A „Szerda esték a MÚOSZ-ban” programsorozat részeként, a MÚOSZ Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztályának szervezésében nagy érdeklődést kiváltó rendezvény volt a szövetség székházában, október 19-én. A világpolitikai kilátások címmel meghirdetett beszélgetés témája az ukrajnai háború, annak oroszországi politikai lecsapódása, illetve a világgazdaságra gyakorolt hatása volt.
Nemcsak a téma, hanem a rendezvény három elismert szaktekintélye – Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Intézetének igazgatója, Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének mesteroktatója, valamint Inotai András professzor emeritus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének korábbi igazgatója – is vonzotta a hallgatóságot a legkülönbözőbb szakosztályokból. A program elején a szakértők röviden kifejtették véleményüket az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán kialakult helyzetről, és annak lehetséges további alakulásáról. Ezt követően a hallgatóság által feltett kérdésekre válaszoltak. A beszélgetés moderátora Kárpáti János, a szakosztály alelnöke volt.
Tálas Péter:Washington Ukrajna támogatásával példát kíván statuálni.
Tálas Péter ( Fotó : Peredi Ágnes )
Sz. Bíró Zoltán nem lát esélyt arra, hogy Putyin távozzon a hatalomból.
Sz. Bíró Zoltán ( Fotó: Peredi Ágnes )
Az elhangzottak nem adtak okot sok derűlátásra. Tálas Péter az ukrajnai háború elhúzódására számít. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok szemszögéből nézve nem csupán Ukrajnáról, illetve Európáról van szó, hanem – tekintettel Peking Tajvannal kapcsolatos fenyegető magatartására – arról is, hogy Washington Ukrajna támogatásával példát kíván statuálni, mintegy megüzenve Kínának, hogy nem tűri az agressziót, az erőszak alkalmazását. Ami a biztonságpolitikai szakértő által elmondottakból valamelyest megnyugtató volt, az az, hogy a fenyegető retorika ellenére nincsenek nyomós racionális érvek az orosz atomfegyverek ukrajnai bevetése mellett, a Kreml szemszögéből nézve sem.
Sz. Bíró Zoltán egyebek közt arról beszélt, hogy jelenleg nem látja nagy valószínűségét egyetlen olyan forgatókönyv megvalósulásának sem, amely Putyin hatalomból való távozásával járna. Elvben – mondta – háromféle ilyen eset képzelhető el:
– ha Putyin belátja, hogy személye a béke megteremtésének akadályává vált, és ő maga gondoskodik hivatali utódlásáról,
– ha valaki puccsot szervez ellene, vagy
– ha népfelkelés dönti meg a mostani hatalmat.
Inotai András:Magyarországon az európai átlagnál sokkal nagyobb most az infláció.
Inotai András ( Foto: Peredi Ágnes )
Inotai András azt elemezte, hogy a világgazdaság még éppen csak lábadozóban volt a COVID nyomán keletkezett válság elmúltával, és a kormányok nagy összegű helyreállítási „helikopterpénzekkel” árasztották el a piacot, amikor a háború újabb válságtüneteket okozott. Kitért arra, hogy Magyarországon – ahol az előző években igen sok uniós támogatási forrást pazaroltak el nem megtérülő beruházásokra – az európai átlagnál sokkal nagyobb most az infláció. Szerinte, egyébiránt, a világban az várható, hogy jövőre az infláció mostani gyorsulása megáll, és meglehetősen magas szinten stabilizálódik a pénzromlás üteme. A stagfláció veszélye sem zárható ki teljes bizonyossággal.