címlap: IMAGO/Pacific Press Agency
Daily Telegraph
A cseh pénzügyminiszter kijelentette, hogy az EU csak nehezen nézhet az ukránok szemébe, ha nem teljesíti ígéretét és nem segít, ám a jelek szerint ez a szempont egyáltalán nem érdekli a magyar kormányt. Zbynek Stanjura az Európai Tanács ülése után állt az újságírók elé, és sürgette a szövetségeseket, hogy hagyják jóvá a jövő évre előirányzott 18 milliárd eurós segélycsomagot.
Brüsszel idáig 3 milliárdot folyósított a korábban elfogadott 9 milliárdból, miközben a Valutaalap úgy becsüli, hogy Kijevnek havi 3-4 milliárd kell csak a közszolgáltatások fenntartásához. A Bizottság most azt tervezi, hogy a 18 milliárdot egyenlő részekben utalja, vagyis nem esetenként határoz, nehogy az ukránok kifogyjanak a pénzből. Az összeget hitelből teremtik elő, de az ukrán kormánynak olyan feltételeket kell teljesítenie, hogy megkapja, mint a jogállam betartása.
A finn szakminiszter azt szorgalmazza, hogy minél előbb küldjék a támogatást, mert jön a tél és cseppet sem könnyű a helyzet. Csak éppen a hatályba lépéshez kellene a magyar beleegyezés is, ám az Orbán-kabinet várhatóan vétóval fenyeget. A miniszterelnök egy sor kérdésben csörtézik Brüsszellel, a befagyasztott alapoktól kezdve a jogállami aggályokon át, az oroszellenes szankciók elutasításáig.
Szijjártó Péter két napja kifejtette: Magyarország kétoldalú alapon továbbra is kész segíteni anyagilag az ukrán felet, de abba semmiképpen sem megy bele, hogy az EU hitelt vegyen fel ilyen célokra.
https://www.telegraph.co.uk/world-news/2022/11/08/eu-fails-give-ukraine-6bn-promised-aid/
Washington Post
A vezércikk szerint Ukrajnában túl korai akár még csak beszélni is a rendezési tárgyalásokról. A viszály jelenleg már az akaratok küzdelmét jelenti. Putyin azon van, hogy tovább bírja, mint az ellenfél, miután nem tudta meghódítani a szomszéd országot. Zelenszkij ezzel szemben rendíthetetlenségről tesz tanúbizonyságot. Felsorakoztatta a lakosságot saját véleménye mögé, tehát hogy kérlelhetetlenül ellen kell állni az agresszióval szemben, a helyreállításra kell összpontosítani, utána jöhet a kártérítés megfizetése és a háborús bűnösök elszámoltatása.
Úgy tudni, hogy a Fehér Ház szeretné, ha Kijev engedne a 48-ból, mert nem lenne jó, ha az a benyomás keletkezne, hogy nem is Moszkva a hajthatatlan. A Biden-kormányzatnak azt is figyelembe kell venni, hogy átalakulóban van az amerikai közvélekedés és a republikánus hívek mind inkább ellenzik Ukrajna korlátlan anyagi megsegítését. Majd meglátjuk, mi sül ki belőle Trump és keményvonalas táborának nyomása alatt.
Ám egyelőre korai a dialógust sürgetni, amikor az ukrán haderők még nem merítettek ki minden lehetőséget az elvesztett területek visszaszerzésére. Az ugyanis a washingtoni elkötelezettség lanyhulására utalna. És csak arról győzné meg az orosz elnököt, hogy az idő neki dolgozik, továbbá, hogy folytatnia kell a harcokat.
Vagyis nem szabad forszírozni a megbeszéléseket. A legfőbb az, hogy a Kongresszus és a végrehajtó hatalom beindítsa az új segélycsomagot, még mielőtt a republikánusok átvennék a törvényhozás ellenőrzését.
https://www.washingtonpost.com/opinions/2022/11/08/ukraine-russia-negotiation-timing/
Der Standard
Paul Lendvai sötétnek látja az amerikai kilátásokat a mai időközi választások után, mivel a republikánusoknál hivatalos irányvonallá váltak Trump hazugságai az ellopott elnökválasztásról. Mint írja, a szavazópolgárok most először nem csupán a képviselőházi mandátumokról, illetve a szenátusi helyek egyharmadáról döntenek, hanem magának a választásoknak a sorsáról is. Az ellenzék ugyanis módosítani kívánja a megrendezés és a voksok összeszámlálásának módját és azt, hogy kik dönthessenek az eredményről.
A cél az, hogy meg lehessen kérdőjelezni a kimenetelt, ha az nem kedvező Trumpék számára. Főként a konzervatív többségű államokban kívánják megvédeni az „igazi, fehér, keresztény Amerikát a „nem amerikai, radikális baloldaltól”.
Ha most kikap a Biden-kormányzat, módosulhat az USA álláspontja az ukrajnai háború kapcsán is. Eddig mindkét párt megszavazta a Kijevnek adott 65 milliárd dolláros támogatást, ám az alsóház elnöki posztjának várományosa, a republikánusok nevében már jelezte: a jövőben nem szeretne biankó csekket adni Zelenszkijéknek. Egyelőre nem világos, mit gondol ez ügyben Trump, aki csodálja Putyint, ám ez beárnyékolta ellentmondásos külpolitikáját.
https://www.derstandard.at/story/2000140611917/duestere-aussichten-in-den-vereinigten-staaten
New York Times
Izraelben súlyos gondok vannak, de az speciel nem fenyeget, hogy küszöbön állna a fasiszta hatalomátvétel – írja Jeruzsálemből Bret Stephens, a lap külpolitikai elemzője, aki a választás után tartott terepszemlét. Mert ugyan a baloldali sajtó jajong, hogy a szélsőséges Itamar Ben-Gvirre 11 % voksolt, de hát a franciáknál Le Penre meg 41 %, és ha azt nézzük, hogy ezek az erők mekkora támogatást élveznek az olaszoknál, a svédeknél vagy Amerikában, akkor Izrael sehol sincs hozzájuk képest.
Az ország polgárai belefáradtak a folyamatos szavazásokban, bár a részvétel ezúttal 71 %-os volt és az eredményt senki sem vonja kétségbe. Márpedig ez nem a demokrácia hanyatlására utal. Lehet, hogy Netanjahut nem szeretik a Nyugat nagy részén, de alatta virágzott az ország gazdasága és új szövetségeket kötött a Közel-Keleten, illetve Afrikában. A biztonsági szolgálat vezetői tudják, hogy minden kemény hangú nyilatkozata ellenére nagyon is óvatos és kerüli a kockázatokat, ha a nemzeti érdekekről van szó.
Nem tör a Hamasz ellen, és nem akarja felszámolni a Palesztin Hatóságot sem. Azt gondolja, amit a többség: béke akkor lehet az arab lakossággal, ha letűnnek a színről a Hamasz technokratái, illetve a Fatah kleptokratái és eljön a palesztin vezetők új nemzedéke, amely már nem akarja megsemmisíteni a zsidó államot.
Van még itt két fontos tényező. Az egyik, hogy a baloldal politikai öngyilkosságot követ el, mert nincs érdemi mondanivalója a polgárok számára, miután kiderült, hogy téves a helyzetértékelése és nem hoz békét a kivonulás a Nyugati Partvidékről, valamint Gázából. Izraelben is feljönnek a jobbos-populista erők, ha a hatalom nem veszi komolyan az emberek nyugtalanságát a bevándorlás és a bűnözés láttán. Pedig a baloldalra nagy szükség volna a populista, idegengyűlölő, bigottan vallásos jobboldallal szemben.
A másik fontos elem, hogy még jobban mélyül a szakadék a zsidó többség és az arab kisebbség között. Ugyanakkor a választás már lement, de most jön az alkudozás a lehetséges partnerek között. És Netanjahunak még van ideje, hogy kiszorítsa Ben-Gvirt és a többi civakodót a kormányból és végre teljes jogú polgároknak tekintse az arabokat. Ne pedig 5. hadoszlopnak. Ez igazi államférfiúi teljesítmény volna részéről, méltó örökség Izrael népe számára.
https://www.nytimes.com/2022/11/08/opinion/israel-election-fascism.html
FAZ
Az EU arra szólítja fel a tagországokat, hogy minden lehetséges eszközt vessenek be a kíber térben érkező támadások kivédésére. Az idevágó stratégiát elvileg ma hagyják jóvá, de a lap megszerezte a tervezetet. Az előzmény volt, hogy Oroszország közvetlenül az invázió ellen hackerekkel lerohanta az amerikai Viacom által fenntartott műholdas hálózatot és ily módon hozzávetőleg 30 ezer felhasználó találta magát a világhálón kívül, köztük egy sor ukrán energiacég, hatóság, harcálláspont, de több európai szélerőmű park is.
Szakértők szerint a rajtaütés éppen olyan súlyos volt, mint az Északi Áramlat elleni három robbantás. Épp ezért a javasolt ellenlépések egyfelől magukban foglalják az eddiginél szorosabb együttműködést a hasonló akciók elemzésére és hatástalanítására. Másfelől viszont ellentámadásra ösztökél, például a betolakodó szervereinek megbénításával, vagy a kritikus infrastruktúra bizonyos részeinek kiiktatásával.
Itt nemzeti hatáskörről van szó, de a Bizottság szükségesnek tartja az erőfeszítések összehangolását. Pl. közös központ létesülne az elhárítás folyamatos összehangolására. Ilyen célokra még pénzt is szánna az Unió a 7 milliárd eurós védelmi alapból.
