címlapkép: fr.de/ © obs
Bloomberg
Most derült ki, hogy az amerikai elnök pár napja keményen nekiment az Orbán-kormánynak. Joe Biden a jövő hónapban esedékes időközi választások előtt keresztül-kasul bejárja az Államokat és sorban mond beszédet zárt ajtók mögött, a Demokrata Párt támogatói előtt. Az egyik ilyen adománygyűjtő rendezvényen, New Jerseyben, többek közt Bon Jovi jelenlétében azt mondta, hogy a világban vita zajlik a demokráciáról, de mindenki látja, mi történik Magyarországon. Egy NATO-országban. Folytathatná részletesen is, tette hozzá, de senki sem szeretne halálra untatni.
Az ilyen eseményeken a politikus kötetlenül beszél és igencsak szívesen szentel időt kedvenc témájának, a jobboldal felemelkedésérnek, a világot fenyegető instabilitásnak, a demokrácia és a tekintélyuralom küzdelmének. Ilyenkor szívesen hoz fel példákat olyan országokból, amelyek a jobboldal irányítása alatt állnak, illetve amelyeknek rossz a viszonyuk az USÁ-val. Nem feledkezik meg persze arról, hogy felhívja a figyelmet: ha a republikánusok sikerét hoznák a választások, az még tovább rombolná a globális demokratikus eszményeket.
Orbán Viktor úgy került elő, hogy őt az EU-ban Putyin legszorosabb szövetségesének tekintik, viszont nacionalista politikája folytán az amerikai konzervatívok kedvence lett. Amikor az elnök zárt körben ilyen kérdéseket feszeget, az betekintést enged a gondolkodásmódjába, és kiderül, miként hatnak arra a világpolitikai fejleményei, illetve személyes sérelmei.
A közelmúltban élesen bírálta az új olasz vezetést is, legutóbb pedig kijelentette, hogy Pakisztán talán a földkerekség legveszedelmesebb országa. Nukleáris fegyvere van, ám politikája teljesen széttagolt.
Le Monde
A francia-magyar, két tannyelvű Kölcsey Gimnázium jelenti jelenleg a mozgósítás központját Orbánnal szemben. Sok ezer diák vonult az utcára, amikor elbocsátották az iskola öt tanárát. A bűnük az volt, hogy a hatalom lehetetlenné tette a sztrájkjogot, de ők megkerülték a tilalmat.
Az egyik pedagógus, Törley Katalin nem tud úgy kilépni otthonról, hogy ismeretlenek ne biztosítanák támogatásukról. 23 éven át tanította Moliére nyelvét az igen tekintélyes tanintézményben. Brutális kirúgása valóságos sokkot váltott ki, ennélfogva ő lett az egyik vezéralakja annak a lázadásnak, amely hónapok óta zajlik az orbáni oktatáspolitika ellen.
Négy társával együtt polgári engedetlenségi mozgalmat kezdeményezett, ami a tiltakozás egyetlen lehetséges formája, mivel a munkabeszüntetés immár jóformán lehetetlenné vált. Vadsztrájkot indítottak a bérkövetelések és a nagyobb pedagógiai szabadság érdekében, mivel a hatalom ideológiai nyomást fejt ki. Törley vitathatatlannak tartja, hogy ily módon célnak tették ki magukat. De ő már 6 éve dolgozik azon, hogy az oktatóknak ne a 19. századot idéző módszereket kelljen követniük, benne agymosással, ahelyett, hogy a kritikus szellemet fejlesztenék.
Az elbocsátások utáni első felháborodásban összesen 35 ezren demonstráltak. Az önkény felébresztette az áprilisi vereség óta bágyadt ellenzéket, továbbá megerősítette, hogy végleges a szakítás a városi fiatalság és Orbán között.
Neue Kronen Zeitung
Orbán Viktor zsarolni próbálja az EU-t a nemzeti konzultációval. A téma a 8 szankció csomag, miközben azokat Brüsszelben ő maga is jóváhagyta. Ám ennek ellenére hónapok óta igyekszik tőkét kovácsolni a megtorló lépések megtorpedózásából. Most azért fordul a lakossághoz, hogy fokozza az Unióra nehezedő nyomást. A kérdések immár nyilvánosak, de olyanok, hogy a válaszok szinte egyenesen következnek belőlük, be vannak programozva.
A kormányfő leginkább azt akarja elérni, hogy hozzájusson a visszatartott közösségi pénzekhez. Ennek érdekében ismét beveti az utóbbi években már többször alkalmazott politikai taktikát, ám bírálók szerint a konzultáció kérdései manipulatívak, illetve félrevezetőek.
Nem terjednek ki érdemben arra, valójában milyen hatást váltottak ki a szankciók Oroszországban, csupán azok természetszerűen fellépő negatív következményeit emelik ki. Egyetlen szóval sem említik az orosz agressziót, és hogy Ukrajna mennyit szenved amiatt. Amúgy pedig a végeredményt csak a Fidesz ismeri. A törekvés nyilvánvalóan az, hogy a válaszadók nyugtázzák az orbáni politikát.
Kurier
A jobboldali-populista magyar kormány meg akarja kérdezni a lakosságot az Oroszországgal szemben elrendelt szankciókról, és a „brüsszeli bürokratákat” teszi felelőssé az áremelkedésért, ám a nemzeti konzultáció kérdései sugallják a választ. Itt egyfajta közvélemény kutatásról van szó, amelynek célja, hogy a válaszadók visszaigazolják a hivatalos politikát. Arról nem beszélve, hogy az eredmény jogilag semmire sem kötelezi a hatalmat. Azaz semmi gyakorlati haszna nincs, viszont sokba kerül. A hvg-hu nemrégiben azt írta: a kérdéseket úgy állították össze, hogy a feleletek csakis az Orbán-számára lehetnek kedvezőek.
https://kurier.at/politik/ausland/ungarn-befragt-bevoelkerung-zu-russland-sanktionen/402182328
Politico
A karcolat azt reméli, hogy jön egy aszteroida és szétrombolja a földet, így megmenti az emberiséget Trumptól és Orbántól, akinek a korábbi elnök mostanra nagy rajongója lett. Ilyenformán a dolgok állását elnézve, még az is jobb, ha egy becsapódó kisgolyóbis felrobbantja az egész planétát.
A magyar kormányfő zavarba került, mivel szerelmes pillantásokat vetett Donald Trumpra. Először is egyik legelső saját twitter-bejegyzésében azt kérdezte, hol van a közösségi portálról régi amerikai barátja. A válasz az, hogy kitiltották, nehogy megint erőszakra ösztökéljen, mint a Capitolium ostroma után. A magyar vezető egyébként olyanokat követ a fórumon, mint Tucker Carlson, Salvini, Le Pen, Boris Johnson és Berlusconi.
Azon felül pár napja azt közölte Berlinben, hogy Trump tudna véget vetni a háborúnak. Szóval mit is mondtak, mikorra várhatjuk végre azt az aszteroidát?
Neue Zürcher Zeitung
A főszerkesztő azt jósolja, hogy Amerika visszavág, ha Putyin beveti az atombombát – a hidegháború óta nem volt ekkora a nukleáris konfliktus veszélye. Persze – teszi hozzá az elemzés – Putyin leginkább zsarolásra, a Nyugat megfélemlítésére használja a fenyegetést, neki addig jó, amíg nem kell beváltania a szavát. Mert különben olyan eszkaláció indul be, aminek felmérhetetlen a kimenetele. A politikus üldözött lesz, saját döntésének foglya.
Megteheti persze, hogy demonstrációs célokból harcászati eszközt robbant a Fekete-tenger felett, de azzal katonailag nem nyer semmit. Mint ahogy azzal sem, ha terrortámadást hajt végre Kijev ellen, abban bízva, hogy az majd megadja magát. Igazából az az egyetlen épkézláb lehetősége, hogy egyszerre több ponton veti be a nukleáris fegyvert a Donyecki-medencében.
A fronton ütött résekbe benyomulhatnak orosz páncélos kötelékek, de ezt alaposan elő kell készíteni, különben a támadó nagyobb veszteségeket szenved, mint a másik fél. Ám az orosz egységek demoralizálódtak, sok embert vesztettek. Az utánpótlás a hagyományos háború céljaira sem elegendő.
Ugyanakkor az USA nem hagyhatná válasz nélkül az atomcsapást. Nem okvetlenül nukleáris eszközzel, de mindenképpen szét kellene vernie az ukrán földön lévő orosz erőket. Ha Putyint ez sem téríti észhez, akkor onnan kezdve már nem lehetne épeszű választ remélni tőle. Nagyjából olyan volna, mint Hitler az utolsó napokban a berlini bunkerben.
Hogy ezt a forgatókönyvet megelőzzük, további kell fegyverekkel segíteni az ukránokat. Téved, aki az atomveszélyre hivatkozva ellenzi ezt az opciót. Pont az ellenkezője az igaz: a nukleáris viszály ellen a legjobb védelmet az jelenti, ha a Nyugat állhatatos marad a hagyományos hadfelszerelések szférájában.
Washington Post
A neves külpolitikai elemző, Fareed Zakaria azt mondja, hogy az orosz-ukrán katonai konfliktus regionális keretekben folyik, ám a Nyugat globális gazdasági háborút vív Oroszországgal és azt meg is tudja nyerni. A következmények évtizedekig velünk maradnak. Ez az új hidegháború a véget vet a globalizáció korszakának, illetve az 1989 óta végbemenő integrációnak. A nagyhatalmi versengés, a gazdasági nacionalizmus és technológiai leválás korát éljük.
A szankciók minden vártnál szélesebb körűek. Az orosz import összeomlott. Ezzel együtt az orosz gazdaság a reméltnél nagyobb rugalmasságot tanúsít. Leginkább azért, mivel a megtorló intézkedések nem terjedtek ki a szénhidrogénekre, illetve kulcsfontosságú nyersanyagokra. A Nyugat ugyanis tudja, hogy különben magát is lábon lövi, még jobban, mint a kitermelőt. Illetve az hiba, hogy a tilalom hamarosan érinti az olajat is, mert a szállítások fennmaradása közben kellett volna megszervezni az új források fokozatos bevonását.
A készülő ársapka pont ezt a melléfogást igyekszik korrigálni. Az USA szempontjából ugyanakkor a legnagyobb kockázat, hogy egyedül folytatja a gazdasági háborúskodást, és ehhez a dollárt használja eszközül. Ám Bidennek világossá kell tennie, hogy csakis a rendkívüli körülmények miatt folyamodik ehhez a megoldáshoz. Ha nem tud széles szövetséget felsorakoztatni álláspontja mögé, akkor könnyen elképzelhető, hogy a világ országai elkezdik csökkenteni függőségüket az egyetlen globális fizetőeszköztől.
Wall Street Journal
Putyin kudarcát az ukránok erkölcsi fölénye okozta, mert a védők tudják, hogy miért harcolnak. Nem csupán a túlélésért, hanem olyan értékekért, amelyekről úgy gondolják, hogy érdemes értük meghalni. Így összegezte helyszíni tapasztalatait a világhírű francia filozófus, Bernard-Henri Lévy, aki a háború megindulása óta már ötször járt Ukrajnában. (Annak idején Orbán Viktorhoz is elzarándokolt, hogy első kézből tudja meg, mit takar az illiberális demokrácia – a szerk. megj.)
A tudós, aki az elsők közt jövendölte meg Kijev sikerét, most az mondja, hogy már nagyon közel a győzelem, ami látszik abból, hogy az ukrán egységek nyugodtak, erősek, harci moráljuk acélos. Elszántak és lépésről lépésre fokozzák a szorítást. Tábornokaik jobb stratégák, mint az orosz katonai vezetés.
Ezzel szemben az orosz harcosok nem érzékelik, miért vannak ott, hogy miért kell küzdeniük. Azt viszont látják, hogy azért küldték őket a vágóhídra, mert ezt kívánta egy őrült, harcias zsarnok szeszélye, így senki sem tudja őket csatára ösztökélni. Már nem tart soká és belülről omlik össze a hadsereg. A diktátor most zsoldosokat és börtönből elengedett bűnözőket, továbbá hisztérikus csecsen iszlám militánsokat kénytelen bevetni. Vaktában lövet városokat. Amikor már itt tart, nehéz elképzelni, hogy miként kerekedhetne felül.
Lévy szerint itt a civilizációk összecsapása zajlik, még akkor is, ha az ukránoknak a háború után lesz mit tenniük a demokrácia megerősítésére. Ugyanakkor a tudós Putyint teljesen fasisztának tekinti, aki számára Amerika maga az ördög és a Nyugat a rothadást testesíti meg. Arra számít, hogy az elnök nem egyszerűen veszít, hanem kapitulál. Vissza kell rendelnie az összes csapatát a megszállt területekről, ideértve a Krímet is.
Úgy gondolja, hogy most pont olyan a helyzet, mint 1945 végén, amikor már erősen közeledett a vég a zsarnok számára. Ezúttal sem szabad tárgyalni az önkényúrral, szó sem lehet kompromisszumról. Az ukránok nem szeretnének párbeszédet. Nem bosszút, hanem igazságot akarnak, aminek gyorsnak, tisztességesnek és keménynek kell lennie.
Frankfurter Rundschau
A talán legtekintélyesebb német történész szerint kiszámíthatatlan, hogy mit lép Putyin: csak csörteti a nukleáris karcot, vagy netán úgy érzi, hogy teljesen a sarokba szorult, ezért elrendeli a nukleáris csapást. A 84 éves Heinrich-August Winkler, akinek szakterülete a kelet-nyugati kapcsolatok, reméli, hogy Moszkva tisztában van vele: amint elszánja magát a végzetes lépésre, lemondhat azok támogatásáról, akik még nem ítélték el egyértelműen az agressziót, ideértve Kínát.
Viszont ha sikerrel járna az invázió, Moszkva nem érné be ennyivel, hanem amennyit csak lehet, visszaállítana az egykori szovjet befolyási övezetből. Itt egy olyan hatalomról van szó, amely radikálisan kétségbe vonja a hidegháború után nemzetközi rend alapelveit. A Krím megszállása, illetve a donbasszi hibrid hadviselés kezdete óta a Kreml szemében a demokratikus elvek csupán írott malasztot jelentenek.
Jelenleg semmi sem utal arra, hogy Putyin beadná a derekát. Az viszont óriási kockázattal járna az egész világ számára, ha Ukrajna letenné a fegyvert. Ezért továbbra is minden támogatást meg kell adni az ukrán hadseregnek. A háborúval szintet lépett a régi kelet-nyugati viszály.
Die Welt
Putyin legnagyobb európai támogatói sorra állnak ki az orosz vezetés mögül, főleg ha hatalomra kerülnek, de ez nem vonatkozik Magyarországra. Orbán Viktor ugyanis egyre szorosabb viszonyt alakít ki a Kremllel, és ezen a háború sem változtatott. Maradt a keleti nyitás politikája. Így Brüsszelben és más fővárosokban egyre erősebb a benyomás, hogy a magyar kormány nem csupán rokonszenvet táplál Moszkva iránt, hanem Oroszország érdekeinek megfelelő vonalat visz az EU-ban.
Jó pár más párt viszont elhatárolódik az orosz államfőtől, lásd Melonit, bár két szövetségese, Salvini és Berlusconi változatlanul jó véleménnyel van Putyinról, csak ezt most nemigen hangoztatja, mert nem szeretné veszélyeztetni vele az új kabinet megalakulását. De korábbinál visszafogottabbak a Svéd Demokraták is, akiknek ugyan tetszik az orosz nacionalizmus, valamint a bevándorlás elutasítása, ám elítélték az inváziót. Ám a pártelnök, Jimmie Akesson aligha fordul el teljesen Moszkvától.
Marine Le Pen nagy csodálója volt az orosz államfőnek, jelenleg azonban igyekszik bagatellizálni az ideológiai, politikai és gazdasági kapcsolatokat. Ugyanakkor a szintén szélsőséges Osztrák Szabadságpárt vezére elutasítja a szankciókat, az ukránoknak küldött fegyverszállítmányokat, és mielőbbi tárgyalásos rendezést sürget. Az FPÖ népszerűségi indexe mind feljebb megy az agresszió megindulása óta.
Rechtspopulisten: Europas größte Putin-Versteher wenden sich von Moskau ab – aber nicht in – WELT
