Spiegel
Orbán Viktor kifogy a pénzből, már nem tudja finanszírozni a populista politikát. Napok óta tüntetések vannak az adóemelések ellen, és ezek a tiltakozások eltérnek az eddigiektől. Most már nem csupán a kormány ellenfelei mennek ki az utcára. A miniszterelnök harapófogóba került, mert túl sok ajándékot osztogatott szét a választási kampányban. Zuhan a forint értéke, az infláció 12 %-on áll. A gazdaságot visszaesés fenyegeti. Azon kívül az autoriter vezér reménytelenül elszigetelődött.
A politikus egyfajta modellnek számít a jobboldali-populisták világában. Az elsők közt adta ki a jelszót, hogy ő a nép igazi hangja, aki megvédi az embereket az áruló hazai és brüsszeli elittől. A publikumra nagy hatást gyakorol, hogy azt játssza: adakozik. Csakhogy az sok pénzt visz el. A rendszer idáig azon alapult, hogy a gazdaság állandóan és jelentősen növekszik. Gazdaságilag az ország az uniós belépés óta tiszta sikertörténet – az urambátyám-rendszer és a korrupció ellenére is.
Csakhogy a járvány és a háború miatt a bőkezű demagógia láthatólag beleütközik a saját korlátaiba. A kétharmad kénytelen meghúzni a nadrágszíjat. A helyzetet különösen súlyosbítja, hogy az EU megtagadja a koronamilliárdokat, mert joggal aggasztja a magyar demokrácia állapota. Lehet, hogy a választások formailag szabadok, de már rég nem tisztességesek.
Orbán egy sor oligarchát kötött magához. Ellátja őket közmegrendelésekkel, azok pedig cserében a lábai elé rakták a sajtót. A kulcspozíciókat, ideértve a kis vidéki bíróságokat is, a Fidesz emberei töltik be. Viszont a lengyelekkel ellentétben a pártnak esze ágában sincs eloszlatni a brüsszeli aggályokat.
Itt az egész uralmi rendszert kellene az alapoktól újjáépíteni, egy-pár törvény messze nem elegendő az érdemi változáshoz. Ettől azonban a vezér messze van. Április óta úgy viselkedik, mint aki nem tud szabadulni a hatalmi mámortól. Gátolja az oroszellenes szankciókat, pedig emiatt elveszti lengyel szövetségeseit. Viszont jól jön neki, hogy a hat ellenzéki párt nem tudott a megmozdulások élére állni – egyelőre.
Guardian
A szélsőjobbos Orbán Viktor felzúdulást váltott ki azzal, amit az európai fajkeveredésről mondott Tusványoson. Szerinte már nem számítanak nemzetnek azok az országok, amelyekben vegyülnek a fajok. Évek óta tesz hasonló kijelentéseket, de ezúttal igen éles szélsőséges terminológiát alkalmazott.
Alin Mituta, román EP-képviselő úgy reagált, hogy fajról vagy etnikai tisztaságról értekezni egy olyan vegyes régióban, mint Közép- és Kelet-Európa, nos, az egyértelműen veszedelmes és megtévesztő.
Orbán apokaliptikus képet vázolt. Azt jósolta, hogy hanyatlik a Nyugat és a veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede jön. Élesen bírálta az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, úgy lépett fel, mint Moszkva legszorosabb szövetségese az EU-ban. Éspedig mindössze két nappal azután, hogy külügyminisztere meglepetésszerű látogatást tett az orosz fővárosban. Kiállása folytán messze került az európai konszenzustól.
Krekó Péter ezt úgy érzékeltette, hogy a magyar vezető minden eddiginél jobban eltávolodott a földrész fő politikai áramlatától. Tényleg azt hiszi, hogy a migrációs nyomás hatására rövidesen összeomlik az egységes Nyugat és minden kormány szélsőjobbos lesz. Továbbá, hogy az oroszok nyerik meg a háborút. Azt is tudja, hogy mit vált ki az ilyen beszéddel, de már arra készül, hogy nem lesz megállapodás az unióval. Jelképes harcot vív, ahelyett, hogy elismerné: elkerülhetetlenek a megszorítások.
Ily módon arra kell számítani, hogy csak még hevesebb lesz a csata Brüsszellel. Az éles tusványosi hang azt jelezheti: a kormány feladta, hogy megkapja a milliárdokat.
https://www.theguardian.com/world/2022/jul/24/viktor-orban-against-race-mixing-europe-hungary?amp
Der Standard
Orbán Viktor Tusványoson kimutatta a foga fehérjét: egész Európával vitába szállt, de az EU erői le vannak kötve másutt – mutat rá a kommentár. Az erdélyi nyári egyetem mindenkor fesztivál a miniszterelnök számára, mivel kirohanhat minden ellen, ami nem tetszik neki. Olyan jelentősnek tüntetheti fel Magyarországot, ami egyszerűen nem felel meg a valóságnak, ezzel együtt számíthat a hívek frenetikus tapsára.
Ezúttal megint kirohant az unió ellen, de ebben nála rendszer van. Kikelt, mert szerinte Brüsszel előírja, miként éljenek a magyarok, szembeszállt a „gender-őrülettel”. Ugyanakkor az üzemanyagárakkal diszkriminálja a külföldi autósokat, és leplezetlenül törleszkedik Moszkvához.
Az EU ehhez képest az sem tudja, hová legyen a háború és az energiaválság miatt. Csak formálisan, a jogállami, illetve szerződésszegési eljárással tud reagálni. Olyan játékszabályokról van itt szó, amelyek köteleznek minden országot, ha az a közösség része kíván lenni és profitálni szeretne annak hatalmas előnyeiből.
Tanácsos volna, ha az osztrák kancellár pár nap múlva nyíltan beszélne erről a Bécsbe látogató Orbánnal. Karl Nehammert idáig főleg a jó kétoldalú kapcsolatokat és a migráció kérdésében elfoglalt közös álláspontot emelte ki. Jelen helyzetben nagyon úgy néz ki, hogy nem helyénvaló az ilyesfajta előzetes örömködés.
Der Standard
Az elemzés azt ajánlja, hogy Ausztria állítson a látószögön a Fertő-tó ügyében, mert ez nem az a pillanat, amikor ajánlatos Orbán Viktorral lepaktálni a tó vízpótlása kapcsán. A halak persze pusztulnak, mert túl meleg a víz, így egyre kevesebb benne az oxigén. Nem messze onnan működnek a gazdák öntözőberendezései, ily módon azonban drasztikus mértékben csökken a talajvíz szintje.
Magyarországon a környezetvédők tüntetnek az ellen, hogy a Mosoni Dunából csatorna segítségével juttassanak vizet a Tószög osztrák részére. Vagyis nem Orbánnal kéne szerződést kötni, hanem a zöldekre kellene hallgatni: békén kellene hagyni a Fertőt. A természet barátai ugyanis nem törvényhozási időszakokban gondolkodnak, nem függnek az idegenforgalomtól, a gazdaságtól és a gazdáktól, márpedig a mostani helyzetet ez a három tényező idézte elő.
Deutsche Welle
Francis Fukuyama úgy gondolja, hogy Oroszország minden gondja egy csapásra rendeződne, ha Trump két év múlva visszatérne a Fehér Házba. A Stanford Egyetem világhírű politológia professzora szerint ugyanis a volt elnök egyértelműen kivezetné az USÁ-t a NATO-ból, azaz teljesülne Moszkva nagy vágya.
Ezért tartja a szakértő igen fontosnak, hogy Ukrajna a nyáron területeket szerezzen vissza. Merthogy a Nyugat egysége attól függ, továbbra is hisznek-e az emberek abban, hogy katonai eszközökkel pontot lehet tenni a válság végére. Ha nem, akkor felerősödnek a felhívások, hogy Kijev adja fel.
A tudós, aki szerepet vállalt a Navalnij-féle korrupcióellenes alapítványban, megtiszteltetésnek veszi, hogy felkerült azok listájára, akik nem utazhatnak be Oroszországba. Inkább csak azon csodálkozik, miért tartott ez ilyen sokáig. Ő ugyanis az orosz ellenzéki vezető nagy csodálója és súlyos gondnak tekinti a korrupciót – nem csupán orosz földön.
Úgy gondolja, hogy Vlagyimir Putyin már megint hazudik, amikor azt állítja, hogy Ukrajnában igazából még el sem kezdődött a tánc. Az orosz hadseregnek ugyanis nincs elég embere. A hadművelet elejéhez képest 20 ezer katonát vesztett, a sebesültek száma 60 ezer, tehát a bevetett élőerő egyharmadára immár nem számíthat. Plusz ott vannak a hadifoglyok.
Mindez katonai katasztrófával ér fel. Ráadásul a támadók nemigen jutnak előre a Donyecki-medencében, és nem valószínű, hogy nagy tartalékaik volnának. Ily módon az ukránoknak délre kellene összpontosítaniuk, fel kellene szabadítaniuk Herszont és az Azovi-tenger más part menti városait. A nyár végére ott nagy sikereket érhetnek el, és így újra megindulhatna az agrárkivitel.
Fukuyama szerint Oroszország nagyon hasonlít a náci Németországra, mert az egyetlen ideológiát a szélsőséges nacionalizmus jelenti. Az ipar gyenge, minden egyetlen ember kezében fut össze. Ezzel szemben Kínában ott az igen fegyelmezett nagy Kommunista Párt. Hasonló képződmény az oroszoknál nincsen. Ezért nem is stabil a rezsim. Nincs világos ideológiája. És akik követik, azoknál az a mozgatórugó, hogy valamilyen okból nem szeretik a Nyugatot.
https://www.dw.com/de/trump-comeback-2024-w%C3%BCrde-alle-probleme-russlands-l%C3%B6sen/a-62576720
The Times
Az orosz gazdaság egyik igen tekintélyes szakértője arra figyelmeztet, hogy a szankciók gyengítik Oroszországot, ellenben erősebbé teszik az elnököt, mert a lakosság és az elit még inkább függ tőle. Richard Connally szerint Oroszországnak gondokat okoznak a megtorló intézkedések, de lassan hozzáidomul az új körülményekhez. A visszaesés valószínűleg elmarad a várt szinttől, a bevételek viszont az áremelkedés folytán nőnek, így van miből megvédeni a szavazóbázist a legrosszabb hatásoktól. De még rosszabb, hogy felgyorsul Moszkva közeledése Kínához.
Azért a hurok előreláthatólag csak még szorosabb lesz, életbe lép az olajembargó, a szénhidrogének kitermelése visszaesik, mert nincs hozzá elegendő külföldi technológia, illetve hozzáértés. A fegyvergyártást is visszafogja, hogy nem jönnek az alapvető hozzávalók a határon túlról. A gazdaság is egyre nehezebb időket él át, ám a világ mégsem tudja elérni a kívánt politikai hatást. Ennek oka:
1. a szankciók kiváló lehetőséget teremtenek a helyettesítő árucikkek előállításával megbízott csókosoknak, illetve azoknak, akik beszerzik a hiánycikkeket. A termelők gyengébb portékát szállítanak drágábban.
2. minél tovább maradnak érvényben a büntető lépések, annál inkább képes alkalmazkodni a célba vett ország. Oroszország pl. Kína és Kazahsztán segítségével szerzi be a listás termékeket. Így sem az átlagember, sem az üzleti élet krémje nem érez ösztönzést a politikai átalakulás kikövetelésére.
A háború első pár hete után visszatértek a normálisra hasonlító állapotok. És a nagy többség megélhetése eleve függ a kormánytól vagy valamelyik nagy állami vállalattól. Nem lázadnak az oligarchák sem, amikor külföldi érdekeltségeik jelentős hányadát befagyasztották. Sőt, fokozott hűséget kell tanúsítaniuk a Kreml iránt, mert különben megvádolják őket, hogy az áruló 5. hadoszlophoz tartoznak.
Moszkva szerint a Nyugat hanyatlik, ezért az ország jövőjét és szuverenitását sokkal jobban szolgálja, ha keletre helyezik át a politika súlypontját. A szankciók csak ráerősítenek erre a meggyőződésre. Kína, India és Irán készségesen betölti a rést, vagyis fokozódik az eltávolodás a nyugati partnerektől. Putyin pedig továbbra is azon lesz, hogy a maga javára aknázza ki a szankciókat és azokkal igazolja az elnyomás fokozását, valamint a még inkább transz-atlanti-ellenes irányvonalat.
https://www.thetimes.co.uk/article/sanctions-are-making-russia-weaker-but-putin-stronger-rv0qjw2br
Guardian
A vezércikk rámutat, hogy nagy baj fenyegeti az olaszokat a belpolitikai válság nyomán, és a szélsőjobb hatalomra kerülése riasztó a többes válsággal küszködő Európa szemszögéből. A felmérések szerint az őszi választások eredményeként a Nyugat legszélsőségesebb kormánya alakulhat meg, benne a posztfasiszta Olaszország Fivéreivel, a nacionalista Ligával és Berlusconi Forza Itáliájával.
A miniszterelnök Giorgia Meloni lehet, akinek illiberális nézetei nagyon emlékeztetnek Orbán hitvallására. Ez pedig kemény minden vonatkozásban. Veszélyezteti az európai összefogást több fronton is, pont akkor, amikor a háború következményei az egész földrészen érezhetőek, energiaválság van és nem kizárt a recesszió.
A bevándorlás és az LMBT-jogok ügyében a Meloni-Salvini-tengely várhatóan egy követ fúj Magyarországgal és Lengyelországgal, ami súlyos kihívást jelentene az európai normák számára. A várható kormányfő megkérdőjelezte az uniós jog elsőbbségét. Viszont hiába oroszbarát ez az oldal, felfogása aligha éli túl a telet, ha beütnek a Moszkva által gerjesztett energiabajok.
Európa számára az jelenthet biztosítékot a nacionalista jobboldallal szemben, hogy az olasz gazdaság igencsak törékeny. Bárki is veszi kézbe a kormányrudat, fogas kérdéseket kell megoldania, és nem bocsátják meg neki, ha elfuserálja. Ezért a pragmatizmus azt diktálja, hogy a következő római vezetés hidakat építsen Brüsszel felé, és ne égesse fel azokat.
Time
Borzasztó időben érte az olaszokat a kormányválság, mert az ország nem tud megküzdeni az inflációval, nem arra készül, hogy miként vészelje át a telet az orosz energiahordozók nélkül és nem hajtja végre az európai támogatások folyósításához szükséges reformokat. Ehelyett a káosz jön, annak legnagyobb haszonélvezője pedig előreláthatólag a szélsőjobbos szövetség lesz – állapítja meg Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport nevű kockázatelemző cég elnöke, aki egyúttal az amerikai lap rendszeres szemleírója.
Arra számít, hogy Matteo Salvini Ligája és Silvio Berlusconi Forza Itáliája mindenképpen benne lesz a kormányban, de a fő nyertesnek az a párt ígérkezik, amely kezdettől fogva megtagadta, hogy támogassa a Draghi-féle egységkabinetet: a nacionalista Olaszország Fivérei.
A Giorgia Meloni vezette tömörülés élesen bevándorlás ellenes, várhatóan az „Isten, haza, család”-szentháromság jellemzi majd a kampánybeszédeit. Európát illetően már árnyaltabbnak tűnik az álláspontja, sosem szorgalmazta a kilépést az unióból. De hát a közösség pénze nélkülözhetetlen a gazdasági megújuláshoz. Azt is tudja, hogy ha nem hajtja végre legalább az előd által megígért változtatások egy részét, akkor sok-sok milliárdról mondhat le. Azon kívül aligha áll ki Ukrajna mögül.
De egyáltalán nem biztos, hogy ő veheti kézbe a gyeplőt. Viszont akárki is lesz a befutó, nem rendelkezik olyan válságkezelő tapasztalattal, mind Draghi, és nem lesz meg benne a készség, hogy a pártokon felülemelkedve oldja meg a gondokat.
https://time.com/6199642/italy-politics-turmoil/
Die Presse
Ausztria úgy határozott, hogy erősíti a határvédelmi együttműködést Magyarországgal és Szerbiával. Támogatást nyújt mindkét kormánynak, hogy azok felállíthassák az embercsempészet ellen szolgáló akciócsoportot. Ehhez hőkamerákat, terepjárókat, drónokat ad, és újabb határőröket küld a magyar-szerb határra. Emellett összedolgoznak a rendőrségi szakértők is.
A jobboldali-nemzeti Orbán-kormány a merev menekültpolitikáról ismert, de álláspontját osztja az osztrák belügyi tárca, mármint hogy Magyarország és Szerbia határán különösen éles a helyzet. Ausztriában az első félévben több mint 310 embercsempészt fogtak el.
Az egyik belgrádi civil szervezet adatai szerint naponta 200-250-en lépnek be illegálisan Szerbiába Koszovóból, Észak-Macedóniából és Bulgáriából, ami 167 %-os növekedést jelent a múlt évi adatokhoz képest. Viszont mind több az olyan esetek száma, amikor a hatóságok a menedékjogot megsértve simán, eljárás nélkül visszatoloncolják a határsértőket. Magyarország, Románia és Horvátország egyaránt él ezzel az eszközzel.
A migráció szóba kerül az osztrák kancellár és Orbán Viktor csütörtöki bécsi találkozóján is.
Grenzüberwachung: Stärkere Zusammenarbeit mit Ungarn und Serbien
