Spiegel
A Bizottság elnöke nem hajlandó elfogadni, hogy az Európai Parlament az eddiginél jobban szemmel tartsa a demokrácia alakulását a tagországokban, sőt, ha úgy ítéli szükségesnek, kemény szankciókat is kiszabhasson. A lap megszerezte azt a levelet, amelyet von der Leyen most küldött el, válaszul az EP tavaly október kezdeményezésére. A Sassoli elnöknek címzett üzenet azt hangsúlyozza, hogy elegendő a jelenlegi hatáskörmegosztás az intézmények között. Azon kívül Brüsszel minden évben jelentést tesz közzé a jogállam helyzetéről és elkészült az új demokratikus akcióterv is.
Ezzel szemben Strasbourg amellett van, hogy olyan mechanizmusra van szükség, amely sokkal alaposabban a kormányok körmére néz, mert egyre több tagországban jönnek fel és erősödnek meg autokrata, illiberális irányzatok. Őket meg kell fosztani az anyagi támogatástól, de szükség esetén még a szavazati jogtól is.
Von de Leyen reakciója két okból is pikáns. Egyrészt mert a Parlament részéről már jó ideje hallani a kritikát, hogy a Bizottság csak vonakodva jár el a jogsértő hatalmakkal szemben. Jó egy éve az EP tétlenség miatt beperelte az unió végrehajtó testületét az Európai Bíróságon, miután az még mindig nem veti be a jogállami mechanizmust Magyarország és Lengyelország ellen.
Másrészt a bírálók szerint a Bizottság elnök asszonya megszegi szavát, hiszen korábban azt ígérte, hogy Strasbourg jogot kap javaslatok beterjesztésére, mert az jelenleg nem illeti meg. Moritz Körner, a német liberálisok európai törvényhozója azt, mondja, hogy látnivaló: Orbán és Kaczynski továbbra is számíthat a védelemre von der Leyen részéről.
Economist
Angela Merkel öröksége villámgyorsan elhalványul. A politikus hat éven belül másodszor függesztette fel a közösség bevándorlási szabályainak alkalmazását, ám ezúttal azért, hogy Belarusz felől ne juthassanak be a menekültek. Mintha nem is mondta volna 2015-ben, hogy találnak megoldást a Németországot elárasztó jó egymillió migráns helyzetére. Igaz, azóta is megoldatlan, hogy a tagállamok egyenletesen osszák el egymást közt az érkező tömegek jelentette terheket.
A németeknél persze új kormány van, ily módon természetes a változás. Merkel korábban elkényeztette a magyar és a lengyel vezetést, amely lábbal tiport a demokratikus normákon. Az uniópártok megakadályozták, hogy a két országtól uniós támogatásokat vonjanak meg, vagy hogy elszigeteljék őket. A demokráciáért érzett félelemnél fontosabb volt, nehogy megosztott legyen a földrész. Az új koalíció viszont szigorú feltételeket támaszt a jogállam ügyében.
Hasonló a helyzet az EU reformjával. Amikor Marcon gyorsítani akart, Merkel szélsebesen kinyomta a kuplungot. A motor felbőgött, de a jármű egy helyben állt. Egy 27-tagú szervezetben az a legegyszerűbb kompromisszum, ha nem történik semmi. Ez különösen vonzó volt a németeknek, akik gazdaságosan tudtak exportálni és hatalmas piacot kaptak hozzá.
Új helyzet állt viszont elő, amikor a kancellár levette a lábát a tengelykapcsolóról, lásd az újjáépítési segélycsomagot, vagyis az EU eladósodásának engedélyezését. De most már a többség amellett van, hogy meg kell tartani ezt az eszközt, az ne csupán egy alkalomra szóljon.
A politikában is más idők járnak, mint idáig. Megerősödtek az atomenergia hívei, Macron és Kelet-Európa szövetségre lépett ez ügyben. De hogy Scholz szava mennyit számít a kontinensen, az a francia és olasz választások eredményétől függ, vagyis, hogy miként szerepel az unióban erős embernek számító francia elnök, illetve olasz kormányfő.
Hogy ilyen gyorsan kiradírozódik Merkel hagyatéka, az durva. A kancellár emléke úgy tűnik el, mint lábnyom a hóviharban. Egyben tartotta a klubot, de nemigen hagyott jelzést maga után.
https://www.economist.com/europe/2021/12/11/angela-merkel-the-invisible-european
Time
Bidennek először odahaza kell munkához látnia, ha meg akarja erősíteni a demokráciákat a világban, írja kétnapos washingtoni virtuális nemzetközi konferenciáról az elemzés. Emlékeztet arra, hogy a fórum megrendezése kampányígéret volt a politikus részéről, miután Trump bírákat igyekezett befolyásolni, beleavatkozott a igazságügyi tárca dolgába, pártcélokra használta az elnöki hivatalt, majd megpróbálta megfordítani a választások törvényes eredményét.
Amerika a háború után sokáig példaképnek számított, de legutóbb jött Trump és rajta kívül demokrácia-ellenes erők kerültek hatalomra Indiában, Magyarországon, a Fülöp-szigeteken, Lengyelországban és Brazíliában is. Az autoriter irányzatok láttán a világ lassan rádöbbent, hogy dolgozni kell az erős jogállam megőrzéséért.
A Freedom House elnöke, Michael Abramowitz azt mondja, nagy bajban van a demokrácia. Egyre több helyen gyengülnek meg a politikai és civil szabadságjogok. Jó időbe telik majd, amíg a világ kikászálódik az árokból. De a szakértő nagyon fontosnak tartja, hogy Biden jelzést küldött, miután az USÁ-ban az utóbbi időben hanyatlik a demokrácia. Am most már eredményeket kell felmutatni.
A kétnapos washingtoni értekezletet széles körben eszköznek vették, hogy nem hivatalos szövetség jöjjön létre az orosz és kínai tekintélyuralom ellen. A részvevők egyben ígéretet tettek, hogy harcolnak a korrupció ellen, támogatják az emberi jogokat, a független sajtót és határozottan megvédik a szabad választások intézményét. Az esemény egybehívásával Biden egyensúlymutatványra vállalkozott, mert neki magának is meg kell mutatnia, mit tesz azok ellen az erők ellen, amelyek alá akarják ásni a szavazópolgárok akaratát és embereket kívánnak megfosztani jogaiktól.
Peking és Moszkva élvezte is, hogy Washington ugrál, amikor a demokráciája ilyen viharos időket él át. Az elnöknek valóban hatalmas teendői vannak, és Abramowitz szerint amikor az országon belül ennyire próbálják megrendíteni a jogállamot, akkor még nagyobb feladat megrendezni egy ilyen csúcsot, mert nem kérdés, hogy csúszik vissza az amerikai demokrácia.
Biden’s Push to Strengthen Democracies Abroad Begins at Home
Biden’s Push to Strengthen Democracies Abroad Begins at HomeInstead of being able to present itself as a model democracy during Biden’s democracy summit, the U.S. has becom…
Szelestey Lajos (Népszava)
