A közösségi oldalakon szabadon terjesztett, provokatív, többnyire hamis, félrevezető, gyűlületkeltő vagy kompromitáló tartalmak ellen évek óta hiábavaló küzdelmet folytatnak a kormányok és a különféle hatóságok. A kereskedelmi érdek erősebb, hiszen ezeken a portálokon éppen ilyen posztokkal lehet elérni a magas kattintásszámot.
A legutóbbi botrányt követő vita sem hozott ebben előrelépést, hiába szivárogtatta ki a Facebook egykori munkatársa, Frances Haugen azt a több tízezernyi belső feljegyzést, amivel bizonyította, hogy a cég vezetése 2018-19-ben úgy állíttatta be az oldal algoritmusát, hogy alapvetően megosztó tartalmak tálalásával érje el a nagy látogatottságot, mert ezekkel „könnyebb feldühíteni az embereket, mint bármilyen más érzelmet kiváltani belőlük” – idézi a 444.hu a Washington Postban megjelent elemzést. Az ilyen tartalmak kiszűrése nem csak azért nehézkes, mert igen nagy apparátust, állandó felügyeletet igényelne a szolgáltató részéről, hanem azért is, mert óhatatlanul cenzúrához, a szólásszabadság korlátozásához vezetne. Ezért futnak zátonyra a tartalom ellenőrzéséről szóló viták, az USA-ban például az un. 230-as cikk módosítását javaslókat is ezzel az érvvel győzik meg. A 230-as szakasz az amerikai hírközlési törvény része, lényege, hogy amíg a kiadóvállalatok felelősséget kell, vállaljanak az általuk közölt tartalmakért, addig a közösségi platformok működtetői ez alól mentesülnek. A szabályozást követelők azt szeretnék elérni, hogy bizonyos tartalmak közzétételéért a szolgáltatókat igenis terhelje felelősség, ezzel szemben sokan ebben a véleményszabadság korlátozását látják. A Freedom House például általában is aggályosnak tartja a 230-as szakasz módosítását, mivel az tapasztalataik szerint inkább vezetne ahhoz, hogy mindenféle politikai, vallásos, társadalmi kérdést boncolgató posztot eltávolítsanak, amelyek, ha talán az USA-ban nem is, de a világ más részein nagyban korlátozhatják a marginalizált csoportok nyilvánosságát – írja 444.hu. Ugyanakkor idézi egy másik szervezet, a Fight for the Future igazgatóját, Evan Greert, aki nem a tartalmak szűrését, cenzúrázását látja jónak, hanem az adatvédelmi szigorítást. Szerinte az algoritmusok azért tudnak személyre szabottan, tervezhetően provokatív, hozzászólásra ingerlő tartalmakat az olvasók elé tárni, mert ezek a szolgáltatók elképesztően sok adatot tudnak gyűjteni az egyes felhasználókról. Ezek révén juthatnak el a célzott hirdetések az emberekhez, viszont éppen ez teszi lehetővé, hogy nemkívánatos tartalmakat is tálaljanak az egyes felhasználóknak. Greer javaslata ezt az üzleti modellt alapjaiban ásná alá, ezért nem valószínű, hogy támogatásra fog találni. Az egyik demokrata párti javaslat például megtiltaná, hogy az algoritmus nemi, faji, életkor alapján diszkrimináljon, és kötelezné a szolgáltatókat, hogy algoritmusuk leírását adják át az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Hatóságnak felülvizsgálatra. Ez eléggé hasonlít az EU szabályozási javaslatára, a Digitális Szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat alapján a szolgáltatóknak a szabályozóhatóságok és független kutatók számára is hozzáférhetővé kéne tenniük algoritmusuk és moderációs gyakorlatuk leírását –idézi a magyar portál a Washington poszt idevágó cikkét.
Ezzel szinte egyidőben jelentette be Mark Zuckerberg, hogy „letekerik” az oldalon a politikai tartalmakat – írja a hvg.hu. A vezér januárban beszélt először arról, hogy ilyen változtatást tervez, és miután szerinte szeptemberben néhány kisérleti otszágaban pozitív volt a lépés fogadtatása, most további 75 államban vezetik be ezt a változtatást. Az viszont szinte biztos, hogy Magyarország ebből a körből kimarad, a cég szóvivője szerint ugyanis azokban az országokban nem fognak bele a tesztekbe, ahol a közeljövőben választásokat tartanak, illetve, ott sem, ahol nagy az esély valamilyen konfliktusra. A módosítás nem azt jelenti, hogy teljesen eltűnnek az ilyen bejegyzések a felhasználók elől, csupán azt, hogy jóval kevesebb ilyennel találkozhatnak majd. A Facebook szerint egyébként a politikai tartalmak az összes tartalom csupán 6 százalékát teszik ki az oldalon.