címlapon: Mateus Morawiecki lengyel kormányfő/ foto: Council of the European Union
MSN News
Miután Magyarország a szakértői egyeztetéseken kezdeményezte, hogy 9 orosz tisztségviselőt távolítsanak el a tilalmi listáról, egy uniós diplomata úgy fogalmazott: most sem tudják, hogy hányadán állnak az Orbán-kormánnyal: csak ugat, mint a közmondásos kutya, vagy netán harap is?
Az ügy úgy került előtérbe, hogy a tagállamok a szankciók meghosszabbításáról tárgyalnak, és a magyar delegáció azzal állt elő, hogy kikérte az Unió Jogi Szolgálatának véleményét. Eszerint pedig azokat az érintetteket le lehet venni a feketelistáról, akiknél látni, hogy éppen a büntetés hatására kedvező változás áll be a magatartásukban. Vagyis innentől kezdve nem jogi, hanem politikai kérdés, hogy mi lesz velük.
A magyar vezetés a már említett forrás szerint mindig a saját érdekeit nézi, nem törődik a többségi állásponttal. Így korábban sikerült már megakadályoznia, az orosz Ortodox Egyház fejét, Kirill pátriárkát ne sújtsák retorzióval. Cserében elállt attól, hogy megtorpedózza az éppen aktuális szankciós csomagot, benne az orosz olajembargóval.
A magyar ellenállással a többieknek mindig meg kell küzdeniük, amikor fokozni kívánják a Moszkvára nehezedő nyomást. Addig azonban Orbán nem jutott el, hogy megvétózza a tervezett lépéseket. De hozzáállása gátolja az előkészítést. Ugyanakkor a mostani vitában a lengyelek és a balti köztársaságok jelezték, hogy nem mennek bele semmiféle engedménybe, már pedig dönteni ezúttal is csak egyhangúlag lehet.
EUobserver
Halad a maga útján a lengyel törvényjavaslat, amellyel a Morawiecki-kormány orvosolni igyekszik az igazságügy reformja kapcsán keletkezett aggályok egy részét, miután a kérdés éles vitát váltott ki az EU-val, ám a fenntartások maradnak. A Lengyel Legfelsőbb Bíróság szóvivője szerint a javaslat több ponton is alkotmányellenes. Laurent Pech, a University College Dublin jogász professzora úgy értékelte, hogy Lengyelországban nem jogállami válság van, hanem sokkal inkább összeomlott a jogállam.
Vagyis a javaslattal csupán a homlokzatot dekorálják ki, viszont egyértelműen figyelmen kívül hagyják a Bizottság feltételeit és ajánlásait. A közelgő választások miatt a PiS-nek azonban nagyon kellene a jó 35 milliárd euró, amelyet Brüsszel éppen a jogállami fenntartások miatt fagyasztott be.
A miniszterelnök kijelentette, hogy a háború miatt véget akarnak vetni a vitának, mert az igazi ellenség keleten van. Ugyanakkor a szélsőséges koalíciós partner, az igazságügyi miniszter euroszkeptikus pártja nem pártolja még ezt a felemás indítványt sem.
https://euobserver.com/rule-of-law/156619
Wall Street Journal
Döntő pillanathoz közeleg a háború Ukrajna számára, ugyanakkor a Nyugat számára nem egyértelmű, hogy segítse Kijev győzelmét, amit tanúsít, hogy vonakodik nehéz harckocsikat küldeni. Ezt hangsúlyozza a konzervatív lap vezércikke, kiemelve, hogy a nyugati kormányok a saját vállukat veregetik, amiért támogatják a védőket az orosz invázióval szemben és van és némi igazuk. De immár az a kérdés, engedik-e továbbmenni a viszályt a maga brutalitásában, vagy adnak-e elegendő hadfelszerelést, amelynek segítségével az ukránok visszaszerezhetik földjüket és véglegesen felülkerekedhetnek.
Az érintett 50 ország képviselői holnap összegyűlnek a németországi Ramstein légitámaszponton, hogy határozzanak a hogyantovábbról, és amit kimondanak, az a következő hónapokra meghatározza az egész konfliktust Ukrajna számára. Szomorú tény azonban, hogy a megalázó vereségek ellenére, Putyin nem mutat hajlandóságot engedni. Frusztráltságában lakóépületeket lövet, ám a Patriot rakéták csak hónapok múlva érkeznek meg.
Moszkva viszont új offenzívára készülhet. Nem számít, ez hány katonájába kerül. Azt hiszi, hogy tovább bírja, a végén leállnak a nyugati fegyverszállítások, és így uralma alá tudja hajtani a szomszéd ország nagy részét. Be is jöhet neki, ha ukránok nem tudják tartani az előrenyomulás során megszerzett állásokat, ehhez azonban az eddiginél több haditechnikára van szükségük.
Mindenekelőtt harckocsik kellenek nekik, de úgy hírlik, erre az USA egyelőre nem hajlandó. Mint ahogy nem ad harcászati rakétákat sem. Nyilvánvalóan attól fél, hogy súlyosbodik a viszály, ha Putyin folyamatosan szorul vissza a frontokon. Az orosz elnök mindenre képes, ám semmilyen erkölcsi vagy stratégiai szempont nem támasztja alá, hogy az ukránok csak annyi fegyvert kapjanak, amennyivel hónapokon át, a győzelem minden esélye nélkül ontják a vérüket. Inkább abban kell segíteni őket, hogy gyorsan nyerni tudjanak.
Putyinról látnivaló, hogy a döntéseit nem befolyásolják külső tényezők. Ha atomcsapást rendel el, akkor csak még inkább kiközösíti a világ, amely válaszul ugyanakkor fokozza a támogatást Kijevnek. A hosszú és borzalmas patthelyzet csak arra volna jó, hogy Oroszország éveken át fenyegethesse a szomszédjait. Az pedig még többe kerülne az Egyesült Államoknak és Európának. Biden éles kritikára számíthat, ha a végén Oroszország felé billen a mérleg ebben a véres állóháborúban.
Project Syndicate
Carl Bildt volt svéd miniszterelnök azt veszi végig legújabb elemzésében, mi várható Oroszországban, mivel egyre valószínűbb, hogy a putyini rezsim nem éli túl az inváziót. Vagyis az országban megint felfordulás lesz, ideértve a politikai és alkotmányos változást. A lehetséges forgatókönyvek onnan indulnak, hogy a keményvonalas biztonsági tanácsadó, Nyikolaj Patrusev magához ragadja a hatalmat, és egészen odáig mennek, hogy győz a választáson az ellenzéki Alekszej Navalnij. De az szinte bizonyos, hogy az elnök rendszere letűnik a színről.
Az egész szerkezet elkezd repedezni, amint a felső ellenőrzés meggyengül és a különböző érdekcsoportok nekilátnak, hogy az elkerülhetetlen összeomlás elől kilapátolják a zsákmányt. De majd meglátjuk, melyik politikai erő marad a színen az elnök távozása után. Az viszont nemigen valószínű, hogy az utód nagyon folytatni szeretné az ukrajnai kalandot. Sőt, inkább az lesz az első számú dolga, hogy beszüntesse a viszályt.
Az ugyanakkor nem valószínű, hogy a börtönben, illetve száműzetésben lévő ellenzék túlzottan labdába tudna rúgni. De a hangulat várhatóan olyan lesz, hogy a soviniszták is nagy akadályokba ütköznek. Nemigen lehet számítani az ország felbomlására sem. Alaptalanok a feltételezések, hogy kiválna Csecsenföld, a Távol-Kelet vagy Szibéria.
Minden ok megvan annak feltételezésére, hogy a hatalmi elit diszkréten már végigzongorázza a Putyin utáni eshetőségeket. De hogy mi lesz, azt a nép határozza meg. Viszont a nyugati politikusoknak elő kell segíteniük, hogy a feltételek a demokratikusabb gondolkodású erőknek kedvezzenek. Az elnök nem halhatatlan és hogy politikailag mennyire törékeny, az napról napra nyilvánvalóbbá válik.
France24
A szélsőjobbos Svéddemokraták vezére iszlamista diktátornak nevezte a török államfőt, amiért az folyamatosan megtorpedózza a svéd és finn NATO-tagságot. Jimmie Akesson, akinek pártja kívülről támogatja a koalíciót, kiemelte: vannak annak korlátai, országa meddig megy el a török fél megbékítésében, mert mindent egybevéve egy antidemokratikus rendszerről és egy önkényúrról van szó.
A politikus arra a kérdésre válaszolt, hogy lehet-e demokratikusan megválasztott vezetőnek tekinteni Erdogant, aki azzal büszkélkedik, hogy több mint 20 éve mindig ő győzött az urnáknál. Akesson hangsúlyozta, hogy egy iszlámellenes tömörülés élén igen határozott véleménye van az olyan iszlámista zsarnokokról, mint amilyen a török államfő is. De hát végül is a nép választotta meg. Ám ha úgy vesszük, akkor Putyint is.
Washington Post/Bloomberg
A kommentár azt hangsúlyozza, hogy Európának mázlija van az időjárással, ezért vészeli át sikeresen a telet. Hiszen már a fűtési idény felénél járunk, elvileg most van a leghidegebb, és jön is pl. a hó, de eddig megúsztuk a legrosszabbat. És ha még ezután le is esik a hőmérséklet, a gáztárolókban van elég a tartalék, ezért nagy vész már nem valószínű. Tehát hogy az orosz szállítások visszafogása miatt kifogyna a földgáz.
A nagykereskedelmi ár 17 hónapja nem volt ennyire alacsony, 80 %-kal alacsonyabb, mint a tavaly augusztusi csúcsérték. Viszont ha netán márciusig fagy lesz, akkor is csak mérsékelten drágul a villany és a gáz. Kár volna azonban ujjongani, mert a kormányok majdnem egy billió euróval támogatták meg az energiavásárlásokat. És semmi sem utal arra, hogy az árak visszatérnek a 2022 előtti szintre, miközben még most is jóval meghaladják a válság előtti értéket.
Ugyanakkor a mostani enyhe idő bőven ad okot az aggályra a környezet miatt, hiszen a tél idáig 12 %-kal volt melegebb, mint a 30 éves átlag. Ez azonban lecsapódott a gázfelhasználásban, amit az is lenyomott, hogy egy sor cég leállította a termelést, illetve dízelre tért át. Viszont a korábbinál lényegesen több szenet égettek el. Ám mivel a tárolókban 82 %-nak megfelelő gáz van, kevesebbet kell venni tavasszal és nyáron. Minél előbb befejeződik a mostani tél, annál később indul a következő.
