Nyílt lapokkal címmel beszélgetés sorozatot indítottunk a média helyzetéről. Június 9-én két panelbeszélgetéssel indítottunk, ahol a lapok túlélési esélyeiről, illetve a közmédia jövőjéről volt szó. Közmédiára szükség van, talán még jobban, mint korábban bármikor – ám hogy pontosan milyen formában, milyen platformokon, milyen tartalommal, mennyi közpénzből -arról már lehet vitatkozni. Ugyancsak megoszlottak a vélemények a sajtó (nyomtatott, online) jelenlegi helyzetéről, kilátásairól. A két panelbeszélgetésben nyolc főszerkesztő, több újságíró és médiaszakértők vettek részt népes közönség előtt.
Az első, Óda az olvasóhoz, avagy a túlélés a tét, és nemcsak a nyomtatott médiában címet viselő beszélgetésünkben Bodoky Tamás (Átlátszó.hu) Gergely Márton (HVG), György Zsombor (Magyar Hang, a MÚOSZ-alelnöke), Németh Péter (Népszava), Porcsin Zsolt (Debreciner), Roznár Gyöngyi (Nyugat.hu) és Uj Péter (444.hu) vett részt. Az esemény moderátora Ónody-Molnár Dóra, a Jelen újságírója volt
Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnöke megnyitó beszédében kijelentette: az április 12-i választások esélyt, sőt, kényszert teremtettek arra, hogy a szakma egészét átvilágítsuk, és meghatározzuk, mi kell a túléléshez. Az új kormány tervéhez sokszínű, kritikus, és egyben tényszerű újságírásra, hiteles, a hatalmat kontrolláló újságírókra van szükség. Független sajtó nélkül nincs demokrácia, ennek pedig meg kell teremteni a társadalmi és anyagi feltételeit.
A második beszélgetés A közmédia jövője, a jövő közmédiája címet kapta, résztvevői pedig
- dr. Cseh Gabriella médiajogász, AI-szakjogász
- Kert Attila, a Euronews magyar irodájának vezetője,
- Sükösd Miklós egyetemi docens, a koppenhágai egyetem kommunikációs oktatója,
- illetve Veiszer Alinda televíziós szerkesztő-műsorvezető, újságíró voltak.
A második beszélgetésből – aminek hosszabb összefoglalója itt olvasható – részt vállaló Sükösd Miklós április végén a HVG hasábjain írt arról, hogy a kétharmados győzelem történeti lehetőség a közmédia megújítására.
Orbán propagandistái felelősek: tettestársak voltak a köztársaság lebontásában. A közmédia újjáépítésének ezért nem velük kell elkezdődnie, hanem hiteles, bátor, független újságírókkal, akik a közérdeket szolgálják, nem pedig a mindenkori kormány elvárásait
– írja a szerző itt olvasható elemzésében.
Dr. Cseh Gabriella június elején szintén a HVG-n tette közzé a véleményét, többek közt arra is rámutatva, hogy a digitális platformok, az algoritmusok és a mesterséges intelligencia ma már alapvetően alakítja a nyilvánosság működését, a közszolgálatiság jövőjének tehát a megváltozott médiakörnyezethez is alkalmazkodnia kell.
A két szerző a MÚOSZ-ban lezajlott esemény után közös cikket is írt – ebben a Tisza Párt új médiatörvény-tervezetét értékelték, majd feltették a kérdést: vajon autonóm közmédia jön létre, vagy pártpolitikai alkuk fognak köttetni?
Sükösd az ebben megkezdett gondolatmenetét a Media1-en megjelent cikkében folytatta, kijelentve: egy demokratikus Sajtóalapnak nem médiacégeket kellene eltartania, hanem közérdekű újságírói munkát támogatnia. Ennek az állításnak a bizonyítására több nemzetközi példát is hozott, majd elmagyarázta, milyen garanciák mellett és hogyan működhetne egy ilyen rendszer Magyarországon.
Cseh néhány órával később ugyanezen az oldalon fűzte tovább a mondandóját, megemlítve, hogy a Sajtóalap sikere nem kizárólag azon múlik, hogy mennyi pénzt kapnak a segítségre szorulók, de azon is, ki, és milyen dönt a források elosztásáról – épp ezért a Médiatanács és a médiaszakma szerepének éles elválasztására van szükség.
