Tordai Bence, Párbeszéd Magyarországért társelnöke 2022. december 14-én azzal a kéréssel fordult a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Etikai Bizottságához, hogy személyét közvetlenül érintő, álláspontja szerint „a magyar újságírás és a hazai sajtó hitelességét súlyosan romboló ügyben” foglaljon állást.
Az Etikai Bizottság a bejelentés nyomán megállapította, hogy panaszolt Hír TV, 2022. december 8-án, „Politikai szervezetek irányíthatják a Tanítanék Mozgalmat” címmel közreadott anyagával nem a szakma alapvető szabályainak megfelelően járt el. Az Etikai Bizottság a rendelkezésére álló anyagokból megállapította, hogy az interjú készítésekor Tordai Bencét megtévesztették.
Indoklás:
A médium közlése szerint a Hír TV birtokába került felvételen a politikus egy olyan személlyel beszél, akit a Tanítanék Mozgalom tagjának hitt. A Hír TV erre alapozva azt állította, a birtokukba került hangfelvétel bizonyítja, hogy baloldali pártok állhatnak a pedagógustüntetéseket szervező Tanítanék Mozgalom mögött.
Panaszos Tordai Bence közlése szerint 2022. december 7-én felhívták egy számára ismeretlen telefonszámról és egy számára szintén ismeretlen személy a Tanítanék Mozgalom tagjaként bemutatkozva a korábbi parlamenti akciójuk kapcsán kérdezte a véleményét az ügy médiabeli kezeléséről. A beszélgetésről a hozzájárulása nélkül készített hangfelvételt a Hír Tv és azt a 2022. december 7-ei esti híradóban nyilvánosságra hozta. 2022. december 8-án, „Politikai szervezetek irányíthatják a Tanítanék Mozgalmat” címmel az anyagot írásban is közzétették.
Tordai Bence panaszában előadta, hogy nem áll semmilyen kapcsolatban a Tanítanék Mozgalommal, egy ismeretlennek mondta el véleményét, amelyet nem a nyilvánosságnak szánt.
Az Etikai Kódex kimondja, hogy a rejtett felvétel csak akkor alkalmazható etikai vétség elkövetése nélkül, ha törvény-, vagy társadalomellenes tevékenységről kívánják készíteni, ha a műsor célja az adott anyag nélkül nem érhető el, illetve, ha a szükséges műsoranyag nyilvános módszerekkel nem készíthető el. Az Etikai Bizottság állásfoglalásának kialakításakor figyelembe vette, hogy egy oknyomozás során az újságíró általában falakba ütközik.
A szabályrendszer, a személyiség védelméről szóló 3§. 3.2.4. bekezdése szerint„A cél az újságíró szakmában sem szentesíti az eszközt. Információt kizárólag törvényes és etikus eszközökkel, módszerekkel lehet megszerezni. Sérti az újságírói etikát a lehallgatás, a rejtett kamera, rejtett magnetofon alkalmazása, a magánéletet érintő nem engedélyezett információ”.
Az Etikai Bizottság adott esetben, állásfoglalásban értelmezi az oknyomozó újságírásra vonatkozó törvényes szabályok alkalmazhatóságát, illetve alkalmazhatatlanságát. A „megtévesztés” a kódexben nem rögzített eset, ilyenkor a szakmai követelményekből kell kiindulni.
Az Etikai Bizottság jelen állásfoglalásában nem mondja ki az etikai vétség esetét, mert arra az Etikai Kódex felsorolásában nincs említés. Ugyanakkor határozottan rámutat, hogy az Etikai Bizottság nem támogatja sem a rejtett felvételek készítését, sem a megtévesztés, vagy más pszichológiai trükkök módszereit.
Jelen állásfoglalás arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyre durvuló politikai közéletben az újságírók ne az egyes politikai fősodor mellett foglaljanak állást, hanem hiteles, közérthető módon tájékoztassák a közvéleményt. Az Etikai Bizottság kitart azon álláspontja mellett, hogy az újságírók munkájuk során a szakmai tisztesség, a politikai és világnézeti függetlenség, megbízhatóság, és szociális érzékenység alapelvei szerint dolgozzanak.
Az Etikai Bizottság leszögezi: a szervezet nem használható fel napi politikai célok eléréséhez. Jelen állásfoglalás célja, hogy kizárólag szakmai iránymutatást adjon.
Budapest, 2023. január 12.
Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Etikai Bizottsága
