Reuters
Az EU soros elnöki teendőit ellátó Csehország Európa-minisztere szerint Magyarországnak kell lépnie, ha hozzá kíván jutni a járvány utáni gazdasági megélénkülést szolgáló alaphoz. Azaz meg kell fordítani az Orbán-kabinet által felállított sorrendet, és előbb a jogállami aggályokat kell eloszlatni, utána lehet csak szó a sok milliárd euró folyósításáról. Merthogy a magyar fél a múlt héten azt közölte: október végéig módosítja a kifogásolt jogszabályokat, ha létrejön a megállapodás a Bizottsággal.
Mikulas Bek kiemelte: sem Brüsszelben, sem a tagállamok részéről nem lát nagy hajlandóságot, hogy elfogadják a magyar feltételeket. Hozzátette: a dolgok már ott tartanak, hogy még a párbeszéd sem igen képes előmozdítani bármit is, a döntő változást a magyar pénzügyi érdekek kényszeríthetik ki.
Mert míg a lengyelek hozzáláttak, hogy megoldásra jussanak az EU-val, addig Magyarország hitelének nagyban ártott, hogy több esetben sem volt hajlandó szolidaritásra, lásd, amikor kikényszerítette, hogy vegyék le az orosz ortodox egyház fejét a szankciós listáról. Varsó ugyanakkor újabban kilátásban helyezte, hogy vétót alkalmaz, ha nem kapja meg a támogatást. Erről Bek úgy véli: meg kell fontolni az ilyen fenyegetéseket, különösen akkor, amikor ekkora válsággal néz farkasszemet a közösség.
https://www.yahoo.com/news/hungary-must-act-eu-covid-162813889.html
Die Welt
Hogy négy európai bírószövetség megkontrázta Ursula Von der Leyen tervét, mármint hogy minden további engedmény kicsikarása nélkül kifizeti Lengyelországnak a járványalapból járó 36 milliárd eurót, az egyben figyelmeztetés a Bizottságnak, hogy hasonló ellenállásra készülhet akkor is, ha hasonlóképpen próbálna eljárni Magyarország esetében is.
Vagyis ne is gondoljon semmiféle elvtelen kompromisszumra Budapesttel, miután beindította a jogállami mechanizmust. Ha az Európai Parlament is csatlakozik a tiltakozáshoz, akkor aztán tökéletes volna a vihar.
Mint emlékezetes, a négy civil szervezet az Európai Bírósághoz fordult, mert úgy vélte, hogy az Európai Bizottság, illetve Tanács nem jár el kellő gondossággal lengyel-ügyben. Így most meghiúsulhat, hogy az ukrán háború kapcsán tanúsított helytállásáért Varsó hozzájusson a pénzhez, miközben csak tessék-lássék módon visszakozik a bíróságok függetlenségének korlátozása ügyében. Ilyen civil fellépésre idáig nemigen találni példát, de szakértők, sőt az EP jó pár képviselője szerint von der Leyen a jogállam kárára igyekszik kompromisszumot kötni.
Laurent Pech, aki az uniós jog professzora a londoni Middlesex Egyetemen és összehangolta a négy bírószövetség akcióját, bajosnak nevezi, hogy a Bizottság és a Tanács kézizálogként használja az EUB döntéseit. Szerinte von der Leyen számára csak ürügy, hogy a lengyelek ennyire kiálltak az ukránok mellett, igazából engedményeket kíván tenni a jogállam kapcsán. Azaz itt politikai szándék nyilvánul meg, noha először a PiS-nek kellene helyreállítania az igazságszolgáltatás önállóságát.
Washington Post/Bloomberg
Putyint igenis rá lehet venni, hogy vonja ki a csapatokat a zaporozzsjei atomerőműből – állítja James Stavridis nyugalmazott tengernagy, a NATO európai erőinek volt főparancsnoka, aki rendszeresen publikál a hírügynökség oldalán, egyébként pedig a tőkekezeléssel foglalkozó Carlyle Csoport alelnöke. Rámutat, hogy az elnök valóban a tűzzel játszik, mert rettenetes hosszú távú következményekkel járhat, ha bármilyen baleset történik a létesítményben.
Az oroszok három fő okból foglalták el az erőművet: 1. Közel van a herszoni térséghez, ahol az ukrán ellentámadás várható, így erői biztos menedékből támadhatnak. 2. Megfélemlíti az európaiakat, mármint hogy újból Csernobilhez hasonló katasztrófa lehetséges. 3. Le akarja választani az ukrán ellátórendszerről a blokkokat, hiszen azok az ukrán áramszükséglet egyötödét fedezik.
A baj többféleképpen következhet be: 1. nem lehet biztonságosan működtetni a berendezéseket – a személyzet orosz fegyverekkel a hátában dolgozik. Ha tönkremegy a hűtőrendszer, felléphet a leolvadás. 2. Ugyanez amiatt is elképzelhető, hogy találat éri a hűtést. 3. Tüzérségi támadás folytán megsérülhetnek az elhasznált elemeket tartalmazó tárolók. Szóval, Zaporozzsje tényleg időzített bomba.
Hogy ne jöjjön el a legrosszabb, a nemzetközi közösségnek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az Atomenergia Ügynökség küldöttsége felkereshesse a helyszínt. Kritikus, hogy demilitarizálni kell az egész környéket. Kényszeríteni kell Moszkvát, hogy helyezze nemzetközi ellenőrzés alá a létesítményt. Ehhez igénybe kell venni még újabb gazdasági szankciókat is, ideértve, hogy tovább korlátozzák az orosz energiahordozók kivitelét.
Der Standard
Paul Lendvai csodának nevezi, hogy az ukránok továbbra is sikeresen szállnak szembe Oroszországgal, miközben a háború nem csupán az ország függetlenségéért, hanem a szabad Európa jövőjéért is folyik. A diktátor persze alábecsülte a védők és a civil társadalom harci morálját, de az is egyértelmű hogy a nyugati segítség nélkül Kijev nem sokra menne.
Az orosz rendszer nem csupán az energiaszállításokkal és az atomszerencsétlenség veszélyével fenyegeti Európát, hanem egyben dezinformációs kampánnyal igyekszik megtörni a Kijevvel vállalt szolidaritást. Kérdés, hogy a szociális biztonság miatt aggódó európaiak nem mennek-e lépre a propagandának. Hogy ez ne így legyen, az múlik a független sajtó erején, de az uniós országok vezetőin és összetartásán is.
Akik reálpolitika címén a megalkuvást szorgalmazzák, és lépéseiket mindig a legutóbbi közvélemény kutatáshoz igazítják, nos, azok ezúttal is készek átlépni Ukrajnán. Ilja Jasin orosz ellenzéki politikus, akit most „álhírek terjesztésének” vádjával 10 évi börtön fenyeget, arra figyelmeztet, hogy a Nyugatnak meg kell mentenie az ukránokat. Mert a Kreml-junta akkor szenvedi el a legnagyobb csapást, ha Ukrajna fennmarad és a háború után ajtót jelent a demokráciára.
Oroszországot pedig nem szabad egy kalap alá venni Putyinnal, bár a rendőri önkényuralom miatt a megfélemlített lakosságtól nem lehet hőstetteket várni. Az elnök népszerűsége azonban feltartóztathatatlanul zuhan.
https://www.derstandard.at/story/2000138632166/das-ukrainische-wunder
FT
Európa riadót fújt, mert kínaiak ma már nagyjából pont annyira hatékonyan kémkednek ellene, mint az oroszok. Ezt megerősíti a CIA korábbi európai főnöke, hozzátéve, hogy a kínai hírszerzők szakmai szemmel nézve időnként egészen kivételes műveleteket hajtanak végre, főleg mivel rendkívül türelmesek.
Hozzájuk fűződik, hogy tavaly 30 ezer szervezet számítógépes hálózatát hackelték meg a fejlett világban. De egészen más módszerekkel dolgoznak, mint az oroszok. Erre külön fel kell készülnie a nyugati elhárításnak. Moszkva ugyanis a régi iskolát képviseli, biztonsági célokat követve. Kínát viszont minden érdekli, a politikai befolyás növelésétől a kereskedelmi vagy technológiai titkok kifürkészéséig.
A Kreml nem riad vissza kockázatos, időnként törvénysértő akcióktól sem, lásd, hogy 4 éve Angliában megpróbáltak megmérgezni egy volt kettős ügynököt. A kínaiak viszont sokkal diszkrétebben csinálják, mert fontosnak tartják a jó kétoldalú kapcsolatokat. Az USA úgy becsüli, hogy Peking minden évben 600 milliárd dollár értékű szellemi tulajdont lop el, az európaiak szerint nekik ez az aknamunka évente majdnem 700 ezer állásba kerül.
Az EU-országokból a háború óta jó 600 orosz ügynököt utasítottak ki, a kínaiak esetében ez jóval nehezebb, mert nem könnyű rábizonyítani a delikvensekre, hogy a tilosban járnak. Viszont rengeteg ilyen ügy van. Az FBI minden 12 órában új vizsgálatot indít ilyen okokból. Az FBI főnöke szerint lélegzetelállító, amit Kína művel ezen a területen.
