címlap: Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter/ REUTERS
Frankfurter Rundschau
Letették a legnagyobb német hadiipari konszern a Rheinmetall új magyarországi üzemének alapkövét. Várpalotán a magyar német vegyesvállalat lőszert gyárt majd: a jövő évtől elsősorban az anyacég Hiúz páncélosaihoz készülnek 30 milliméteres lövedékek. A magyar kormány 3 éve két milliárd euróért rendelt a vadonatúj harckocsiból. Annak próbagyártása nem sokkal ezelőtt már megindult.
Hogy mekkora a folyamatban lévő beruházás értéke, azt nem közölték, de azt igen, hogy a lőszerek előállításához 200 emberre lesz szükség. A palettába beletartozik majd a Leopard-2 nehéz tankokhoz szükséges 120 milliméteres muníció, valamint páncélozott tarackok 155 milliméteres lövedéke is. A termékek egy részét a magyar Honvédségnek értékesítik, másik része külföldre kerül. A termelés 2025-ben fut fel maximális szintre.
Die Welt
Henry Kissinger felülvizsgálta álláspontját a háború ügyében, de megint mondott olyasmit, amivel alighanem felborzolta az ukránok idegeit. A legendás, 100. életévében járó egykori külügyminiszter videón kapcsolódott be a tegnap megnyílt davosi Világgazdasági Fórum munkájába. Kifejtette, hogy helyénvaló volna, ha Ukrajnát bevennék a NATO-ba.
A politikus tavaly májusban még arról beszélt, hogy Kijevnek tárgyalnia kell Oroszországgal, még mielőtt nagyon nehezen kezelhetővé válna a konfliktus. Utána annyi bírálat érte, hogy valószínűleg most éppen ennek a hatására módosította véleményét.
Kijelentette: a Nyugat elérte több célját is. Így bizonyította, hogy az orosz támadás határozott és egységes válaszban részesül. Azon kívül nem esett szét a katonai szövetség, sőt most lépnek be a svédek és a finnek. Egyben csodálatát fejezte ki az ukrán elnöknek és népnek. Majd ezt toldotta meg azzal, hogy a jelen helyzetben már nincs értelme Kijev semlegességének, csatlakoznia kell az Észak-Atlanti Szövetséghez. Merthogy a Nyugatnak így vagy úgy, de szavatolnia kell az ország biztonságát.
Ugyanakkor felvetette, hogy lépjen életbe fegyvernyugvás az invázió előtt határokon, de a béketárgyalásokon azután eltérhetnek ettől a vonaltól. Ez az, amit aligha hallottak szívesen Kijevben. Kissinger úgy látja, hogy Oroszországnak meg kell maradnia egységes és kormányozható egységként, továbbá lehetőséget kell nyújtani számára, hogy visszatérjen a nemzetközi közösségbe. Az alternatíva ugyanis az volna, hogy a 15 ezer nukleáris fegyverrel rendelkező állam kiszolgáltatott lesz a belső viszályoknak, illetve a külső beavatkozásoknak.
Philadelphia Inquirer
A vezércikk azt sürgeti, hogy Amerika legyen a szabadság világítótornya, ne pedig a lázadás modellje, ahogy az az év elején Brazíliában történt. Merthogy amikor a Bolsonaro által felheccelt tömegek lerohanták a brazil demokrácia alapintézményeit, az nem csupán a Kongresszus ostromának koppintása volt, hanem megmutatta: az egész világra kihat, hogy az Egyesült Államokban szorul vissza a demokrácia.
De a részvevők ugyanazt a forgatókönyvet alkalmazták, és részben egyeztek a háttérszereplők is, lásd pl. Steve Bannont. Utóbbiak azért próbáltak szembemenni a nép akaratával a latin-amerikai országban, mert globálisan harcot vív egymással a demokrácia, illetve a tekintélyuralom. Trump, valamint a vazallusai nemcsak odahaza, hanem külföldön is igyekeznek lebontani a jogállamot. És az autokrácia teret nyer.
A háború csaknem egy éve kezdődött. A kínai diktátor egy életre bebetonozta uralmát. Orbán Viktor Európa szívébe telepítette be a tekintélyelvűséget. Ugyanakkor szívet melengető látni, hogy a brazilok sokkal keményebben torolják meg a lázadást, mint az USA. Utóbbinak felelősségre kell vonni a január 6-i rohamban szerepet vállaló csőcseléket, valamint Trumpot és cinkosait, akik összehangolták a puccskísérletet. Ha Amerikai mindenütt kiáll a demokráciáért, az a legjobb módja annak, hogy az ország ismét a szabadság és a felkelés modellje legyen.
Washington Post
A szerkesztőségi vélemény elengedhetetlennek nevezi az ukrán siker érdekében, hogy a Nyugat küldjön nehéz tankokat, az Egyesült Államok pedig sorakozzon fel teljes súlyával Kijev mögött. Mert tévedés azt hinni, hogy beállt az állóháború. Putyin változatlanul a szomszéd állam megsemmisítésére törekszik, hallani sem akar béketárgyalásokról. Inkább új erőket küld, hogy a következő hetekben, hónapokban megindítsa a következő offenzívát.
Szakértők úgy gondolják, hogy ismét meg akarja támadni Kijevet, célja, hogy lefejezze a kormányt. Az pedig a Nyugat vereségét jelentené. Ám ezt sem Washington, sem a NATO nem engedheti meg. Pont ezért lehetővé kell tenni, hogy az ukránok ne egyszerűen kivédjék az orosz támadást, hanem szorítsák vissza az ellesnéget a február 24-i vonalak mögé. Ehhez elegendő nehézfegyverzet kell. Elsősorban Leopard 2-esek, éspedig mielőbb.
Biden és fő európai partnerei idáig azon voltak, hogy csak annyi fegyvert szállítsanak, amennyi nem teszi lehetővé a viszály kiszélesedését. A Kreml viszont az időre játszik. Azt reméli, hogy az Egyesült Államok és az európai közvélemény belefárad a dolgokba. De hát ő birodalomban gondolkodik, számára az örökség és a politikai túlélés a tét.
A Nyugat azonban felismerte, hogy itt a győzelem a cél, nem pedig a vereség megakadályozása. Már olyan fegyverrendszereket is szállít, amelyek fél éve még szóba sem jöttek. Csak éppen a mennyiség kevés. Ám a nehéz tankok ügyében Németország mindeddig nem tudta rászánni magát a cselekvésre. De a német társadalom is megosztott. A kérdés így az, vajon Biden mennyire kész még nagyobb elszántságot tanúsítani, amikor a háború minden bizonnyal döntő szakaszához közeleg.
https://www.washingtonpost.com/opinions/2023/01/17/us-ukraine-war-tanks-putin/
Wall Street Journal
A konzervatív újság egyik állandó szemleírója szerint nem kérdés, hogy kell küldeni nehéz harckocsikat, valamint légelhárító rakétákat Ukrajnának. William Galston, a több mint 100 éves washingtoni agytröszt, a Brookings Intézet egyik legtekintélyesebb elemzője kétségtelennek nevezi, hogy Oroszország még háborús is bűncselekményekre is kész a győzelem érdekében. Ezért rombolja le a polgári infrastruktúrát is, ám nem szabad engedni, hogy stratégiája beváljon.
Az ukránok megmutatták, hogy készek harcolni és elviselik a nehézségeket. A Nyugat és főleg az USA dolga az, hogy megadják hozzá a szükséges eszközöket. Ám Washington idáig megtagadta az Abrams páncélosokat, pedig felszabadult belőlük több mint 400 darab. Az érintett országok két nap múlva találkoznak, hogy a fegyverszállításokról tárgyaljanak, de ha az Egyesült Államok már előtte bejelentené, hogy küld ilyen nehézfegyverzetet, akkor a németek onnantól nem tudnák megindokolni, hogy miért nem adnak Leopard 2-ket.
Az új védelmi miniszter kinevezése pompás alkalom a politikai fordulathoz. Scholznak be kell adnia a derekát és útnak kell indítania ilyen tankokat. Már egy pár darab Patriot is erős üzenet lenne Putyinnak. De kellenek légelhárító ütegek is a bombázások megelőzésére. Amit Biden idáig felajánlott, az nem elég, miközben sürgősen cselekedni kell. A NATO-nak pedig lehetővé kell tennie, hogy a lengyeleknek szánt két német Patriot szintén Ukrajnának menjen.
Minden Amerika vezető szerepétől függ. 65 éve messzire látó republikánusok csatlakoztak Truman elnökhöz a szovjet terjeszkedés ellen, és a kétpárti szövetség egészen a Berlini fal leomlásáig kitartott. Nem bizonyult olcsónak, de ennél jobb befektetés nemigen volt a tengerentúli adófizetők számára.
Most hasonló a helyzet, ám ha a Képviselőház ellenzéki vezetője enged saját, rövidlátó párttársainak, akkor az amerikai nemzetbiztonságnak árt. A történelem nem lesz kegyes hozzá.
Washington Post
Az egyik legismertebb orosz politikai fogoly a börtönből küldött elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az oroszok ijesztő, eltorzított valóságban élnek. Vlagyimir Kara-Murza azért került lassan egy éve rács mögé, mert nyíltan bírálta a háborút. Odabent kénytelen folyamatosan nézni a tévét, amely jóformán nem sugároz mást, mint a hivatalos propagandát. Mint írja, ez az, amit különösen nehéz odabent elviselni.
Olyan, mint Orwell 1984-ében a két perc gyűlölet, csak a putyini rendszerben folyamatosan megy, még a sportműsorok közben is. A mondandó visszaköszön: Oroszországot ellenség veszi körül. A Nyugat próbálja megalázni és szétszabdalni. Ugyanakkor a Szovjetunió a jó birodalma volt. Oroszország pedig már csak azért létezik, mert az elnök megvédi. És ezt katyvaszt adagolják a népnek évek óta.
A rezsim már 2003-ban elhallgattatta az összes független tévécsatornát, hírmonopóliumot alakított ki. Majd lépcsőzetesen felszámolta, ami még a demokráciából maradt. A társadalom pedig többnyire csak némán nézte a szabad média megszüntetését. De ugyanilyen közönyös volt a Nyugat is.
Ugyanakkor jelenleg azt tapasztalni, hogy már nem annyira hatékony a propaganda, közönségét jobbára az idősek jelentik. A fiatalabbak inkább a világhálóról tájékozódnak, megkerülik az állam által emelt tűzfalakat. Épp ezért nagyon fontos lenne, hogy a szabad világ támogassa a külföldre kényszerült orosz sajtót. A hiteles információnál nincs hatásosabb eszköz a hazugságokkal szemben.
Egyidejűleg arról is gondoskodni kell, hogy majdan felelősségre vonják ne csupán a háborús bűnösöket, hanem azokat is, akik sajtóban uszítottak és lehetővé tették a bűncselekményeket. Pont úgy, ahogy annak idején a náci propagandistákat bíróság elé állították Nürnbergben
https://www.sueddeutsche.de/projekte/artikel/politik/putin-frauen-kabajewa-e617985/
New York Times
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, mert az információ a Kommunista Párttól származik, azt meg nem befolyásolják a tények, hanem csakis saját érdekei. A Nobel-díjas közgazdász ezzel együtt úgy gondolja, hogy a közeljövőben valóban csökkenni fog a lakosság száma, bár szerinte a folyamat már évek óta beindult. Ez pedig két súlyos gazdasági gondot is felvet.
Mindkettőt meg lehet oldani, ha van hozzá szellemi kapacitás és politikai akarat. Az egyik az, hogy a nyugdíjakat a befizetett adókból lehet folyósítani, Márpedig Kínában nagymértékben megugrott az idősek száma, ebből az következik, hogy vagy ők szívják meg, vagy a munkaképes korúak járulékait növelik, esetleg ötvözik a kettőt.
A másik, hogy amikor még jelentős volt a növekedés, nem engedték, hogy ezt a lakosság is élvezze a fogyasztáson keresztül, a fejlődést túlnyomórészt a beruházásokra alapozták. Viszont ahol kevesebb a munkás, mert sokan mennek nyugdíjba, ott minek építsenek annyi gyárat, irodaépületet, stb. Ha kevesebb a családtag, nem kell annyi új lakás sem. Egy öregedő társadalom pedig óhatatlanul magával hozza, hogy egyfolytában gyengül a gazdaság.
Kína szuperhatalom, élén egy tekintélyuralmi és láthatóan tévúton járó vezetővel. Ennélfogva egyáltalán nem riogatás rákérdezni, miként fog reagálni, ha azt látja, hogy bajban van a gazdaság.
Opinion | The Problem(s) With China’s Population Drop
