címlapkép: ANDRZEJ LANGE / EPA-EFE
MSN News
Az EU külpolitikai főmegbízottja az válaszolta Orbán Viktornak, hogy az téved, aki azt hiszi, hogy helytelen szankciókat alkalmazni Oroszország ellen. Josep Borrell a külügyminiszterek luxemburgi tanácskozását követően állt ki a nyilvánosság elé, miután a magyar vezető azt mondta az Európai Parlament elnökének, hogy az energia-, illetve árválságnak csak úgy lehet véget vetni, ha visszavonják a megtorló intézkedéseket.
A spanyol politikus szerint azonban hatnak a szankciók, sőt egyre jelentősebb következményekkel járnak. Hozzátette azonban, hogy tiszteletben tartja Budapest véleményét. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Fidesz-kormány nem áll az újabb büntető lépések útjába, amit igazol, hogy Szíjjártó Péter tegnap nem voksolt, amikor az ukrán katonák uniós kiképzéséről határoztak. Vagyis a konstruktív tartózkodással lehetővé tette a javaslat elfogadását, hiszen vétózhatott is volna. Borrell közölte továbbá, hogy már eldőlt, milyen további intézkedésekkel igyekeznek meggátolni a háború folytatását.
Az EP elnöke különben azért folytatott videobeszélgetést több tagállam első emberével, hogy felmérje az álláspontokat az eheti csúcs előtt. Budapest nélkül nem lehet új szankciókat elrendelni. Ám a többiek azt szeretnék, ha pl. az EU csak korlátozott árat fizetne az orosz gáz után, mert Putyinnak ily módon kevesebb pénze maradna a háborúra.
(Szolgálati közlemény: ezt két cikkből ollóztam össze, a 2. linket, ha akarjátok, az utolsó bekezdésbe tegyétek be!)
Spiegel
A Bizottság Magyarország után Lengyelországgal szemben is befagyasztja a felzárkóztatási alapot, mert elégtelennek tartja a jogállami aggályok orvoslására bejelentett varsói intézkedéseket, ideértve a bírósági reform eltörlését. Ez az eddigi legélesebb fegyver a vitában, de vannak kockázatai mindkét fél számára.
A retorzió vonatkozna jóformán mind a 75 milliárd euróra, amelyet Varsó a mostani hosszú távú költségvetési időszakban, 2027–ig kapna szerkezeti támogatásként. Hiszen az összeg leosztva az éves GDP 1,6 %-ának felel meg. De veszélyben van a gazdasági újjáépítési keretből járó 36 milliárd is.
A PiS az eltelt években járszalagra vette a közmédiát, diszkriminálta a nemi kisebbségeket és ami a legsúlyosabb: politikai ellenőrzés alá vonta a bíróságokat. Varsó számára a helyzetet bonyolítja, hogy a strukturális alapok folyósításához saját magának is értékelnie kell a maga teljesítményét, és legutóbbi állásfoglalásában elismerte: vannak problémák az alapjogok betartása körül. Ezért, mint az egy bizottsági szóvivő közölte: Brüsszelnek nincs is más választása, mint hogy leállítsa a kifizetéseket.
EUobserver
Orbán Viktor egyelőre nem árulja el a NATO-nak, hogy mi a terve a svéd és finn tagfelvétel ügyében. Budapesten azonban erősödik a félelem, hogy politikai okokból késlelteti a folyamatot. Pedig a fideszes kétharmad miatt formalitás volna a parlamenti szavazás. Ráadásul az ellenzék egyetért a kettős belépéssel. A svéd külügy szerint a magyar kormánynak aligha van bármiféle kirívó oka a ratifikálás elutasítására. Magyar legfelső szintű képviselők ki is jelentették, hogy támogatják a csatlakozást.
A DK-s Vadai Ágnes szerint azonban nem kizárt, hogy a miniszterelnök piszkos politikai játszmát folytat. Nem csupán Oroszországgal, hanem Ankarával is szoros kapcsolatokat ápol – üzleti értelemben is – és Erdogan nem szeretné, ha kénytelen volna egyedül szembemenni a tervvel. A késlekedés további oka lehet, hogy a finnek és a svédek a jogállami gondok miatt ellenzik a felzárkóztatási források kifizetését Magyarországnak.
A Fidesz több EP-képviselője a napokban azt állította, hogy az Országgyűlés túlságosan elfoglalt, ezért nem tudja napirendre tűzni a kérdést, de ez Vadai szerint egyáltalán nem igaz. Ha akarnák, egy nap alatt át tudnák nyomni a döntést. Ám a törvényhozó azt is megjegyezte, hogy Orbán nem tudja a végtelenségig elhúzni a kérdést, hiszen a NATO-n belül a többség belül akarja tudni Stockholmot és Helsinkit. De ha a politikus Erdogannak igyekszik segíteni, akkor még jövőre is akadékoskodhat. Ezt alátámasztja, hogy uniós diplomaták szerint a török államfő a jövő júniusi választás előtt nem adja meg a zöld jelzést.
https://euobserver.com/world/156291
Le Figaro
Mivel meghosszabbítják Magyarországról Szerbiába a Barátság-vezetéket, az még soha nem szolgált rá ennyire a nevére, mivel úgy tűnik, hogy immár elválaszthatatlan egymástól Orbán Viktor, illetve Alekszandar Vucsics. Az új ág 128 kilométer hosszú lesz, és Algyőtől Újvidékig húzódik majd. Legfeljebb két év alatt készül el, a becsült költség 100 millió euró.
A lépés a jelek szerint fricska az EU-nak, illetve az Oroszországgal szembeni szankciós politikának, amely tartalmazza az olajembargót is. Éspedig azért, mert a 8. csomag érinti a szerbeket is. Kiterjed ugyanis az azokra az orosz szállítmányokra is, amelyek először tankereken jutnak el Horvátországba, majd onnan az Adria-vezetéken át szerb földre. Mint ismeretes, a magyar vezetés kiharcolta, hogy a Barátságra nem vonatkozik a tilalom.
A háború katalizátorként hatott a református Orbán és az ortodox világ között. A magyar vezető arra törekszik, hogy teljesen bezáruljon a balkáni menekülőút, de ehhez a magyar határkerítés nem elég. Viszont hogy a történelmi ellentétek dacára Magyarország szövetségesi viszonyt alakít ki Szerbiával, abban jó páran annak újabb bizonyságát látják: a magyar diplomácia egyre inkább a Kreml vonalára áll rá.
FT
Horvátország arra pályázik, hogy Kelet-Európa energiakapuja legyen, ebben az Adria-olajvezeték segít neki, így az ország a mostani válság nyertese lehet. Azon dolgozik, hogy havi egymillióról kétmillió tonnára bővítse a csőrendszer teljesítőképességét. Az infrastruktúra köldökzsinór volna Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, de Szerbia és Bosznia számára is, miután valamennyi igyekszik csökkenteni a függőségét az orosz energiahordozótól.
A horvátok egyúttal szeretnék, ha az omisalji LNG-gázlefejtőben a mostani 2,9 milliárd köbméter helyett évente 6,1 milliárdot lehetne átrakni. Zágráb már csupán a szükséges energia 1 %-át szerzi be Moszkvától. A MOL ugyanakkor azon van, hogy nagyjából 500 millió eurós költséggel alkalmassá tegye a százhalombattai finomítót a könnyebb, nem orosz eredetű kőolaj feldolgozására.
Beavatott források szerint az Adria-vezetéket működtető horvát állami cég emelte az árakat. Simonyi András volt nagykövet, az Atlanti Tanács szakértője szerint ugyanakkor Horvátország elkésett, mert egy évtizeden át halogatta az LNG-terminál megépítését. Az EU döntése nyomán viszont lesz gáz Európában, csak éppen senki sem fog arra várni, hogy elkészüljön a horvát fejlesztés.
Washington Post/Bloomberg
A vezércikk szerint Európa újabb esélyt szalaszt el, hogy igazi szövetség legyen. Ezúttal sem képes összehangolni a tagállamok törekvéseit, noha Oroszország geopolitikai fegyverként veti be az exportált földgázt. A külső sokkhatás eltérően érinti az egyes kormányokat, de mindenképpen enyhíteni kell az emelkedő árakat, át kell segíteni a legrosszabb helyzetben lévő országokat a télen és gyorsabban át kell térni más energiahordozókra. Jogos e célra milliárdokat fordítani.
Egy igazi unióban nagyjából automatikus volna, hogy így járjanak el, ám az EU más. Akárcsak korábban már többször is, a 27 tag ad hoc választ igyekszik adni a gázhiányra, megosztja őket minden, a belpolitikától az energiahálózatig. A piacok az egység hiányára a hitelköltségek növelésével reagáltak a fűnek-fának tartozó Olaszország esetében.
Szerencsére úgy néz ki, hogy az Unió vezetői legalább valamilyen szintű együttműködést szeretnének. Hírek szerint Németország hajlik arra, hogy közös kölcsönfelvétellel mérsékeljék a legnagyobb bajban lévő államok terheit, de ez elmaradna a járványalap szintjétől. Ám ha csak ilyen félszívű intézkedéseket hoz, akkor Európa nem készül fel az újabb megpróbáltatásokra és újabb adósságválságba felé halad.
Pedig állandó keretet kellene létrehoznia szükséghelyzetre, egyértelmű szabályokkal, hogy ne kelljen tárgyalni a felhasználásról, ha ismét beüt valamilyen krach. Egy központi költségvetési hatóságra volna szükség, saját bevétellel, és jogkörrel, hogy közbelépjen a megrázkódtatások csillapítására. Ha sem a ragály, sem az orosz hibrid háború nem segít, hogy Brüsszel legalább fontolóra vegye a lehetőséget, akkor nem tudni, hogy mi adhatná meg a döntő lökést. És minél tovább habozik a szervezet, annál nagyobb az esélye, hogy eredménytelen marad egységesítés kísérlete.
FT
Nem szabad lesöpörni az asztalról, hogy a diplomácia segíthet az ukrán háború rendezésében – írja az újság fő külpolitikai elemzője. Gideon Rachman szerint egyre kétségbeejtő helyzetben van az orosz elnök, illetve hadsereg. Nyugati hírszerzési források szerint a harcoló alakulatok kifogynak a munícióból, és erre Putyin csak nemrégiben jött rá. Azért fenyegetőzik most a nukleáris eszközzel, mert sok más eszköze nem maradt, hogy engedményeket csikarjon ki Ukrajnától, illetve a Nyugattól.
Viszont megdöbbentő és aggasztó, hogy nincsenek komoly diplomáciai erőfeszítések, miközben tovább súlyosbodhat a válság, és nőhet az áldozatok száma. Az ukránok egy része azt mondja, szó sem lehet tárgyalásokról, harcolni kell a végső győzelemig. Az oroszok megtehetik, hogy fokozzák a gazdasági nyomást, válogatás nélkül bombázzák a szomszédos államot, illetve szabotázsakciókat követnek el a nyugati infrastruktúra ellen.Valamint még konkrétabb formában fenyegethetnek az atomcsapással.
A diplomáciának a katonai támogatással párhuzamosan kellene mozgásba lendülnie, éspedig azonnal. A katonai sikerek szavatolnák a legjobb pozíciót Kijev számára a zöld asztal mellett. De a közvetítésbe be kell vonni az ukránokat, mindenről ki kell kérni a véleményüket. A modell nagyjából az lehet, ahogyan sikerült elérni a gabonablokád feloldását.
Azaz szóba jön Törökország, valamint India is. De ahhoz mindenképpen ragaszkodni kell, hogy az oroszoknak vissza kell vonulniuk legalább a február 24. előtti határok mögé. Ukrajnának életképes államnak kell lennie, továbbá biztonsági garanciákat kell kapnia, hogy ne függjön Moszkva kényétől-kedvétől. A Krím jövője lesz a legkeményebb dió. A magas szintű diplomácia pont az ilyen fogós kérdések megoldására való.
https://www.ft.com/content/6e0a904a-b6e1-482f-9e3f-437531396ebc
Wall Street Journal
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy az orosz elnök ágyútölteléknek szánja az újonnan mozgósított erőket, de az embereket most már az utcákon fogdossák össze hozzá. Tízezrek menekültek el az országból a behívóparancs elől, így most a hatalom erőszakos toborzó különítményeket dobott be.
Sajtójelentések szerint egy ilyen egység az egyik moszkvai bevásárló központból hurcolt el egy éppen gyakorló zenészt, egy munkában lévő futárt, valamint egy jó 50-es részeget, aki ráadásul mozgássérült volt. De korábban rajtaütöttek egy hajléktalan szállón is, onnan tucatnyi embert vittek magukkal.
A terv az, hogy 300 ezres erősítést küldenek a frontra. Putyin pénteken bevallotta, hogy jelenleg 220 ezernél járnak. Sőt 16 ezret bár be is vetettek a háborúban. A politikus igen brutálisan bánt Ukrajnával, de ezen cseppet sem enyhít, hogy pont ennyire könyörtelen a saját népével. Az idő azonban minden bizonnyal az ukránoknak dolgozik, nem neki.
Der Standard
Szokásos keddi kommentárjában Paul Lendvai úgy véli: vége Kína gyors felemelkedésének, ám oda kell figyelni, mert a revizionista nagyhatalmak különösen veszedelmesek, ha áthidalhatatlannak látszik a szakadék a törekvéseik és a képességeik között, illetve mivel az egyeduralkodó a fokozódó nehézségek láttán hajlamos külső kalanddal előremenekülni.
Hszi Csin-ping programadó beszéde ráerősít ezekre az aggályokra, miközben a világ 2. legerősebb katonai és gazdasági hatalmáról van szó. Nem csupán retorikai fogás volt, amikor Tajvan erőszakos visszahódításáról beszélt. Még akkor is, ha nem lehet tudni, mikor volna esedékes a támadás. Ám az irányvonal életveszélyes viszályt gerjeszthet az USÁ-val.
Az ország a korrupcióellenes kampány címén odahaza elfojtott minden bírálatot és példátlan digitális megfigyelő rendszert épített ki. Közben a járvány miatti drasztikus lezárások súlyos gazdasági hatást váltottak ki, ez egyre nyilvánvalóbb. Csak éppen az önkényúr nem hajlandó irányváltásra. Miközben a fiatalok körében már 20 %-os a munkanélküliség.
Az ingatlanpiac krízisbe került, ugyanakkor további gondokat okoz, hogy a korábbi korlátozó népesedéspolitika miatt fogy a lélekszám. Vagyis befellegzett Kína növekedési álmainak. Hogy Hszi ideológiai okokból megzabolázza a magánszektort, az tovább súlyosbítja a gazdasági és szociális válságot.
