New York Times
A globális demokrácia tavaly nagyot lépett előre, miután felvette a kesztyűt, és ennek még komoly következményei lehetnek. Persze muszáj volt cselekednie, hiszen a nyugati segítség nélkül Ukrajna már rég elesett volna, az oroszokra viszont nem nehezedne ekkora gazdasági nyomás. A tétlenség azonban azt üzente volna: a nyugati hatalmak nem állnak ki más demokráciákért.
A Freedom House kimutatása szerint a jogállam sok helyütt szorul vissza, nem egy helyen tekintélyuralom alá került. De tavaly a sarkára állt, nem csupán Ukrajnában, hanem Brazíliában, az USÁ-ban és még olyan autokráciákban is, mint Irán és Kína. Ezzel együtt korai volna fordulópontról beszélni. Egy jó év még nem jelenti azt, hogy megállt a demokrácia visszaesése.
Továbbá, mint a Georgiai Állami Egyetem egyik politológusa kérdezi: meddig hajlandó még a világ áldozatot hozni Ukrajnáért, amikor már most is látszik a fáradtság. De az is gondot, jelent, hogy pl. Orbán Viktort újraválasztották.
Ám a több éve érkező rossz hírek után még egy vegyes év is örvendetes, bár idáig meglehetősen alacsonyan volt a léc, tehát nem nehéz feljebb lépni – emeli ki a Carnegie Alapítvány egyik szakértője. Még nem tudjuk, merre halad tovább a világ, de a múlt év megmutatta, hogy a demokráciák képesek a sarkukra állni.
https://www.nytimes.com/2023/01/03/briefing/democracy-elections.html?searchResultPosition=1
FT
Túl sok feladat hárul egyszerre az amerikai külpolitikára, és ez még visszaüthet, mind Washington, mind szövetségesei számára – figyelmeztet Stephen Wertheim, a Carnegie Békekutató vezető munkatársa, a Yale jogi karának vendégelőadója. A legnagyobb veszélyt az idén Kína, Oroszország, Észak-Korea és Irán jelenti.
A fejvesztett afganisztáni kivonulás után az Egyesült Államok mára ismét erős a világpolitikában. Célja, hogy visszaverje az agresszív moszkvai és pekingi autokratákat. Kijár Biden elnöknek az elismerés, mert összefogta a Nyugatot, de úgy, hogy közben a NATO nem keveredett közvetlen viszályba az oroszokkal.
A gondok fő forrása a kínai-amerikai kapcsolatok alakulása. Ugyanakkor az invázió Amerika kifejezett ellenségévé tette a Kremlt. Így most Washingtonnak egyszerre két fronton kell helytállnia. Úgy néz ki, hogy a tengerentúli kormányzatot a kelleténél csak kisebb mértékben aggasztja ez a kilátás. Viszont mondhatja azt, hogy az orosz hadsereget hatalmas megaláztatás érte Ukrajnában, Európai azonban kiépíti saját védelmi képességét, azaz igazi fordulatot hajt végre.
Afganisztán és Irak is azt bizonyította, hogy az USA is képes hebehurgyán felhasználni az erejét, instabilitást idézve ezáltal. Amerikának az eddiginél több ellensége lett és ezek az országok meg is erősödtek. A veszélyek azonban tovább fokozódnak, ha Washington nem szánja rá magát stratégiai változtatásokra. Az európai partnerekkel közösen erőegyensúlyra kell törekednie. Mert ha megpróbál mindent megvédeni, azt gondolván, hogy visszaszerezte nemzetközi vezető szerepét, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem tud megvédeni semmit sem.
https://www.ft.com/content/e8bee793-2349-4ef9-bf16-dafad8dbd4c0
Neue Zürcher Zeitung
Hogy az ukrán rakétacsapás Makijivkában több száz orosz sorkatonát ölt meg, az azt támasztja alá, mennyire hozzá nem értő és felelőtlen az orosz hadvezetés – nem sokat tanult saját hibáiból. Ami történt, az katasztrófa Moszkva számára. Rávilágít, hogy továbbra is szerkezeti gondok vannak a fegyveres erőkben és kikezdi a legfelső parancsnokság tekintélyét.
Ez az év nem is kezdődhetett volna rosszabbul Oroszország szemszögéből. Január 1-jén, éjfél után 4 perccel 4 Himars rakéta csapódott be a szállásra, ahol 600-an aludtak. Felrobbant 5 tonna gázolaj és az ugyanott tárolt muníció. A hivatalos közlés 63 áldozatról beszél, de a tényleges szám bizonyosan több százra tehető.
A nacionalisták nem a sok halott miatt tombolnak, ők azzal számolnak, hogy a birodalmi terjeszkedés több tízezer emberéletet követel. Hanem hogy a hadvezetés mennyire kétbalkezes és hebehurgya. Hiszen a település az ukrán tüzérség hatótávolságán belül található, ráadásul Kijevnek arrafelé sok az informátora. Ennek ellenére több hónap óta ugyanott lakott a Szamarából érkezett egység, ahol a hadianyagot is őrizték. Emellett a honvédek szabadon mobiloztak és így az ukránok bemérhették őket.
Az oroszok szemmel láthatólag még mindig nem jutottak el odáig, hogy módszeresen szétszórják a front mentén az alakulatokat és a raktárakat. Persze érthető, ha nem akarták az újoncokat rögtön pincékbe és bunkerekbe dugni, merthogy az még inkább rontott volna az amúgy is gyenge harci morálon. Sok tiszt ugyanakkor továbbpasszolja a felelősséget, de igazából már nagyon sok rátermett tiszt elesett. Az újak pedig gyengécskék.
A Kreml és a hadsereg főparancsnoksága elhárítja, hogy tehetne a történtekről, de a bírálatok egyre hangosabbak. Putyint azonban nem érik el, de azért a kudarcok és a nyilvánvaló hibák aláássák a Kreml renoméját is. Putyin az újévi beszéd elmondásakor paranoiásnak és ingerültnek látszott, ez pedig nem azt vetíti előre, hogy enyhülés jön. Minden eddiginél inkább azt hangoztatja, hogy Oroszország a túlélésért küzd – igyekszik eltolni magától a felelősséget. Ám ily módon csak még radikálisabb erőknek készíti elő a terepet.
FAZ
Befektetőként Kína lassan már ott liheg Németország és Ausztria nyakában Európa középső részén, éspedig elsősorban az autóiparban. A bejelentett beruházások számát tekintve a németektől ugyan még elmarad, de az osztrák cégeket lassan behozza. A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet egyik szakértője szerint a kínai vállalásokat főként az dobja meg, hogy közölték: 7 milliárd euróért akkugyárat építenek Debrecenben, továbbá Szlovákiában 1,2 milliárdért új autógyár létesül és onnan évente 240 ezer elektromos Volvo kerül majd ki.
Az agytröszt vezetője szerint az adatok azt tanúsítják, hogy Kína az elektromos járművek területén előnyre tett szert, pánikba azonban nem kell esni. Hiszen az említett nagyberuházások továbbra is ritkaságnak számítanak a régióban, ahol a kínaiak összesen csupán 1 %-kal részesednek a befektetésekből. No meg még ezeket a létesítmények létre is kell hozni.
Ugyanakkor a német gazdaság változatlanul hatalmas hasznot húz a keleti piaci nyitásból, az nagyban hozzájárul a német versenyképességhez. De az előnyök kölcsönösek, hiszen az érintett gazdaságok nagy lökést kapnak a fejlődéshez. A kívülről érkező tőke a növekedés alapját képezi, segít a foglalkoztatáson, valamint a szegénység és a szociális egyenlőtlenségek felszámolásában.
Fontos azonban, hogy a kínaiak gyakran hitelből finanszírozzák a projekteket, nem pedig saját pénzből, vagy a helyben megtermelt haszonból. A Kelet-Európában érdekelt német cégek szövetségének elnöke emellett arra figyelmezteti az érintett kormányokat, hogy ne riasszák el a befektetőket, pl. átláthatatlan pályázatokkal, az adótörvények váratlan módosításával vagy más keretfeltételek átalakításával. Merthogy a nagy cégek rövidíteni igyekeznek a szállítási útvonalakat, ez pedig hatalmas esélyt kínál a kontinens középső és keleti része számára.
Neue Kronen Zeitung
A magyar határ menti Burgenlandban tavaly összesen 81 206 illegális határátlépőt fogtak el, akkora a nyomás, hogy az hatalmas feladat elő állítja a rendőrséget és a kisegítő katonai egységeket. A szám 2021-ben még csupán nem egészen 20 ezer volt, vagyis egy év alatt megnégyszereződött.
A legtöbben, 43 630-an Neusiedl am See-nél próbáltak meg bejutni, utána a tartomány déli részén található Felsőpulya, Oberpullendorf következett, 30 231 fővel. A feltartóztatott határsértők többsége férfi, zömük 18 és 25 év közötti. Nagy részük afgán, szír, tunéziai és pakisztáni. Ausztriában a múlt évben összesen majdnem 102 ezer menedékkérelmet nyújtottak be.
Szilveszter napján nagy feltűnést keltett, hogy egy embercsempész a furgonjával nem állt meg a rattersdorfi határállomáson, hanem a rendőri jelzés ellenére továbbhajtott. Az üldözés 60 kilométeren át tartott, ott a kisbusz árokba borult. A benne lévő 8 migránst kórházba kellett vinni, a sofőr a sűrű ködben elmenekült.
Burgenland: 81.206 Flüchtlingsaufgriffe im Vorjahr
