A Szilágysomlyón született Varga Márton 99 éve hozta létre, majd két évtizeden át irányította a kertészképző iskolát Zuglóban. Ma az intézmény az ő nevét viseli, s képez kertészeti, földmérési technikusokat.
Ha a kommunikációs szakosztály „beindul”, csak különösen érdekes helyekre – ezúttal ide – kalauzolja érdeklődő tagjait. Kaszab László mérnöktanár pedig az örökséget teszi közkinccsé a látogató számára.
A mindennap, tehát ünnepeken is nyitva tartó kert – merthogy végül is a természettel kapcsolatot teremtő világ egy sokszínű park, ahol „tanulhat”, pihenhet, kikapcsolódhat a vendég – látványával, rendezettségével (tudni kell, hogy az itt tanuló diákok gondozzák) „csodájával” ejti rabul a halandót.
Az U-alakú belső udvar amolyan előkertként funkcionál, hiszen valamennyi osztályterem ablaka ide nyílik, így a diákok folyamatosan figyelemmel kísérhetik a flóra változását. Északi fekvése nyáron szélsőségesen meleg, de télen is olyan mikroklímát biztosít, ami alkalmas a délszaki, mediterrán származású növények számára. Örökzöld mamutfenyő, chilei ősfenyő (képünkön), selyemmirtusz-gyűjtemény, libanoni és himalájai cédrus, vagy az óriásvirágú magnólia lenyűgöző, s mivel a tér afféle ülőbútor-bemutatóként is szolgál – nincs két egyforma köztük! – kényelmes „bámulgatást” tesz lehetővé.
A közeli rózsakert – Pünkösd táján „csodák” várhatók! – közepén dizájnos kőpadok, s egy malomjátékot „rejtő” asztal található. Hogy kis hazánk ebben a sportágban Európa-bajnok, már nem is szolgál meglepetésként. A kert végén áll egy „szék”, olyan két és fél méteres magasságban, s nem titkolt „megbízatása”, hogy a közeli labirintusban ne csintalankodhassanak az iskola hallgatói. Amúgy az útvesztőt egy nagyobb mennyiségű, de alig néhány centis palánta-adományból alakították ki diákok. Kb. 180 cm magasra hagyják megnőni, a már említett okokból…
Ha egy középiskolás szenzibilitását kívánjuk növelni, kevés hasznosabb attrakcióval érhetjük ezt el – persze a szakmánál maradva –, mint a vakok kertjének létrehozatalával. Úgy a térkövezés, mint az átjárók, illetve az aprókavicsos talaj ezt a célt szolgálja.
Gyakorta halljuk, olvassuk, hogy egy-egy nagyobb vihar micsoda károkat okoz a természetben, hogyan dönt ki fákat… Nos, itt megtanulható a fák odvasságvizsgálata, s ezzel a biztonságosságuk megadása, mely idős „korosztálynál” természetes követelmény. Csakúgy mellékesen említhető, hogy a falevelek összesöprése nemcsak a szépérzék miatt fontos, de mivel a kórokozók könnyen telepszenek meg bennük, a fák élettartama szempontjából is kötelező.
A fenyőkertben atlasz-, arizonai cédrus, vagy török feketefenyő is látható, s az amerikai duglászfenyőt dörzsölgetve narancsillatot vélünk felfedezni az ujjainkon. A latin elnevezéseket böngészve kicsit irigykedünk, egy végzős technikusnak 4-500-as ismerettel kell rendelkeznie.
Egy üvegház falánál újabb meglepetés. Olyan pálma- és olajfákat látunk, amilyenek csak a trópusokon ismertek. Itt az elhelyezés – déli fekvés, klíma – garantálja az életben maradást.
A Kioto-sétány a japán cseresznyevirágzást idézi, kialakítása folyamatos, de a kertépítő „részleg” már régóta készen áll. A kertépítő olimpiákra itt készülő magyar válogatottak Európa-bajnoki arany, illetve világbajnoki bronzéremmel rendelkeznek.
S akkor a végső attrakció, a tulajdonképpeni cél, a japánkert. A japán császár nem hagyhatja el a szülőföldjét, így 1931-ben harmadszülött fia járt Budapesten – a nászútján –, s alapította meg a kertet. (A „gésák” az operaházból kölcsönzött jelmezekbe öltöztetett fiatal fiúk voltak.) Azóta is gyakori látogatók Nippon képviselői, leggyakrabban persze a követség itt élő reprezentánsai.
A japánkertet három dolog jellemzi. A növények – birs, juhar, akác -, a funkció – látvány, a fák festői stílusú formázása -, valamint az élmény – beépítés a „belső fejlődésembe”. Szakszerűtlenül a bonsai nagyban… A japánkert bejárata, kijárata és a hozzájuk tartozó ösvény az életút. A vízcsepp a születés, az élet óceánja, a legmélyebb rész, a vég. A kert központi eleme egy kb. 120 négyzetméteres, tagolt partvonalú tórendszer. Kőhídak, lépőkövek szelik át, mindegyik önálló történettel, jelentéssel, szimbólumokkal.
Szóval, aki még nem járt ott, tervezze! (Zugló, Kövér Lajos u. 1.)
HáJá
