A Víz Világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiró-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. A kezdeményezés hatására az ENSZ 47. közgyűlése (1992. Dublin) március 22.-ét a Víz Világnapjának nyilvánította. A tagországok célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy bolygónk édesvízkészlete nem kifogyhatatlan forrás.
A Víz Világnapjához évente más-más jelmondat kapcsolódik. Idén, 2023-ban a Víz Világnapjának jelmondata: „Változtass most!”, ugyanis édesvízkészletünk védelmében mielőbbi cselekvésre van szükség.
1979-ben a Lukács fürdőben jött létre az első komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleg és itt működött 1999-ig az Európában egyedülálló iszapfürdő.
Bolygónk felszínének körülbelül 71 százalékát borítja víz és a teljes vízkészletünket 1,4 milliárd km3-re becsülik. Azonban ennek a szinte végtelen mennyiségnek csak egy apró része az, amit mi éltető elemnek tekinthetünk, mivel vízkészletünk 97,5 százaléka alkalmatlan emberi fogyasztásra, a maradék, körülbelül 2,5 százalék teszi Földünk édesvíz készletét. Sajnos ez nem azt jelenti, hogy ennyivel gazdálkodhatunk, mert ennek a víznek körülbelül 79 százalékát gleccserek és jégsapkák képezik. A teljes vízkészletünk maradéka – kb. 0,62 százalék– az, ami biztonságosan fogyasztható és felhasználható. Ez a felbecsülhetetlen értékű vízkészlet a felszín alatt bújik meg, zárt rétegek által védve. Számunkra, magyarok számára a víz különleges jelentőséggel bír, hiszen kevés olyan hely van a világon, amely olyan viszonylag gazdag vízkészlettel rendelkezne, mint hazánk. Nem csak édesvízkészletünk jelentős, hanem a mélyből feltörő gyógyhatású vizekben is gazdagok vagyunk, ezért is csatlakoztak gyógyfürdőink Víz Világnapjához. A Víz Világnapja alkalmából idén a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszodában, a Szt. Gellért Gyógyfürdő és Uszodában, és a Szt. Lukács Gyógyfürdő és Uszodában tartottak ingyenes idegenvezetést. 2011-ben a Széchenyi Gyógyfürdőben, 2018-ban a 100 éves Gellért Gyógyfürdőben vettem részt a Víz Világnapi idegenvezetésben, ezek után idén a Lukács Gyógyfürdő idegenvezetésén vettem részt.
A Lukács fürdő történetében az Árpád-korig kell visszamennünk. A mai Lukács fürdő környékén a XII. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is működött a fürdő, de a feltörő források energiájának a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben vették nagyobb hasznát, ugyanis őrlő malmot működtettek. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került. 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól, ezzel átalakítások sora vette kezdetét. Felépült a gyógyszálló, modern vízgyógyászati osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát. A fürdő ivócsarnoka 1937-ben épült. 1979-ben a Lukács fürdőben jött létre az első komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleg és itt működött 1999-ig az Európában egyedülálló iszapfürdő.
Az idegenvezetés során megismerhettük a termál részleget, a külterületi részleget és a wellness részleget, közben élvezhettük a fürdő családias hangulatát. A világ minden tájáról érkeztek ide gyógyulni vágyók, akik a sikeres gyógykúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek el a fürdő épületének falán. Nem véletlen, hogy a pesti vezető értelmiség, a politika és a művészvilág kedvelt találkozóhelye volt a fürdő, emléküket a fürdő falán emléktábla őrzi, melyen harminc név szerepel, néhány művészről dombormű is készült, így például Kodály Zoltánról, Örkény Istvánról, Latinovits Zoltánról.
Polgár Zoltán
