Handelsblatt
A német szabad demokraták frakcióvezetője Orbán Viktornak üzent, miután Scholz kancellár a ma kezdődő brüsszeli EU csúcs előtt közölte a Bundestagban: hiába is próbálkozik bármelyik tagállam a közös kül- és biztonságpolitika, valamint az uniós értékek kijátszásával – kudarcra van ítélve. Erre reagálva Christian Dürr azt mondta, hogy az Unió helyesen jár el, amikor érvényesíteni kívánja a demokratikus normákat. Kifejtette: nagy lépést jelent előre, hogy beélesítették a jogállami mechanizmust és „Orbán úr, az Ukrajna részére nyújtandó gazdasági segítséget nem lehet adunak tekinteni ebben a játszmában”.
Foreign Policy
Brüsszel megfékezte Orbánt – egyelőre. Egy kicsivel több mézet kent a madzagra, ugyanakkor visszafogta a korbácsot és ez segített, hogy Magyarország megszavazza Ukrajna megsegítését. Az EU a háború kezdete óta kénytelen óvatosan egyensúlyozni, bár az uniós vezetők szeretnék felelősségre vonni a magyar vezetést a demokrácia visszaszorításáért, ám közben szükség van a voksára, hogy támogassák az ukránokat, ugyanakkor meghiúsítsák Putyin katonai törekvéseit.
Orbán Viktor egész évben lassította az oroszellenes energiaszankciók elrendelését, illetve kivételes elbánást kért saját gazdasága védelmében. Ám a hétfői megállapodás után mindkét oldal mondhatja, hogy bejött a számítása. A magyar fél feladta a vétót, viszont az eredetinél kisebb büntetést szabnak ki rá. De az látszik, hogy az Unió kész fellépni az érintett tagok ellen a jogállami aggályok miatt, ezzel együtt a magyar vezető is megtalálta az útját-módját, hogy elérje, amit akar.
Hegedűs Dániel a Német Marshall Alapítványtól úgy értékeli: vízválasztónak számít a jogállami mechanizmus bevetése. Vége a 12 éve tartó megbékítésnek, Orbán-simogatásnak. Merthogy hatalomra kerülése óta a miniszterelnök igyekezett megszilárdítani az uralmát, aláásni a demokratikus intézményeket, felszámolni a független sajtót és foglyul ejteni a bíróságokat.
Az invázió óta pedig az látszott, hogy az orosz érdekekért lépett fel mind az EU-ban, mind a NATO-ban. Állandó és súlyos fejfájást okoz a földrészen. Majd meglátjuk, hogy tényleg megcsinálja-e a korrupcióellenes, illetve jogállami reformokat. Nyilvánvalóan abból indult ki, hogy az ukrán ügy akadályozásával előnyt tud kicsikarni más területeken. Ám a gazdaság állapota folytán nem veszíthet több pénzt.
Hegedűs szerint Orbánnak el kell gondolkodnia azon, hogy új stratégiát dolgozzon ki, hiszen egyidejűleg három fronton harcol, ideértve a jogállamot, az urambátyám-rendszert és a geopolitikát. Ez pedig egy kicsit sok.
Reuters
Az Integritás Hatóság vezetője úgy nyilatkozott a brit hírügynökségnek, hogy megfelelő jogkört kapott a korrupcióellenes küzdelemhez, és minden lehetséges eszközt be kíván vetni, mert a lehető legnagyobb eredményt akarja elérni. Bíró Ferenc azt mondta: a hatóság felállítása már önmagában lépést jelent előre. További biztosítékot nyújt szerinte, hogy jelenteniük kell minden visszaélést az OLAF-nak. Ezen felül pedig igen komoly forrásokat kapnak: összesen 150 munkatársa lesz, akik a legkorszerűbb technikát alkalmazzák majd.
A megelőzésre összpontosítanak, mesterséges intelligencia segítségével szinte élőben követik a fejleményeket. De még egy-másfél év kell, amíg teljes lendületre kapcsolnak. Ha úgy látják jónak, leállíthatják a közbeszerzési pályázatokat, vagy elrendelhetik azok újra kiírását. Továbbá nyomozásra szólíthatják fel a helyi szerveket. Ám arra is kitért, hogy a korrupciót nem lehet teljesen kiirtani, de úgy gondolja, hogy az Integritás Hatóság sokat segíthet a helyzet javításában.
A jelentés hozzáteszi, hogy nemzetközi civil szervezetek szerint Orbán már jó ideje oligarcháknak játszik át uniós forrásokat, mert így akarja erősíteni helyzetét. A Bíró-féle hivatal fő gyengeségének pedig azt tekintik, hogy nem emelhet vádat, vagyis kénytelen a meglévő társintézményekre támaszkodni.
Politico
Nagyon úgy néz ki, hogy Lengyelország bedobta a törülközőt a jogállami vitában, mivel szeretné végre megkapni a 35 milliárd eurós támogatást az Uniótól. Vagyis a pénz beszél, a kutya ugat. A kormányt egyre jobban aggasztja, hogy elvesztheti ezt a hatalmas összeget, illetve hogy szorul vissza a közvélemény kutatások alapján a jövő évi választás előtt.
Ezért a Jog és Igazságosság jelezte, hogy meghátrál. Mateusz Morawiecki miniszterelnök együttműködést kért az ellenzéktől. Az előterjesztett törvényjavaslat azzal szavatolná a bírák függetlenségét, hogy a fegyelmi ügyek a sokat bírált kamarától egy olyan testülethez kerülnének, amely önállóbbnak számít. A késlekedésért egyébként az Európai Bíróság tavaly napi egymillió eurós bírságot szabott ki.
Ugyanakkor nem biztos, hogy a hatalom célt ér, mert nem lehet tudni, hogy kisebbik szövetségese, a radikális igazságügyi miniszter vezette Egyesült Lengyelország párt hajlandó-e áldását adni az elképzelésre. A kabinet éppen ezért kért támogatást az ellenzéktől, hiszen az alsóházban minimális a többsége, a Szenátusban pedig kisebbségben van.
Ugyanakkor Laurent Pech, a dublini University College jogprofesszora nevetségesnek minősítette a benyújtott tervezetet. A Democracy Reporting International nevű berlini NGO egyik kutatás vezetője pedig úgy értékelte, hogy az indítvány nem teljesíti azokat a mérföldköveket, amelyekről Varsó és a Bizottság korábban megegyezett.
Süddeutsche Zeitung
Egyre nagyobb a felháborodás, miután Ausztria megfúrta a románok és bolgárok schengeni tagságát, ám Bécs úgy válaszolt az erőteljes brüsszeli bírálatra, hogy külön egyezséget írt alá Magyarországgal, amivel azonban provokál. A megállapodás értelmében 30 osztrák rendőr segít a szerb határ mentén felkutatni az illegális belépőket, de az már a magyarokra tartozik, hogy mit tesznek ezekkel az emberekkel, ideértve hogy akár azonnal visszatoloncolják őket, mivel – legalábbis az osztrák belügyminiszter szerint – a legtöbben nem is nyújtanak be menedékkérelmet.
Csakhogy ez a kijelentés egyáltalán nem állja meg a helyét, mert Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen menekültstátuszért folyamodni. Az első negyedévben összesen 10 ilyen esetről tudni, miközben januártól szeptemberig 178 ezren akadtak fenn a szűrőn. Az viszont közismert, milyen brutálisan rakják át az elfogottakat a határ túloldalára. Ezért szakértők attól félnek, hogy az osztrák egység segédkezet nyújt a törvénysértéshez.
Nehammer kancellárt azonban nem zavarja, hogy Ausztriába főleg azért érkeznek ennyien a zöld határon át, ám Magyarország simán tovább engedi azokat, akik már bejutottak. Vagyis a politikus összeáll a jobb felé hajló Orbánnal, ugyanakkor megsérti Romániát és Bulgáriát, pedig azok végzik a házi feladatukat, hogy bekerülhessenek a schengeni övezetbe. Az osztrák vétót sokan a magyar miniszterelnök zsarolási taktikájához hasonlítják.
Ugyanakkor a Frontex számai egyáltalán nem támasztják alá a bécsi adatokat. Az EU belügyi biztosa úgy fogalmazott, hogy az egész ügyből egyvalaki húz hasznot, az pedig a Kremlben csücsül. Csak éppen az osztrák kormányfő nem akarja megérteni, miről van szó, ám ily módon meglehetősen magára maradt Európában.
Politico
Habár nincs szó újabb invázióról, jó volna, ha az EU végre szembenézne a migrációval – írja William Natrass, a Prágában dolgozó szabadúszó újságíró. Az alkalmat az adta neki, hogy Csehország visszaállította az ellenőrzést a szlovák határ mentén, mondván, hogy abból az irányból rengetegen léptek be az országba. De mivel az egész földrészen erősödik a menekültválság, veszélybe került a mozgás szabadsága.
Emellett látnivaló, hogy a befogadott menedékkérők elosztása nem jelent hosszú távú megoldást. A schengeni övezet csakis közös erőfeszítéssel maradhat fenn. Viszont már nem csupán az olasz miniszterelnök és konzervatív szövetségese, Orbán Viktor mondja, hogy gátat kell vetni a migrációnak. Ezért az uniós intézményeknek a határok megerősítésére, az elrettentésre kell összpontosítaniuk. A Bizottság kétkulacsos, mert támogatja, hogy Lengyelország nem engedi be Belarusz felől a 3. világból érkezőket, ám bünteti Magyarországot, amiért az keményen jár el a szerb határon.
Ezért most a magyar, az osztrák és a szerb vezetés külön megállapodást kötött, hogy beszüntesse a „menedékturizmust”. Az nem kétséges, hogy rengeteg szenvedéssel jár, ha valaki törvénytelenül próbál meg bejutni a kontinensre. Ezt pedig csak úgy lehet megakadályozni, ha eleve elriasztják az érdekelteket attól, hogy útra keljenek. Vagyis keményen őrizni kell a külső határokat, mert máskülönben odalesz Schengen.
https://www.politico.eu/article/eu-migration-border-control-schengen-slovakia-czech-republic/
Politico
Le Pentől Orbánig az egész európai szélsőjobb ujjong a Katargate láttán, szemükben az Európai Parlamentben kirobbant botrány azt igazolja, hogy az EU kettős mércével méri a jogállamiságot. Ezek az országok évek óta tengelyt akasztanak Brüsszellel, amely azzal vádolja őket, hogy megszegik a demokratikus szabályokat, elnyomják a kisebbségeket és áldatlan kapcsolatokat tartanak fenn olyan rezsimekkel, mint a putyini Oroszország.
A szélsőségesek ezzel szemben úgy vélik, hogy most nekik áll a zászló, ennek megfelelően átmennek támadásba az uniópárti elit ellen, amely szerintük ült a korrupciós szemétdombon, miközben kioktatta őket, hogy miként kell vezetni országukat. Valószínűleg megpróbálnak politikai fegyvert kovácsolni a történtekből a jogállami vitában, illetve annak segítségével igyekeznek EU-ellenes hangulatot kelteni a két év múlva esedékes európai választásokra. Orbán már meg is eresztett több gúnyos megjegyzést.
Ezek a politikusok azt mondják, hogy az Unió kétkulacsos: gyorsan elítéli Lengyelországot és Magyarországot, pedig volna mit söpörnie a saját portája előtt.
https://www.politico.eu/article/qatar-corruption-scandal-far-right-european-parliament/
The Times
Vezércikk úgy értékeli, hogy az EP görög alelnöke körüli botrány, a belga rendőrség által végrehajtott több házkutatás igencsak ártott az európai intézmények tekintélyének és rávilágított, hogy a nyugati demokráciák könnyen külső, rosszindulatú befolyási kísérletek áldozatául eshetnek. Itt többről van szó, mint hogy egy tisztségviselő megtévedt.
Az európai terv lényege, hogy hozzásegítse a közös értékekhez mindazokat a milliókat, akik a saját korrupt és autokratikus kormányuk miatt nem élvezhetik ezeket az előnyöket. Ám időről időre kiderül, hogy sebezhető főként a Parlament, amely pedig némi társadalmi felhatalmazást élvez, szemben a többi homályos és terpeszkedő uniós intézménnyel.
A vesztegetési história csak lökést ad az Európa-ház ellenfeleinek, legyen az a szélhámos magyar, illetve lengyel állam, vagy olyan autokrácia, mint Oroszország, egyben pedig gyengíti az integráció tekintélyét. Az EU elbukott a vizsgán, mert kiderült, hogy nem megfelelőek a biztosítékok a kenőpénzek elfogadása ellen. Jellemző, hogy a visszaélést nem belső vizsgálat tárta fel.
Amikor általános a világban a bizonytalanság és nyomulnak a tekintélyuralmak, minden eddiginél fontosan, hogy a demokratikus rendszerek erkölcsileg vezessenek. A nyugati politikusokra hárul, már ha élni akarnak ezzel a szereppel, hogy tegyék rendbe a saját házuk táját.
https://www.thetimes.co.uk/search?filter=yesterday&q=hungary&source=nav-desktop
Politico
A cikk úgy látja, hogy EU-nak meg kell ragadnia a geopolitikai pillanatot a Nyugat-Balkánon, megfelelő belépési lehetőséget kell nyújtania a hat országnak, mert különben Putyin és Kína elszabadul a térségben. Az orosz invázió végre ráébresztette Európát a régió stratégiai fontosságára, és hogy Moszkva mennyi bajt tud ott okozni.
Ha az Unió továbbra is kartávolságnyira tartja ezeket az államokat, a következmény az lehet, hogy illiberális övezet alakul ki, Magyarországtól Törökországig, vagy ami még rosszabb: beindulhat egy fegyveres viszályba torkolló spirál, amit a szervezett bűnözés és felfegyverzett migráció körít. Párizs és Hága téved, ha azt hiszi, hogy sokáig fenn lehet tartani a mostani állapotokat az európai biztonság veszélyeztetése nélkül.
A Kreml a pánszláv, ortodox nacionalizmusra igyekszik rájátszani és ott használja ki a megosztottságot, ahol csak tudja. Peking főként gazdasági eszközökkel kíván befolyáshoz és szövetségesekhez jutni. De az energia révén Moszkva is hat Szerbiára, valamint Boszniára. Így az EU-nak egyértelművé kell tennie, hogy komolyan gondolja a bővítést. Át kell alakítania a nehézkes belépési folyamatot.
A legnagyobb munka persze a jelentkezőkre vár, hiszen még messze vannak a jogállami feltételek teljesítésétől, no meg a korrupció visszaszorításától. Csak éppen a kérdés az: miért hajtanának végre reformokat a balkáni politikusok egy távoli és bizonytalan célért, ha közben gyengül hatalmuk? Az EU azonban nem teheti meg, hogy hagyja gennyedni a térséget.
https://www.politico.eu/article/eu-balkans-accession-russia-china-geopolitics/
Wall Street Journal
A kommentár azt sürgeti, hogy a Nyugat segítsen Ukrajnának és így az tovább bírja, mint Oroszország. Putyin ugyanis minden eddiginél elszántabb, hogy megtörje az ukránok akaratát, noha az orosz gazdaság egyre csak lassul. Ha Moszkva felsül az agresszióval, az a demokrácia, a tisztesség és a 2. világháború utáni rendezés stabilitásának a diadala volna.
De Amerikának is érdekében áll, ezért mind a két pártnak támogatnia kell, ám az látszik, hogy a republikánus szavazótáborban már 63 % Kijevtől vár engedményeket a béke érdekében. Ám felelőtlen volna visszafogni, vagy késleltetni a segélyeket, sőt katasztrofálisnak bizonyulhat. És itt nem csupán a fegyverekről, hanem sok-sok pénzről is szó van. Az oroszok módszeresen rombolják a közszolgáltatások létesítményeit, az új katonai doktrína célja pedig, hogy megrendítse a civilek morálját és megadásra kényszerítse az ellenséget.
A polgári infrastruktúra megvédéséhez a légvédelmet kell megerősíteni, amibe még korszerű vadászgépek is beleférnek. Közben leül az orosz gazdaság, ám nem látszik, hogy Putyin ettől jobb belátásra térne. Éppen ellenkezőleg, a polgári termelésből a hadiiparba csoportosítja át az erőket. Azt hiszi, hogy győzhet, ha kitartóbb, mint az ukrán fél és szövetségesei. Meg kell mutatni neki, hogy téved. Ám ez sokkal nehezebb lesz, ha a republikánusok kiállnak egy olyan nép mögül, amely példát mutatott a világnak bátorságtól és határozottságból – a szabadságért.