Spiegel
A luxemburgi külügyminiszter azt mondta, hogy nem kell hadüzenetnek tekinteni, amikor időnként sarkosan fogalmaz egy-két európai politikussal kapcsolatban, de az ilyen kijelentések jelzik az embereknek, hogy gond van. Jean Asselborn szerint ilyen volt, amikor 6 éve nyilvánosan rákérdezett, minek kell Orbán Viktort benntartani az EU-ban, amikor az felszámolta a sajtó és a bíróságok függetlenségét, továbbá szögesdrót mögé dugta a menedékkérőket.
A politikus, aki német kollégájával együtt adott interjút, elárulta, hogy megnyilatkozásai előtt nem egyszer egyeztetni szokott Németországgal, mert egy kisebb tag könnyebben mondhat ki bizonyos dolgokat. Pl. amikor figyelmeztette Lengyelországot, hogy az nem számolhatja fel a jogállamot, illetve az igazságszolgáltatás önállóságát. Ha a német politika mondta volna ugyanezt, Varsó azonnal a 2. világháborút kezdte volna emlegetni. Ezt Annalena Baerböck megtoldotta azzal, hogy a két diplomácia bejáratott tandemet alkot a jogállami mechanizmus ügyében is. Asselborn pedig közölte, hogy a jogállam a szabadság alapja. A békét nem szerződések, hanem a gyakorlatba átültetett értékek garantálják.
Így a két ország egyértelművé tette az Európai Tanácsban, hogy sokba kerülhet bizonyos kormányoknak, ha megszegik a közös normákat. A menekültkérdésre rátérve Asselborn sokkolónak nevezte, hogy egyes országok számára különbség van aközött, hogy Ukrajnában, vagy netán Szíriában hullik-e bomba az emberek fejére, mert utóbbiakat továbbra sem hajlandóak befogadni. Ebben a kérdésben éles árok fut végig Európán, ám be kell fedni, mert az emberi jogokat nem lehet nemzetiség, kultúra vagy vallás szerint szavatolni. Ezt a német diplomácia vezetője azzal egészítette ki, hogy ha nem sikerül egységes menedékpolitikát kialakítani, akkor szükség lesz a kétsebességes EU-ra.
Mint rámutatott, a háború elősegítette az egységet, ám közben pokolian ügyelni kell arra, nehogy a földrész szétszakadjon. Hiba volna exkluzív klubot létrehozni az unión belül. Ugyanakkor a korábbi bővítések tanulságaként nem szabad engedményeket tenni az elvekben, viszont nem lehet üres ígéretekkel sem hitegetni a jelölteket. De már az is fontos előrelépés lesz, ha sikerülne áttérni a többségi döntések rendszerére a külpolitikában.
Mindketten egyetértettek abban, hogy a hosszú távú cél a szövetségi Európa megteremtése: önálló államfővel és miniszterelnökkel, kormánnyal, parlamenttel, illetve a tagállamokat tömörítő felsőházzal. Még akkor is ha vannak, akik nyíltan hirdetik, hogy vissza kell térni a nemzetállamhoz.
Baerböck kitért arra, hogy a bucsai mészárlás meggyőzte: az orosz elnökkel jelenleg nem lehet tárgyalni, mert az mindenáron pusztítani akar, még azon az áron is, hogy gyerekek halnak bele.
Washington Post
A vezércikk felszólítja az amerikai kormányzatot, hogy az küldjön Ukrajnának még több tüzérségi eszközt, mert az segít az ukrán védőknek, miközben az orosz elnök csak még arcátlanabb lesz a keleten aratott sikerek folytán. Úgyhogy Joe Biden jól reagált, amikor további 400 millió dolláros segélyt jelentett be, benne 4 új HIMARS rakétavetővel.
A döntés két szempontból is helyes: egyrészt taktikailag, mivel a háború véres tüzérségi párbajba ment át, és a fölény jelenleg az oroszok oldalán van, mert jobbak a fegyvereik és a több a muníciójuk. Simán szétlövik a célul kiszemelt városokat, amire a válasz az, hogy az ukrán fél felrobbantja a raktárakat, ahol a lőszereket tárolják. Ebben segíthetnek sokat az új amerikai eszközök.
Másrészt stratégiailag is jót húzott az elnök, mivel Kijev csak akkor tud kedvező békefeltételeket kicsikarni, ha a Kreml számára túlságosan is költségessé válik a harcok folytatása. Ezzel együtt sajnos, igaza van Vlagyimir Putyinnak, amikor azt gondolja, hogy az idő neki dolgozik. A szankciók ugyanis ártanak a nyugati hatalmaknak, Ukrajna pedig hatalmas áldozatokat szenved.
De az ukránokat azért is támogatni kell, hogy képesek legyenek az ellentámadásra délen. Remény van arra, hogy vissza tudják foglalni Herszont. Hogy azután tárgyalnak-e a tűzszünetről, az csakis tőlük függ. Amerika viszont lehetővé tudja tenni, hogy az erő pozíciójából kezdjék meg a párbeszédet.
Die Presse
Putyin hidegvérrel zsarolni próbálja a világot a gázzal és az élelmiszerrel, és akadnak hasznos idióták, akik engednének neki, ám ezt nem szabad, mert akkor újra beveti a trükköt. A vezércikk szerint az elnök igyekszik hiányt előidézni, illetve az égbe felnyomni az árakat, ami máris rengeteg szenvedést okoz, ám őt ez a legkevésbé sem érdekli. Holttesteken gázol át, hogy elérje célját. Gátlástalanul kihasználja, hogy Oroszország a világ legnagyobb gabonaexportőre, Ukrajna pedig idáig az 5. volt.
Nem engedi ki a búzát, kukoricát a dél-ukrán kikötőkből, közben viszont a trolljai azt szajkózzák, hogy az afrikai és ázsiai éhínségért a szankciók a felelősek. A mind tragikusabb helyzet következményei kézenfekvőek: kemény megmozdulások várhatóak a 3. világban, amint az Sri Lankán történt, ahol a tömegek megrohamozták az elnöki palotát, miután az idegenforgalom a járvány miatt csődbe jutott, majd az ukrán válság miatt felszöktek az élelmiszerárak.
A történelem megismételheti önmagát, hiszen 7 éve a migránsválság azután robbant ki, hogy szír menekülttáborokban adagolni kezdték az élelmet. Ez jól jönne Putyinnak, mivel számára minden kedvező, amivel destabilizálhatja Európát. Ezért el fogja zárni a gázcsapot a tél beállta előtt, hogy egész gazdaságokban idézzen elő zűrzavart. Aminek következtében sorozatosan buknak majd meg kormányok. Ezt a félelmet igyekszik elültetni, hogy az EU beadja a derekát és cserbenhagyja Ukrajnát.
Egy lélektani sikert máris aratott, mivel az Osztrák Gazdasági Kamara elnöke megkérdőjelezte a megtorló intézkedések célszerűségét. Pont egy olyan intézmény vezetője, amely szerepet játszott, hogy Ausztria ilyen függő helyzetbe került. Annál szégyentelibb a tisztségviselő defetizmusa. Ám aki odadobná az ukránokat, hogy földházhoz jusson, annak tudnia kell, hogy Putyin bármikor újra előkapja ezt az eszközt. Európa nem lesz biztonságosabb, ha meghajlik az orosz követeléssel szemben. Éppen ellenkezőleg, mert a zsarolókat nem lehet engedményekkel és az alávetettség gesztusaival megállítani.
https://www.diepresse.com/6163540/der-erpresser-putin-und-seine-nuetzlichen-idioten
Süddeutsche Zeitung
Több ukrán lap is azt jelentette, hogy Volodimir Zelenszkij felmentett több nagykövetet, köztük a budapesti képviselet vezetőjét, akinek nem volt könnyű dolga, tekintve Orbán Viktor nagy oroszbarátságát. Róla a Kyiv Independent azt jelentette, hogy „kirúgták”. De lehet, hogy az ukrán elnök csupán le akarta kerekíteni a dolgokat, mivel a hivatalos magyar álláspont meglehetősen ambivalens, mind Moszkva, mind a szankciók kapcsán.
A legnagyobb feltűnést azonban azt keltette, hogy távoznia kell a berlini misszió első emberének, miután Andrij Melnyik már jó ideje nemigen válogatta meg szavait, amikor a fogadó országról beszélt. Így amikor simán elküldte a pokolba mindazokat, akik dialógusra akarják kényszeríteni Ukrajnát az agresszorral. Ennélfogva nem lehet kizárni, hogy Kijev azért rendeli haza, mert próbálja javítani a viszonyt Németországgal. (A kijevi Külügyminisztérium tájáról azt hallani, hogy az államfő eljárása minimum meglehetősen szokatlan.)
A diplomata élesen kifogásolta azt is, hogy a németek csak igen nehézkesen adnak fegyvereket, bár az Ukrajnát ért létfenyegetés láttán ezt sokan bocsánatos bűnnek tekintették. Azt viszont hatalmas felzúdulás követte, amikor védelmébe vette a nacionalista Stepan Banderát, aki főleg a nyugat-ukrán részeken szabadsághősnek számít, de közben antiszemita volt, a 2. világháborúban együttműködött a nácikkal és közreműködött lengyel civilek, köztük jó néhány zsidó elűzésében és meggyilkolásában. E kijelentésétől még a kijevi Külügy is elhatárolta magát. Ezzel együtt nem lehet kizárni, hogy most odahaza valamilyen fontos tisztséget kap.
