EUobserver
A svéd diplomácia vezetője azt sürgeti, hogy Magyarország teljesítse Orbán Viktor ígéretét és igen rövid időn belül iktassa törvénybe Svédország NATO-tagságát, miután felmerült, hogy a magyar fél megpróbálja a kérdésre hivatkozva kizsarolni a befagyasztott alapok folyósítását. Tobias Billstrom abból indul ki, amit magyar vezető mondott, hogy ti. már a jövő hónapban megkezdődhet a ratifikálás.
Ettől függetlenül azonban Stockholm az EU soros elnökeként a mostani félévben napirenden kívánja tartani a jogállamiság kérdését. Pont ezért merült fel, hogy Budapest bosszúból visszalép vagy elhúzza a folyamatot. A portál megkereste Vadai Ágnest, aki a DK árnyék védelmi minisztereként kifejtette: nagyon is jogos feltételezni magyar részről az árukapcsolást, mert nincs más ok arra, hogy az Orbán-kabinet ne hagyja jóvá a svédek belépését a katonai szervezetbe.
Mint mondta, érdemes fenntartással kezelni a kormányfőnek azt kijelentését, miszerint a jogállami vitának semmi köze a NATO-hoz, a politikusnak ugyanis nem erőssége az igazmondás. Szóval itt a háttérben vagy az uniós pénzek, vagy ami még rosszabb, az oroszok húzódnak meg.
Az európai ügyek svéd minisztere azonban jelezte, hogy az elnökség során mindaddig fenntartják a nyomást, amíg egy tagállamban módszeres fenyegetés éri a jogállamot. Márciusban és áprilisban akarnak erről tárgyalni az Általános Ügyek Tanácsában. Jessika Roswall egyben üdvözölte, hogy a nemrégiben létrejött mechanizmus a demokratikus normák teljesítésétől teszi függővé a brüsszeli anyagi támogatást. Szerinte azonban elkülönül egymástól a katonai szövetség bővítése, illetve a jogállami aggályok kezelése.
https://euobserver.com/nordics/156592?utm_source=euobs&utm_medium=email
Frankfurter Rundschau
A magyar-szerb határ menti Zomborról küldött tudósításból az derült ki, hogy már többen megfagytak a migránsok közül a senki földjén, de ettől még enyhül a hullám. Hozzávetőleg 3 ezren várakoznak a kerítés túloldalán, hogy átjussanak. Köztük gyerekek is menthetetlenül ki vannak szolgáltatva az embercsempészeknek, valamint a határőrök brutalitásának.
A Frontex szerint 2016 óta nem volt ekkora áradat a régióban. A szerb Menekültügyi Bizottság azt közölte, hogy decemberig több mint 100 %-kal nőtt azoknak az a száma, akiket úgy regisztráltak, hogy áthaladnak az országon. A hatóságok 116 ezer ilyen embert vettek jegyzékbe. A legtöbbjük már bejutott az EU területére. Akik még nem, azok közül sokan a magyar határ déli oldalán, magánszállásokon, elhagyott romok közt, vagy a szabad ég alatt vesztegelnek. A túlzsúfolt szerbiai táborokban 5200-an vannak,
Az újságíró találkozott olyan menekülttel, akinek a magyar határrendészek gumibottal eltörték a karját. Egy másikra a bolgár rendőrség kutyát uszított és elvette a pénzét. A migránsok 70 %-a szír és afgán. Sokan azért indultak meg, mert Törökország egyre több embert küld vissza Szíriába, vagy nem hosszabbítja meg a tartózkodási engedélyüket.
Hogy merre vezet a menekülőút, azt az embercsempészek határozzák meg, önállóan már nem sokat kísérlik meg eljutni nyugatra. De hogy Magyarország miért ennyire kedvelt a bejutáshoz, az éppen az erőszak, illetve a sorozatos kizsuppolások miatt nem érthető.
Az egyik karitatív szervezet képviselője azzal magyarázza, miért van ennyi alig tizenéves a migránsok között, hogy a családok tévesen azt hiszik: Németországban automatikusan tartózkodási engedélyt kapnak a kiskorúak és utána jöhetnek a rokonok is. A fiatalok egyébként átlag 4 évig vannak úton, de kérdés milyen felnőtt lesz belőlük, amikor ez idő alatt szinte nap mint nap megtapasztalják az erőszakot.
https://www.fr.de/politik/flucht-balkanroute-serbien-ungarn-schlepperbanden-kinder-92024349.html
Reuters
A német Rheinmetall bejelentette, hogy Zalaegerszegen megkezdődött a Hiúz gyalogsági harcjármű próbagyártása. Először a közepes kaliberű Lance toronylövegek készülnek, de nem nagy sorozatban, illetve legördül a szalagról a harckocsi több változata is. A termelés elvileg jövő júliusban fut fel.
Bloomberg
Az ukrajnai háború nagy tanulsága, hogy csupán egyetlen szuperhatalom van: az Egyesült Államok, de az is látszik, hogy mi lenne a világgal nélküle, illetve mi van akkor, ha Washington jól használja páratlan erejét. Így vélekedik Hal Brands, aki a Johns Hopkins Egyetemen nemzetközi ismereteket tanít és rendszeresen publikál elemzéseket a hírügynökség elemzőjeként.
Az egyik következtetése az, hogy milyen brutális és borzalmas volna a nemzetközi rend, ha az USA kivonulna. Az ukránok egymaguk hamar kénytelenek lettek volna megadni magukat a támadóknak. Most napirenden lennének a kirakatperek, kivégeznék, illetve bebörtönöznék az ukrán vezetőket és keményen megbüntetnének mindenkit, aki ellenállt.
De immár esettanulmányként áll előttünk, hogy milyen hatékony és erős tud lenni Amerika. Biden nem mindent csinált jól, de a kormányzat teljesítménye igazán remek volt. Rávilágított egyúttal, hogy egyhamar nem lesz többpólusú a világ.
Különösen jól szerepelt az amerikai titkosszolgálat, és ez aligha kerülte el Kína figyelmét, amely ily módon tisztában van vele, hogy mivel járna, ha le akarná támadni Tajvant: a terv villámgyorsan a föld legrosszabbul őrzött titka lenne. Emellett az is Washington érdemei közé tartozik, hogy mozgósította a szankciók érdekében a szövetségeseket. Kiderült továbbá, hogy mekkora károkat tudnak okozni ezek a megtorló intézkedések. Lehet persze, hogy Putyin így sem adja fel az elfoglalt területeket, ám az orosz gazdaságra a stagnálás és a technológiai lemaradás vár.
Ezen felül látnivaló az amerikai és az orosz haditechnika közötti óriási szintbeli különbség. De persze mindez nem számított volna, ha nem ennyire rettenthetetlenek az ukránok. Ugyanakkor az USA sikere nem jelenti azt, hogy a következő erőpróbát is ő nyeri meg Peking, Moszkva vagy Teherán ellen. De a válság igazolta, noha az Egyesült Államok közvetlenül nem is részese a konfliktusnak, hogy jelenleg csupán egyetlen szuperhatalom létezik.
Bloomberg
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy a Nyugat nem hagyhatja elesni Koszovót, határozott diplomáciai lépésekkel kell megakadályoznia az újabb háborút a Balkánon. A NATO jó két évtizede megállította az etnikai tisztogatást az egykori jugoszláv autonóm tartományban, csakhogy most megint fegyveres viszály fenyeget, miután éleződik a feszültség a pristinai kormány, valamint a szerb kisebbség között. Abba pedig belekeveredhet Szerbia és veszélybe kerülhet az ott állomásozó 3700 NATO-katona élete.
A világ persze Ukrajnára összpontosít, ám hiba volna félvállról vennie a koszovói problémát. Az eddiginél nagyobb nyomást kell gyakorolni a két félre a tárgyalások újrafelvétele érdekében. Elvileg márciusig kellene megállapodásra jutniuk, amire nem sok az esély, de a kudarc súlyos következményekkel járna.
Felbátorodnának mindkét térfélen azok, akik politikai megfontolásokból ismét kiéleznék a nemzetiségi ellentéteket. Következésképpen romlana a Nyugat és Oroszország kapcsolata, mivel Moszkva igyekszik fokozni a befolyását Szerbiában, illetve meg akarja gátolni annak uniós belépését.
Európa nem engedhet meg magának még egy háborút. Ehhez az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalnia a régióban. Rá kell vennie a koszovói elnököt, hogy az ne folytasson olyan politikát, amelyet a szerb etnikum provokációnak tekint. Ugyanakkor az Uniónak mindaddig fel kell függesztenie a szerbe belépési folyamatot, amíg Belgrád nem adja meg, mikor ismeri el Koszovót. A NATO-egységek jelenlétét pedig attól kell függővé tenni, hogy mennyire eredményes a békepárbeszéd.
