy nem léphet túl a jogállami normákon. Meg kell akadályozniuk, hogy elsorvadjanak a török demokrácia gyökerei.
