Economist
Oroszország jelenleg több olajat szivattyúz Európába, mint a háború előtt, amiből a finomítók jókorát kaszálnak, hiszen az orosz energiahordozó időnként hordónként akár 40 dollárral olcsóbb, mint az irányadó Brent típus. Az invázió kezdete óta a szállított mennyiség napi 750 ezerről 857 ezer hordóra nőtt. A vezetékes kőolaj Magyarországnak tett engedményként kikerült a 6. szankciós csomagból, miután az Orbán-kormány mindaddig megvétózta az újabb megtorló intézkedéseket, amíg nem kapott kivételes elbánást.
Az érintett feldolgozók lecsapnak arra a mennyiségre, amelyet a nyugati vevők nem vesznek át. A Barátság-vezeték két legfőbb célpontja Németország és Lengyelország megígérte, hogy az év végén elzárja a csapokat és a németek már csökkentették is az importot. Ezzel szemben Lengyelország – akárcsak Magyarország – éppen az ellenkező irányban indult el. Anyagi megfontolásokból a csehek és a szlovákok 2-3 éves átmeneti időszakot szeretnének maguknak.
A MOL még nagyobb akadályt jelent, mert korábban az állította, hogy a kieső mennyiséget Horvátországon keresztül pótolja, ám most már 4 évet emleget, mármint hogy annyi kell a berendezések átállításához. Orbán Viktor aligha vágja sutba ellenkezését az orosz olajszállítások teljes leállításával szemben. Az EU viszont azon van, hogy egy idő után a Barátságon át továbbított olajra is terjedjen ki a tilalom. Úgy néz ki, hogy a vezeték próbára teszi a barátságot Európában.
Bloomberg
Magyarország a nemzetközi pénzpiacról igyekszik forrást szerezni, miután az EU befagyasztotta számára a támogatásokat. Egy bennfentes szerint a magyar kormány dollárban 7 és 12 éves futamidőre tervez kibocsátani kötvényeket. Euróban is lehet majd állampapírt jegyezni, az 9 évre szól. Mindkettő hozama az irányadó kamatlábhoz igazodik. A lebonyolításba a Paribas-t, a Deutsche Bankot, a Goldman Sachs-ot, az ING-t és a JPMorgan Chase-t vonják be.
A cél az, hogy segítsenek betömni a költségvetési lyukakat, miután a hatalom kiköltekezett a választási hadjárat során. A pénzügyi nehézségek miatt Orbán már kemény intézkedéseket jelentett be, megtakarítások, törölt kiadások formájában. Emellett különadót vet ki a bankoktól kezdve az energiacégekig. Más országok is próbálkoznak újabban a tőkepiacokon, mert mennek feljebb a hozamok, miután az infláció megfékezésére emelni kellett a kamatokon.
https://www.yahoo.com/finance/news/hungary-tap-international-markets-eu-095753349.html
Die Presse
Magyarország az újabb különadó formájában sápot szed a külföldi konszernektől. Így próbálja feltölteni az üres államkasszát. Főleg a bankok tartoznak a kárvallottak közé. A hivatalos Budapest az ukrajnai háborúval, az EU szankciós politikájával, és az emiatt jelentkező drágulással indokolja a lépést. Az érintett vállalatok igen nyugtalanok. A Spar úgy foglalt állást, hogy a magyar gazdasági helyzet már így is nehéz, mivel a különféle extra elvonások olyan cégeket érintenek előszeretettel, amelyek sokszor nem magyar kézben vannak. Ráadásul az adók kivetése nemzeti hatáskör, így abba az EU nem szólhat bele. Következésképpen nem sok lehetőség kínálkozik, hogy bárki kibújhasson az új terhek alól.
https://www.diepresse.com/6149148/ungarn-laesst-fremde-konzerne-bluten?from=rss
Die Welt
A Bundeswehr egyik korábbi tábornoka arra hívja fel a figyelmet, hogy az orosz elnök nem állna meg Ukrajna leigázása után. Klaus Wittmann, aki jelenleg történelmet tanít a potsdami egyetemen, szembeszáll az egyre sűrűbben hallható nyugati véleményekkel, miszerint mielőbb tűzszünetet kell kötni. Azt mondja, aki ezt sürgeti, az láthatóan nem fogja fel, mi lesz egy Putyin által elfoglalt országból, és hogy utána mi fenyegeti Európát.
A fegyvernyugvás azt jelentené, hogy az oroszok kezén a korábbinál jó kétszer nagyobb terület lenne, de hogy mit művelnek a megszálló erők, az közismert, ugyanakkor továbbra is felfoghatatlan. Gyilkosság, nemi erőszak, kínzás, emberek tömeges elhurcolása, helyi vezetők leváltása, illetve eltüntetése, fosztogatás, a múzeumok módszeres kifosztása, házak, iskolák, óvodák, kórházak és templomok lerombolása. A gabonatermés kisajátítása, illetve elpusztítása, az export akadályozása. Települések, házak, és termőföldek aláaknázása, a hadifoglyok ellen alkalmazott rögtönítélő bíráskodás.
Ez a sors jutna a leválasztandó körzeteknek. De Putyin ennyivel nem elégedne meg, hiszen neki a demokrácia feltartóztatása, az európai biztonsági rend felszámolása és az egykori szovjet befolyási övezet visszaszerzése a célja. Ha ez a despota, aki még egyetlen szerződést sem tartott be, viszont szakmányban hazudik a külföldi partnereknek, végleg megszerezné a Krímet és a Donyecki-medencét, hamarosan újra megindulna Ukrajna ellen.
A mostani háború ellen a szankciókon kívül csakis katonai eszközökkel lehet fellépni. Vissza kell szorítani az orosz csapatokat, lehetővé kell tenni, hogy Kijev a lehető legjobb katonai helyzetből kezdhesse meg a tárgyalásokat. A korábbi főtiszt teljes képtelenségnek nevezi, hogy a német politika ilyen körülmények között totojázik, kifogásokat keres és még mindig visszatartja a létfontosságú fegyverrendszereket. Pedig azok segítségével hány, de hány emberéletet lehetett volna megmenteni.
Az atomfegyverekről úgy gondolja, hogy azok leginkább a zsarolásra jók. Mármint az ellen, aki ezt hagyja. Szóval meg kell őrizni a hidegvért és nem szabad bedőlni Moszkva állandó fenyegetéseinek. A létében fenyegetett ukránok és a megsemmisítésükre törekvő orosz államfő között nem lehetséges semmilyen kompromisszum. Zelenszkij a szabadság arca, Putyin a zsarnok esztelenségét testesíti meg.
Wall Street Journal
A megsebzett Boris Johnson harcol tovább, miután túlélte a bizalmi szavazást, ám gazdaságpolitikájának kudarcából okulhat az amerikai jobboldal. Így értékeli a vezércikk, hozzátéve, hogy két dolgot bizonyít a sikeres pártbeli erőpróba: egyfelől a politikus karizmáját és ravaszságát, másfelől viszont azt, hogy ő és pártja továbbra is nagy veszélyben van. De a történetből tanulhatnak a konzervatívok a világban.
A tory képviselők közül 41 % szállt szembe a politikussal, és ez végzetes lehet számára, hacsak nem hajt végre fordulatot a politikában. A legnagyobb melléfogást a gazdaságban követte el, mivel az ország megélhetési válságot él át, az infláció eléri a 9 %-ot és az energiadíjak 54 %-kal emelkedtek. A növekedés negatívba ment át, ám a miniszterelnöknek nem sok ötlete van, hogy mitévő is legyen.
Ha nem képes átállítani a gazdaságot növekedési pályára, akkor olyasvalakit kell választani helyette, aki képes rá. Ám ilyenek nem tolonganak. A fontosabb lecke azonban az, hogy a jobboldal kudarcot vall, ha szem elől téveszti a szabadpiaci gondolkodásmódot. Pedig az újraelosztás hívei éppen erre igyekeznek rávenni Amerikában a republikánusokat. A párt jelöltje bölcsen tenné, ha tanulmányozná Johnson vesszőfutását, mielőtt lekoppintaná a módszert.
FT
A vezércikk úgy értékeli: Boris Johnson csak igen csekély arányban vette az akadályt a bizalmi szavazáson, de ez rossz hír Nagy-Britannia számára, mert a kormány meggyengült és megosztott, miközben hatalmas feladatok tornyosulnak előtte. Az, hogy saját pártjából ennyien fordultak a politikus ellen, az rossz neki és a konzervatívoknak, de mindenekelőtt az országnak. Hiszen vezetőjének mostantól kezdve folyton azt kell figyelnie, nem döfik-e hátba.
De a baját egészen hihetetlen mértékben leginkább saját magának köszönheti. Nem elsősorban a „partygate” miatt. Hogy a járvány idején bulikat tartotta a miniszterelnöki hivatalban, azt még kezelni lehetett volna, ha a politikus megbánást tanúsít a harcias nagyképűség helyett. Ám csak fokozta az elégedetlenséget vele szemben az a benyomás, hogy úgy érzi: rá nem vonatkoznak a szabályok.
Viszont az elsőszámú teendő a vágtató árak megfékezése. Emellett foglalkozni kell az évtizedes megszorítások következményeivel, a megosztottsággal, a Brexittel, a hátrányos helyzetben lévő területek felhozásával. Bátor és nagy képzelőerőről tanúskodó reformok szükségesek. Ám a kabineten belül a belépés feltétele a hűség lett, és nem a hozzáértés, illetve a tapasztalat. A politikai javaslatokat aszerint fogják megítélni ezután, hogy azok mennyire erősítik Johnson helyzetét. Ezért várhatóan fontos teendők maradnak el, ami destabilizálja a hatalmat.
De fű alatt tovább izzik a vezetési vetélkedés is. Mennek a belharcok, marakodnak a frakciók és ez sok toryt rettegéssel tölt el. Azért kár érte, mert így hatalmas lehetőség megy veszendőbe. De ha netán lesz is új kormányfő, fel lesz adva neki a lecke, hogy egyesítse a pártot és a kabinetet.
Boris Johnson’s hollow victory is a bad outcome for Britain
Boris Johnson’s hollow victory is a bad outcome for BritainThe government is left weakened and divided in the face of daunting tasks |