A Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztály október 7-én háttérbeszélgetést szervezett az Egyesült Királyság magyarországi nagykövetével, Paul Leonard Fox-szal, aki nehéz időben, a koronavírus-járvány kellős közepén érkezett családjával, feleségével és három lányával Magyarországra egy évvel ezelőtt.
Igen jól sikerült kérdezz-felelek eszmecsere alakult ki Őexcellenciájával a brit nagyköveti rezidencián, miután csaknem egy órás helyzetértékelést hallottunk a nagy-britanniai helyzetről, globális kérdésekről – beleértve a védelmi és a biztonságpolitikai vonatkozású témákat, a London, mint a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja jövőbeli státuszát érintő véleményeket. Nem maradhatott ki a kétoldalú kapcsolatok áttekintése sem. A beszélgetésről a Chatham House szabályai szerint számolunk be röviden, nem rendelve hozzá a személyt az elhangzottakhoz.
Az Egyesült Királyság, mint vezető európai állam, továbbra is kontinensünk (nyugati) közösségének része marad, noha 2020 január 31. óta már nem tagja az Európai Uniónak. Ennek az új helyzetnek számos aspektusa van, sok kérdést újra fel kell tenni, ám az alapok nem változtak meg. Magyarország és az Egyesült Királyság a nyugati politikai és katonai szövetség, a NATO elkötelezett tagja – ez szilárd bázisul szolgál az elkövetkezendő időszakra, amelyben várhatóan magas szintű látogatásokra számíthatunk Londonból.
Érdekesség, hogy Nagy-Britanniában kerülik a Brexit szó használatát. Nem annyira az agyoncsépelt fogalom újbóli ismétlése, hanem inkább a szóhoz tapadó ellentmondásos folyamatok okán. Inkább kilépésről, az EU elhagyásáról beszélnek. Ez még inkább helytálló, ha figyelembe vesszük a Global Britain koncepciót, amely a gyorsan változó világban jelöli ki az Egyesült Királyság helyét, politikai, gazdasági és katonai pozícióit.
Ami az Európát erősen érintő és foglalkoztató menekülthullámot illeti, Londonban úgy vélik, hogy a migrációt előidéző problémákat a helyszínen, az adott országban kell orvosolni.
A kétoldalú kapcsolatokban megváltozott helyzet várja a nagykövetet, akinek következő szolgálati idejében új alapokra kell helyezni Magyarország és az Egyesült Királyság kapcsolatrendszerét. Ebbe beleértendő az a kapocs, amit az a több mint 150 ezer magyar képez, akik eleget téve a feltételeknek, letelepedési engedélyért folyamodtak az Egyesült Királyságban.
Örvendetes, hogy a nagy érdeklődéssel fogadott rendezvényen a szakosztály képviseletében több tucatnyi ember vett részt. Kiváltképpen fontos, hogy a fiatalabb, húsz-harminc közötti korosztály markánsan képviseltette magát. A MÚOSZ Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztálya újabb találkozókat készít elő a Magyarország számára fontos államok, világhatalmak budapesti képviselet-vezetőivel, hogy naprakész tájékoztatással támogassa tagságát, ápolja, öregbítse a szövetség tekintélyét, külkapcsolatait.
Drobny Péter
