Daily Beast
Berágott a budapesti orosz nagykövetség, mert a korona visszaadásának 45. évfordulóján mondott beszédében az amerikai képviselet vezetője kis embernek nevezte Putyint. David Pressman azt is ecsetelte a múlt héten, hogy az elnök olyan idők maradványa, amelyet a világ próbál maga mögött hagyni. Továbbá hogy a háború a zsarnokság és a tekintélyuralom következménye.
Orosz illetékesek a jelek szerint nem túl jól fogadták a kritikát. Dührohamában az orosz misszió kirohant. Közleményben tudatta, hogy a kijelentések elfogadhatatlanok, megsértik az alapvető diplomáciai szabályokat és gyakorlatot, hiszen a nagykövet egy idegen állam fejére tett megjegyzéseket.
Majd a nyilatkozat – rendkívül kisszerűen – azt javasolta, hogy az érintett pótolja jelentős szakmai hiányosságait és olvassa el Henry Kissinger alapmunkáját, a Diplomáciát. Sőt még azt is megadta, melyik budapesti boltban lehet kapni a könyvet.
Tavaly augusztusi kinevezése óta nem ez az első eset, hogy az emberi jogokkal foglalkozó Pressman ilyen haragot von magára nyíltsága miatt. A magyar állami média is nekiesett, miután bírálta a hivatalos propagandát, mi több, párhuzamot vont magyar illetékesek és Putyin megnyilvánulásai között.
https://news.yahoo.com/russian-officials-throw-tantrum-u-204712242.html?fr=sycsrp_catchall
Reuters
Tele van veszéllyel Közép-Európa, miközben tart az alacsonyabb infláció felé. Románia ugyan tegnap negyed %-kal emelte az alapkamatot, de lehet, hogy innen kezdve már véget ér a másfél éve tartó pénzügyi szigorítás a térségben. Ám a szűkös munkaerő tartalék, valamint több más akadály még beleszólhat a dolgokba.
Tavaly június óta a cseh és a lengyel jegybank csaknem hét százalékkal vitte feljebb az irányadó kamatlábat, a Magyar Nemzeti Bank pedig jó 12 %-kal, ily módon a magyarországi szint magasabb, mint bárhol másutt az EU-ban. A hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint azonban a négy országban immár véget ért a kamatemelési ciklus. Csak éppen azt nem tudni, mit szól hozzá az infláció, mert az még beleköphet a levesbe.
Befektetők ugyanakkor arra tippelnek, hogy Romániára nem áll a vélemény, mert az ottani központi bank nem szeretne úgy járni, mint az MNB, amely ráfizetett, miután az ősszel kinyilatkozta, hogy a kamatok már nem nőnek tovább. Ezzel együtt közgazdászok látnak lehetőséget a csökkentésre a magyaroknál és a cseheknél. Utóbbiaknál a reálbér csaknem 10 %-kal esett.
Sokan úgy gondolják, hogy az energiaárak mérséklődése kedvezően befolyásolja az infláció általános mértékét. Ám kamatok leszállítása csapdákkal terhes, így bőven előfordulhat, hogy rossz döntés születik. A londoni Capital Economics egyik elemzője szerint nagyrészt a hazai kereslet és a munkaerőpiac dönti el, hogy a jegybankok netán túl gyorsan engednek-e a szigorból. Ebből a szempontból a lengyeleknél a legnagyobb veszély, hogy belesétálnak a kelepcébe.
Time
Lehet, hogy nem éli túl az izraeli demokrácia Netanjahu új kormányát. A koalíció még nincs két hete uralmon, de már látszik, hogy az országnak még soha nem volt ennyire keményvonalas, szélsőjobbos vezetése. De ami még rosszabb: a szövetség ráállt, hogy lebontsa az igencsak törékeny fékeket és ellensúlyokat, illetve hogy példátlan jogkört adjon a végrehajtó, valamint törvényhozó hatalomnak.
Izraelnek nincs alkotmánya, szinte nem válnak el egymástól a hatalmi ágak. A liberális társadalom szemében a Legfelsőbb Bíróság az egyetlen intézmény, amely korlátozni tudja a kabinet, illetve a parlament nemkívánatos húzásait. Az ellenzék épp ezért most úgy értékeli, hogy rendszerváltás készül, mert hívei meg akarják menteni a miniszterelnököt, aki ellen vesztegetés és korrupció vádja miatt per van folyamatban. De cél az is, hogy az egyik szövetséges párt vezetője kormánytisztséget kapjon, noha korábban felfüggesztett börtönnel sújtották.
Ha bejön a terv, annak messzire ható következményei lesznek. Először is a koalíció megakadályozhatja arab szervezetek indulását a választásokon. Másodszor bekebelezheti a Nyugati Partvidéket, de úgy, hogy nem ad jogokat a palesztinoknak. Harmadszor tetszése szerint alakíthatja a költségvetést, hátrányos megkülönböztetést alkalmazhat az LMBT-közösség és más kisebbségek ellen. Valamint szétverheti az állami oktatást, felszámolhatja a szociális hálózatot és elhallgattathatja az elégedetlenséget.
Ez azzal járna, hogy megszűnik a jelenlegi status quo, amely fennáll az állam és az egyház közt, anélkül, hogy a kettő világosan elkülönülne egymástól. Az ortodox erők máris engedményeket követelnek a liberális közvéleménytől. Nagy veszély leselkedik a civil társadalomra is.
Nem kérdéses a hatalom többsége, ám már látszik, hogy a nép nagy része nem ért egyet az igazságszolgáltatás meggyengítésével. Sokan felismerik, hogy Netanjahu nem az ország védelmezője, hanem fenyegeti a törékeny és vékonyka demokráciát.
https://www.yahoo.com/news/israeli-democracy-may-not-survive-100001160.html
FT
Ha rosszul sül el a háború, Oroszország akár szét is eshet, mert a soknemzetiségű ország ismét a gyarmatosítás örökségével küszködik. Nem szabad persze kijelenteni, hogy a folyamat immár visszafordíthatatlan, de mivel egyre több az áldozat és nem látszik a harcok vége, miután Putyin a messianisztikus revansizmustól vezérelve megindította csapatait, immár nem lehet kapásból visszautasítani a feltételezést, hogy jelenlegi formájában megszűnhet az Orosz Föderáció. Jobb, ha a nyugati politikusok felkészülnek az eshetőségre.
A jelenlegi elnök az elnyomásra és a központosításra épített, azaz nem követte Gorbacsov demokratikus reformjait. De akárcsak a Szovjetunió, elvben a mostani állam is szövetségi rendszerben működik, ám a tagköztársaságokat leigázta, gyarmatosította a Kreml. Az orosz imperializmus hagyatéka nemigen tűnt el, sőt napról napra markánsabb és fájdalmasabb.
Az invázió megdöntötte azt a mítoszt, hogy Putyin egyesítette Oroszországot. Nem utolsó sorban azért, mert Moszkva a sorozásokkal főként a nemzetiségeket tizedeli meg. Ennek megfelelően a kisebbségek eléggé hangosan tiltakoznak a háború ellen. Merthogy az elnök ágyútölteléknek tekinti őket.
És ahogy kirajzolódnak az orosz imperializmusból eredő törésvonalak, úgy emlékeztet a helyzet mind inkább az egykori szovjet időkre. Az etnikumok nem mostanában kezdték el követelni a leválást. Természetesen sikerüket nem lehet biztosra venni. De azért ezek a nemzetiségek látják, hogy elporladnak az orosz szövetségesi ígéretek. A Nyugat pedig egyre inkább úgy értékeli, hogy érdemes támogatni az orosz gyarmatosítás ellenzékét.
A háború miatt elképzelhető, hogy összeomlik az orosz állam és így kivívhatják szabadságukat egyes kisebbségek. A fejlett demokráciáknak készen kell állniuk erre a lehetőségre.
https://12ft.io/proxy?q=https%3A%2F%2Fwww.ft.com%2Fcontent%2Fd66c61e8-8511-459a-9116-70703ff2471f
The Times
A brit haderők megerősítését sürgeti a kommentár az ukrán tapasztalatok alapján. Abból indul ki, hogy a világ jelenleg veszélyesebb, mint a hidegháború óta bármikor. Kína, Oroszország és a maga módján Irán sem fogadja el a nyugati dominanciát. Egyesek ugyan azt hangoztatják, hogy Moszkva felsült az invázió során, ezért már látszik, hogy inkább papírtigris, semmint medve, ám egyetlen atomhatalmat sem szabad alábecsülni.
A kudarc és düh csak még veszedelmesebbé teszi Putyint. A balti-tengeri gázvezetékek elleni támadások mutatják, hogy a Kreml csapást tud mérni a nyugati energiahálózatra, illetve kommunikációs csatornákra, bár nem tudni, hogy ki hajtotta végre a merényleteket.
A demokráciák egytől egyik felelőtlennek bizonyultak, mert természetesnek veszik, hogy az amerikai elnök 50 milliárd dolláros segítséget nyújtott az ukránoknak – az összeg csak tovább nő. Az USA fegyverei nélkül Kijev már elesett volna. Ám ha visszatér Trump, komoly az esélye, hogy Amerika nem hajlandó állni a kollektív védelem terheinek javát.
A brit haderő létszáma 82 ezerről 73 ezerre csökkent, ezt 30 ezer tartalékossal próbálták ellensúlyozni, ám a toborzás lassan halad. Emellett az újoncok harci morálja alacsony, mert fegyverzetük jó részét Ukrajnában küldték. Viszont egyértelmű, bárhogy is végződik a fegyveres viszály, hogy a NATO kötelékében brit katonákat kell küldeni Lengyelországba és a Balti-térségbe egy újabb orosz invázió elhárítására. Ugyanakkor az sem vitatható, hogy Európa nem nélkülözheti az amerikai tüzérség és rakétarendszerek támogatását.
It’s time for realism about our armed forces
