címlapon: Vera Jurova EU-alelnök. Fotó: EPA/STEPHANIE LECOCQ
Washington Post
Már a második egymást követő napon ismét tüntetők torlaszolták el Budapest több főútvonalát, tiltakozásul a KATA megváltoztatása ellen, amit a jobboldali Fidesz vert keresztül. Sokan attól félnek, hogy a törvénymódosítás következménye jelentős adóemelés lesz. A többezres tömeg a csúcsforgalom idején végigvonult a városon.
A nacionalista Orbán vezette kormánypárt élt a kétharmaddal a módosítás elfogadásánál. A demonstráció ugyanakkor a választások óta az első olyan megmozdulás volt, amely elégedetlenséget tükröz a fennálló hatalommal szemben. A forint rekordmélységekbe zuhant, az infláció 25 éve nem volt ilyen magas. A vezetés azonban azon ügyködik, hogy betömködje a lyukakat, amiket a választási osztogatás ütött a költségvetésen.
A tudósítás megszólaltat több részvevőt, így egy szabadúszó tolmácsot, aki nem tudja, hogyan fog megélni, ha szeptembertől életbe lép az új szabályozás. Azt mondja, ő elmehet külföldre dolgozni, de két hónap múlva tömegek fognak sorban állni egy tál lencséért a jótékonysági szervezetek konyhái előtt.
Egy biciklis élelmiszerfutár azt gondolja, hogy az ellenzék számára polgári engedetlenség az utolsó eszköz. Egy könyvszerkesztő pedig azt tartja a legborzasztóbbnak, ha fel kell adnia bérelt lakását és vissza kell költöznie a szüleihez. De miből fog megélni? – kérdezte.
Politico
A legfrissebb uniós jelentés is elmarasztalta Magyarországot és Lengyelországot a jogállam helyzetéért, miközben kulcsfontosságú tárgyalások zajlanak a pénzek felszabadításáért és a jelek arra utalnak, hogy Brüsszel az aggályok ellenére a megegyezés felé araszol. Ezzel együtt a Bizottság azt állapította meg, hogy a két kormány az eltelt egy évben visszalépett a demokrácia területén. Megfosztotta függetlenségétől az igazságszolgáltatást és engedte, hogy eluralkodjon a korrupció.
Ezek a következtetések nem újak és nem is meglepőek, ám változtak a kísérő körülmények. A magyar vezetés az utóbbi napokban kampányban kezdett, mondván, hogy kész a kompromisszumra és elfogad bizonyos feltételeket, hogy végre megnyíljon Brüsszel pénztárcája. Csakhogy a jelentés ebbe belezavar. Didier Reynders, az illetékes biztos azt hangsúlyozta: ki kell dolgozni azokat a reformokat, amelyekkel el lehet oszlatni a korrupciós aggályokat. A Bizottság nevében közölte továbbá: ők készek visszatérni a tárgyalóasztalhoz.
https://www.politico.eu/article/commission-unveil-critical-rule-law-report-against-hungary-poland/
Libération
Az igazságügyi biztos úgy látja, hogy Magyarország és Lengyelország rendszerszintű gondot jelent az unióban a jogállamiság szempontjából. A magyar fél azzal érvel, hogy a többség birtokában joga van módosítani akár az alaptörvényt is. Didier Reynders hozzátette: hasztalanul próbálja meggyőzni az Orbán-kormány képviselőit, hogy ez nem így van, mert ha pl. olyan törvény születik, amely hátrányos megkülönböztetést jelent valamelyik kisebbséggel szemben, akkor az jogsértő. Nem lehet szó ugyanis a többség diktátumáról. Ám a magyarok elzárkóznak minden vitától ezen a területen, szemben a lengyelekkel. Utóbbiak mutatnak némi készséget, hogy lépjenek a bírósági reform felülvizsgálatára, Budapest azonban teljes mértékben megmakacsolta magát.
A belga politikus jelezte, hogy a Bizottság az eddiginél keményebben lép fel, külön is kiemelve, hogy korlátozni kell a rendeleti kormányzás jogát, és meg kell védeni a sajtó sokszínűségét. Utalt arra, hogy alighanem újabb eljárást kell indítani a két ország ellen, mert részükről sajnos további visszalépés várható.
Reuters
Az EU azt üzeni Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a demokrácia érdekében, mert jelenleg súlyosak az aggályok ez ügyben, így egyik kormány sem kaphat a gazdaság élénkítésére szolgáló milliárdokból. Mindenekelőtt az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségén kell javítaniuk – mutat rá a Bizottság vadonatúj jogállami jelentése.
Másutt is vannak gondok a 27-eken belül, de a tekintetek Budapestre és Varsóra irányulnak, mivel a két euroszkeptikus vezetés egyre keservesebb küzdelmet vív az unióval a migráció, az emberi jogok, a környezetvédelem és a demokratikus értékek kapcsán. Vera Jourová alelnök azt hangsúlyozta a dokumentum ismertetésekor, hogy az uniónak rendbe kell hoznia a saját háza táját, mert enélkül nem lehet hiteles a világban.
A keményvonalas lengyel igazságügyi miniszter ehhez képest úgy reagált, hogy Brüsszel erővel meg akarja buktatni a demokratikusan megválasztott varsói kormányt. Ugyanakkor hogy Orbán egyelőre nem kaphat pénzt a központi forrásokból, az érzékenyen érinti, hiszen a forint mélyrepülésbe ment át az euróval szemben, az infláció két számjegyű, az energiaárak robbannak.
Az Eurointelligence tanácsadó cég szerint a miniszterelnöknek kemény gazdasági kérdéseket kellene megoldania, amihez jól jönnének a milliárdok. Ám jelenleg úgy áll, hogy a vita a holtponthoz közeleg, ami kölcsönösen nagy károkat okoz majd.
https://www.yahoo.com/news/eu-tells-hungary-poland-step-110759264.html
Washington Post/AP
Az EU jogállami helyzetelemzése elmarasztalja a magyar és lengyel állapotokat. A Bizottság – különös tekintettel az ukrajnai háborúra – kiemeli, hogy a 27-eknek élen kell járniuk a demokrácia fenntartásában az igencsak labilissá vált földrészen. Didier Reynders, az igazságügyért felelős biztos úgy fogalmazott, hogy unió csak akkor őrizheti meg szavahihetőségét, ha odahaza megvédi és megerősíti a jogállamot.
A dokumentum különösen élesen bírálja Magyarországot, mert továbbra is kérdéses a bíróságok önállósága, a korrupció ellenes lépések pedig változatlanul sok kívánnivalót hagynak maguk után. Így nagy a kéz-kezet-mos-gyakorlat, a jogtalan előnyök és a nepotizmus veszélye a közéletben.
Frankfurter Rundschau
Lesújtó bizonyítványt állított ki Magyarországról és Lengyelországról az Európai Bizottság jogállami TÜV-vizsgálata. Normál körülmények között túl nagy jelentősége nem volna a helyzetfelmérésnek, csupán vitalapul szolgálna, ám a háború miatt most egészen másként áll a dolog. Mégis meglehetősen bizonytalan, hogy a két kormány megfogadja-e a tanácsokat, mivel mind a kettő vonakodik.
Az Orbán-kabinet még azzal is kénytelen szembesülni, hogy elveszti a támogatások egy részét. Brüsszelben azonban nem tartják valószínűnek, hogy a teljes összeg elúszik. A lengyeleknek meg kell fizetniük 300 millió eurót, mert nem hajtották végre az Európai Bíróság ítéletét.
Moritz Körner, az FDP nevében úgy nyilatkozott, hogy a magyar jogállamnak vége, legyen szó a bíróságokról, a korrupcióról, vagy akár a média szabadságáról. Ezért sürgette, hogy azonnal tartsák vissza az alapokat, mert válaszolni kell a hatalom rendszerszintű lenyúlásaira.
https://www.fr.de/hintergrund/vernichtendes-zeugnis-91665344.html
Frankfurter Rundschau
Daniel Freund német zöld EP-képviselő azt mondta a jogállami jelentésre reagálva, hogy anyagi szankciókkal kell büntetni a magyar és a lengyel jogsértést. Hiszen közismert, milyen mértékben ment tönkre a demokrácia a két országban. Moritz Körner, a német szabad demokraták strasbourgi törvényhozója azt hangsúlyozta, hogy az idő már erősen megérett a szankciókra.
Katarina Barley, a Parlament német szociáldemokrata alelnöke azt sürgette, hogy Brüsszel beszéljen egyértelműen Budapesttel és Varsóval. Figyelje, hogy a két kormány végrehajtja-e az ajánlásokat, és ha nem, akkor anyagi eszközökkel kell nyomást gyakorolnia, illetve újabb kötelezettségszegési eljárást kell indítania.
https://www.fr.de/politik/vernichtendes-urteil-fuer-rechtsstaat-in-ungarn-und-polen-zr-91665438.html
Der Standard
A magyar demokrácia úgy lepusztult, hogy olyan, mint egy Potemkin-falu: csak a homlokzat van meg, ám mögötte nincs semmi. Így értékelte az osztrák szociáldemokraták egyik Európa-képviselője. Bettina Vollath hangsúlyozta, hogy Magyarországon már jó ideje semmibe veszik a jogállami elveket, immár nem lehetségesek tisztességes és szabad választások, egyszerűen nem létezik a szólás-, gyülekezési, és sajtószabadság, de független igazságszolgáltatás sem.
Az osztrák zöldek strasbourgi küldöttségvetője arra szólította fel az EU-t, hogy fejtsen ki nagyobb nyomást, mert a magyar és a lengyel vezetés módszeresen aláássa a jogállamot, ennélfogva nem lehet várni, hogy elfogadják az uniós ajánlásokat.
FAZ
A német konzervatív lap úgy foglal állást, hogy nem szabad engedni Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a jogállam ügyében. Mert ha Ukrajna vérrel védi az európai értékeket, akkor azokat nem lehet félvállról venni az EU-n belül sem. Márpedig Budapest és Varsó további aggodalomra ad okot, miközben a Bizottság évek óta szóvá teszi a bíróságok politikai befolyásolását, illetve az uniós pénzek elsikkasztását.
Hogy az unió ragaszkodjon az elveihez, az belülre és kívülre egyaránt fontos. Hiszen jogközösség, amely az egységes szabályok betartására épül. Ha nem érvényesülnek az alapvető szabadságjogok, akkor nincs egységes piac. Továbbá az összes jelentkezőnek, köztük a fenyegetett Ukrajnának tudnia kell, hogy a tagság nem puszta jutalom. Sokat kell tenni érte, mivel a jogállam nem azonos a joganyag átvételével.
A kisebbségek és az ellenzék hatékony védelme, a hatalmi ágak jogkövetése, illetve annak ellenőrzése a független bírák útján, mind-mind olyan feladat, amelynek a gyakorlatban is érvényt kell szerezni. És meg kell védeni.
The Times
Az egykori Varsói Szerződés tagjai közül kilenc kelet-európai ország díszegységei vezetik a katonai parádét ma Párizsban a nemzeti ünnepen, de magyarok nem lesznek köztük, mivel Orbán Viktor rosszban van Emmanuel Macronnal. A többieknek küldött meghívó azt kívánja megerősíteni, hogy a francia elnök fontosnak tartja a térséget, ahol az oroszok háborút vívnak Ukrajna ellen. Egyben próbálja visszaszerezni a tekintélyét, mivel elfordította magától Lengyelországot és a balti köztársaságokat, miután közvetíteni próbált Moszkva és Kijev között.
Az invázió meggyengítette a habozó EU-t, viszont új életre keltette a NATO-t, amelyet a francia vezető három éve még agyhalottnak minősített. Így a politikusnak most nincsenek igazán jó lapok a kezében. Ezen csak rontott, hogy elvesztette a parlamenti választásokat, amiből az következik, hogy kérdéses, a jövőben mennyire tud beleszólni Európa sorsába. Főleg a kontinens keleti része azonban már az invázió előtt szkeptikusan ítélte meg az államfő törekvéseit, mert úgy vélte, hogy az a maga pecsenyéjét igyekszik sütögetni.
A hazai bajok folytán lehet, hogy Berlin le tudja fékezni a párizsi elképzeléseket a további közös hitelek felvételére, illetve a deficitkorlátok enyhítésére. Macron ugyanakkor Németországgal együtt pártolja, hogy párbeszéd tegyen pontot a harcok végére, ami azonban megerősíti a keleti partnerek gyanakvását vele szemben. Párizst az vigasztalja, hogy jelenleg nincs rivális az elnökkel szemben Európa vezetőjeként. Ám mint a Die Welt írta, ha Macron nem tud megfelelni ennek a feladatának, akkor a német kancellár kénytelen lesz átvenni a helyét, noha a kabát jelenleg háromszor nagyobb, mint Olaf Scholz.
Wall Street Journal
A jobboldali újság vezércikke szóvá teszi, hogy a Biden-kormányzat nyomást igyekszik gyakorolni a kettős adóztatás elkerülését kimondó egyezmény felmondásával a magyar vezetésre, miután utóbbi egyelőre meghiúsította a multikra kivetendő egységes adó tervét. Az időzítés mutatja, hogy itt megtorlásról van szó.
De miért vállalná Magyarország a15 %-os adót, amikor a beruházások becsábítása érdekében jelenleg 9 %-os a vállalkozások nyereségadója? A franciák, németek és mások emelést várnak tőle, mert gyűlölik az adóversenyt. Pedig a maga 12,5 %-ával Írország már bizonyította, hogy nagyon is sikeres lehet ez a stratégia.
Az értékelés idézi Orbán Balázs minap megjelent olvasói levelét, miszerint a járvány és a háború idején nem szabad korlátozni a rivalizálást, illetve újabb terhet rakni a növekedés alapvetően befolyásoló cégek vállára. Úgyhogy a terrorizálási próbálkozás nem jól veszi ki magát egy olyan ország részéről, amely a nemzetközi együttműködést hirdeti.
Miközben az új rendszer nem járnak anyagi előnyökkel az USA szempontjából. A republikánusok nem hajlandók adóügyben lemondani a nemzeti hatáskör egyetlen darabkájáról sem. Hát még a franciák és a kínaiak. Ők alighanem megtorpedózzák az egyezményt, ami azután mindenkinek jó volna, kivéve a nagyobb bevételekre áhítozó európai és amerikai politikusokat.
Independent
Szlovénia lebontja a drótakadályt a horvát határ teljes hosszában, vagyis 200 kilométeren, pedig nő az illegális határátlépők számára. Ám az új ljubljanai kormány humánus gesztusnak szánja a lépést, nehogy bárkinek baja essen, aki megpróbál bejutni Horvátországból szlovén földre. A hírt a szlovén külügyminiszter asszony jelentette be Budapesten, ahol magyar, osztrák, cseh és szlovák kollégájával találkozott.
A munkálatok több hétig tartanak majd. Tanja Fajon ugyanakkor közölte, hogy a szlovén határőrök továbbra is szigorúan ügyelnek a biztonságra, tehát hogy illetéktelenek ne juthassanak be. Ennek érdekében drónokat is bevetnek.
https://www.independent.co.uk/news/ljubljana-ap-croatia-police-hungary-b2122403.html
