FT
A nukleáris fenyegetés ott lóg a világ feje fölött, és globálisan még az is katasztrofális következményekkel járna, ha Oroszország csupán harcászati atomeszközt robbantana Ukrajnában. Erre hívja fel a figyelmet az újság fő külpolitikai elemzője. Gideon Rachman úgy látja, hogy az USA és szövetségesei az elrettentés és a diplomácia eszközeinek vegyítésével igyekeznek visszatartani Moszkvát a legszörnyűbb lépéstől.
De azt is számításba veszik, hogy mi van akkor, ha a próbálkozás hiábavalónak bizonyul. Négy forgatókönyv képzelhető el:
– a világ elfogadja az orosz húzást
– a Kreml továbbra is a nukleáris csapással zsarol
– sikerül elkerülni az atomháborút
– Armageddon, ahogy Biden megfogalmazta.
Washington nem árulta el, milyen választ adna, ha az oroszok bevetnék a hasadó anyagot az ukrán hadszíntéren. Sokan érvelnek azzal, hogy az Egyesült Államok katonai eszközzel reagálna, de attól óvakodna, hogy maga is atomeszközhöz folyamodjon. Putyin azonban nem úszhatja meg, ha megsérti a nukleáris első csapás tabuját.
Viszont a Nyugatnak nem tanácsos közvetlenül belekeverednie a viszályba, mert abból hamar teljes atomháború alakulhat ki. Ám mivel az Armageddon, a jó és a rossz végső csatája rettenetes volna, nagyon is elképzelhető, hogy Amerika nem a hadseregével vágna vissza, hanem megszervezné Oroszország teljes gazdasági és diplomáciai elszigetelését.
Ez azonban utat nyitna annak, hogy a világ beletörődik a történtekbe, ám ez csak arra sarkallná Moszkvát, hogy legközelebb megint ugyanígy járjon el és feltehetőleg Kína is követné a példát. Dél-Korea, Németország és egy sor más állam viszont nukleáris eszközt akarna szerezni, hogy megvédje magát. A piacok összeomlanának, világszerte pánik törne ki, sokan elhagynák a városokat.
Jó néhány illetékes azért utasítja el a béketárgyalásokat Putyinnal, mert akkor sikeres lenne az orosz atomzsarolás. Akkor pedig mi akadályozná meg Moszkvát abban, hogy ugyanígy lépjen fel, mondjuk, Kelet-Európa ellen is?
Ezzel együtt az a legvalószínűbb, hogy nem lesz nukleáris összecsapás. Hiszen mindenki tudja, hogy az milliók halálát okozná, sőt az egész Föld rámehetne. Ez akadályozta meg 1945 óta az atomviszályt, és működnie kell most is. Talán.
https://www.ft.com/content/f3dce448-a7e4-4fbe-80a4-d317af4b8317
Politico
A cseh miniszterelnök szerint az ukránok egész Európáért harcolnak, de ha végre ki is szorítják saját területükről az agresszort, a válság akkor sem oldódik meg egyhamar, ám az EU nem követheti el ismét az eddigi hibákat. Vendégkommentárjában Petr Fiala megállapítja, hogy a frontról érkező jelentése hála isten, kedvezőek.
A 10 milliós Csehország 400 ezer menekültet fogadott be, a polgárok szolidárisak az ukránokkal, a kormány pedig fegyvereket küld Kijevnek – mindez azért is fontos, hogy Csehország túlélje a konfliktust. De utóbbi érvényes az EU-ra, sőt egész Európa, hogy mi lesz Ukrajnával, az döntően megszabja a geopolitikai viszonyokat, befolyásolja a nemzetközi rendet. Meg azt is, meddig mehetnek el az agresszorok a jövőben.
Ily módon szabad Ukrajna nélkül nincs szabad Európa. Ha Oroszország megsemmisíti a szomszédos államot, akkor a kontinens középső, illetve keleti része lesz a következő áldozat. Ám sajnos a mostani válság még sokáig eltart. Mert ha az ukránok győznek is, akkor is az oroszok árnyékában kell élniük, nem lesz könnyű szavatolni a stabilitást, az igazságosságot és megszervezni az újjáépítést.
Ezért a nemzetközi közösség legfőbb feladata az lesz, hogy megteremtse az igazi békét, nehogy befagyjon a viszály és állandó fenyegetést jelentsen a földrész peremén. Ez az év megmutatta, mitől nagy a Nyugat, és miben rejlik az eredje. Hát az alapvető értékeiben: az emberi élet szentségében, a gyengék védelmében, a szerződések betartásában, a cselekvési szabadságban és a nyílt társadalomban.
Mindettől az orosz állapotok már nem is térhetnének el jobban. A kontinens sokáig átsiklott azon, mekkora veszélyt jelent a moszkvai rezsim. Remélhetőleg a háború végleg felnyitja a szemét. Mert nem lehet újra naiv, illetve gondatlan. Az invázió felrázta a világot, de egyben esélyt adott, hogy új életre keljenek az alapvető intézmények. Az utóbbi években sokan megtalálták elvesztett hitüket, mármint hogy jó ez a civilizáció. Ám kemény évek állnak előttünk, próbáljuk meg kihozni belőlük a lehető legtöbbet.
https://www.politico.eu/article/ukraine-russia-war-czech-pm/
Washington Post
A vezércikk azt a következtetést vonja le a brazil elnökválasztás eredményéből, hogy miközben Latin-Amerikában erősödik a tekintélyelvűség, arrafelé tartja magát a demokrácia. A braziloknál igen elkeseredett kampány után szinte teljesen két táborra szakadt a nemzet. Az egyik oldalon vannak Bolsonaro Trump-féle populistái. Viszont akik számára bárki jöhet, csak ne az eddigi államfő, azok Lula zászlója alá gyűltek. Lehet azonban, hogy most holtpont áll be, mivel a törvényhozás tele lesz a bukott politikus embereivel.
A győztes sem optimális választás, mert korrupciós vádakkal börtönben ült és a bíróság csupán jogtechnikai okokból oldotta fel a rá kiszabott ítéletet. Mindent egybevéve azonban sikere mégis kedvező a demokrácia szemszögéből, éspedig az egész földrészen. Hogy Bolsonaro eddig nem ismerte el vereségét, az egyre kevésbé számít, mert Biden, sőt mi több, Putyin viszont igen. (Utóbbiban az játszott szerepet, hogy Lula elítélte az agressziót, de hozzátette, hogy abban megvan Ukrajnának is a felelőssége.)
Mindenesetre folytatódik Latin-Amerikában a „rózsaszín” hullám: baloldali vezetés van hatalmon Chilében, Kolumbiában és Peruban, ám közben azt látni, hogy sok helyütt jön fel a jobb-, illetve baloldali populizmus. Nicaragua viszont Ortega totalitárius uralma alatt áll és ebben az irányban halad Salvador is.
Lula feltehetőleg fellép az esőerdők védelmében és ez jó a Föld klímája szempontjából. De még nagyobb szerepe lehet abban, hogy helyreálljon a demokrácia Venezuelában. Az USÁ-nak meg kell találnia a módját, hogy együttműködjön vele e cél érdekében. Mert ha a venezuelaiak szabad és tisztességes választásokon nyilváníthatnák ki az akaratukat, az koronázná csak meg a brazil politikus hosszú pályafutását.
FT
Soros György két éven belül másodszor veti fel, hogy Nagy-Britannia bocsásson ki örök kötvényeket, csak most az új miniszterelnökhöz intézte felhívását. A befektetési guru szerint Rishi Sunak ily módon megnyugtathatná a piacokat az elődje által okozott zűrzavar után. Csak – teszi hozzá – a politikusnak ügyelnie kell a megfelelő egyensúlyra a deficitfinanszírozás, illetve aközött, nehogy a túlzott megszorításokkal virtigli pénzügyi válságot gerjesszen.
Mint véleménycikkben rámutat, a Downing Street 10 új lakójának először is bizonyítania kell, hogy profi. El kell ismernie, hogy a piaci szereplők joggal nyugtalankodnak amiatt, miből fogja betömni a költségvetésen tátongó lyukat. Pont erre volna jó a soha le nem járó értékpapír, amire ráadásul már van példa az Egyesült Királyság történetében. 1752-ben és után ezzel a módszerrel tüntették el a napoleoni háborúk során felhalmozódott tartozásokat.
A nagy előny az, hogy a kötvényeket soha nem kell visszafizetni, mindig csak az esedékes kamatok ellenértékét szükséges előteremteni. Így ideális módszer a jelenlegi pénzügyi válság csillapítására. Soros ugyanakkor megenged magának egy politikai oldalvágást a belügyminiszter címére, mert úgy látja, hogy az csak feltornássza a bérköltségeket, valamint az inflációt, miután korlátozni kívánja a bevándorlást. Ez pedig alávághat a pénzpiacok derűlátásának – mutat rá.
George Soros: Issuing perpetual bonds would show that Sunak is serious
