Politico
Bizonytalanságba taszította a magyar vétó az EU-t, a francia pénzügyminiszter pedig leégett, miután Magyarország az utolsó pillanatban meghiúsította az új, egységes, 15 %-os minimáladót. A következmény az, hogy az európai vezetők kínba kerülnek a nemzetközi porondon. Budapest húzása sok politikust megdöbbentett, úgy értékelték, hogy az Orbán-kabinet túszul ejtette a készülő rendeletet.
Paolo Gentiloni, az olasz gazdasági biztos szerint az eset ékesen bizonyítja, milyen helyzetekhez vezethet az egyhangú döntéshozatal elve. Bruno Le Maire, a francia szakminiszter nemrégiben külön munkacsoportot hozott létre, hogy meggyőzze az ellenkező lengyeleket – csak azért, hogy Magyarország a 11. órában megtorpedózza a tervet.
Így most erősödik az aggály, hogy egyes kormányok fegyvernek tekintik a vétót, mivel így akarják elérni céljaikat más területeken. Jelen kérdésben a lengyelek nyitották meg a frontot, és most félő, hogy a magyar fél ugyanezt a forgatókönyvet veti be. Egy uniós diplomata szerit Budapest zsarolni igyekszik a Bizottságot, hogy hozzájusson a koronamilliárdokhoz.
Ezt Kovács Zoltán cáfolta ugyan, de Brüsszel szerint az elutasítást nem gazdasági okok magyarázzák. Ám bármi is a magyar szándék, nem valószínű, hogy ily módon sikerül megnyitni a pénzcsapot. A lépés viszont csak még jobban elidegeníti, illetve elszigeteli Magyarországot a többi tagtól. A holland és az osztrák miniszter finoman értésre adta, hogy fogy a türelem a magyar vezetéssel szemben. Ám itt lép be a képbe a 22-es csapdája, mert a kétharmados döntéshozatalra csakis az összes tag beleegyezésével lehet áttérni.
https://www.politico.eu/article/hungary-wields-veto-to-halt-minimum-tax-deal/
FT
Uniós illetékesek feltételezik, hogy Magyarország azért fúrta meg az egységes nagyvállalati minimáladó tervét, mert próbálja revolverezni a Bizottságot. Mármint hogy az szabadítsa fel a gazdasági újjáépítési alapot, mivel Budapest tavaly május óta nem jut hozzá a 7 hét milliárd euróhoz a jogállami és korrupciós aggályok miatt. A francia pénzügyminiszter, aki számára Párizs most véget érő soros elnökségének egyik kulcskérdése lett volna a nemzetközi szabályozás átvétele, egyrészt kétségbe vonta a magyar érvet, hiszen az Orbán-kormánynak idáig nem volt kifogása a tervezet ellen. Másrészt Bruno Le Maire azt hangsúlyozta: ez az eset is bizonyítja, hogy sürgősen fel kell adni az egyhangú döntéshozatal elvét az adózás területén.
Le Figaro
A Bizottság után a 27-ek pénzügyminiszterei is megadták a zöld jelzést, hogy Lengyelország megkapja a koronaalapból előirányzott majdnem 36 milliárd eurót, igaz, azzal a feltétellel, hogy Varsónak vissza kell csinálnia a bírósági reformot. A döntést azonban kifogásolja az Európai Parlament, amely arra szólít fel, hogy a tagállamok addig ne fogadják el a forrás felszabadítását, amíg a lengyeleknél nem áll helyre a jogállam. Belgium, Dánia, Hollandia és Svédország közös nyilatkozatban nehezményezte, hogy az EU nem írta elő alapfeltételként a jogtalanul elbocsátott bírák visszavételét.
A francia szakminiszter ezzel szemben azt közölte, hogy a Tanács ülésén volt, aki megjegyzést fűzött a határozathoz, mások tartózkodtak, de senki sem ellenezte. Ugyanakkor Markus Ferber, akit a bajor keresztény szociálisok delegáltak Strasbourgba, azt hangsúlyozta, hogy haladéktalanul a vészfékre kell lépni, ha azt tapasztalni, hogy Varsó nem tesz eleget vállalásának.
Süddeutsche Zeitung
A nem éppen kifejezetten Orbán-barát német EP-képviselő, Daniel Freund arra figyelmeztetett a Lengyelországgal létrejött megállapodás után: a Bizottság beadta a derekát, ám ezzel csak azt bizonyította, hogy megéri a blokádot alkalmazni, hiszen a lengyelek sokáig ellenezték a multikra kivetendő 15 %-os adó ötletét. Hogy most Magyarország is bepróbálkozik, azt Brüsszel csakis saját magának köszönheti.
https://www.sueddeutsche.de/wirtschaft/eu-oecd-mindeststeuer-ungarn-ecofin-polen-1.5604601
Yahoo/AP
Ismét kihúzhatja a gyufát az EU-nál Magyarország, miután kettős üzemanyagárat vezetett be a gazdasági bajokra és az inflációra hivatkozva. A populista Orbán Viktor piaci beavatkozása folytán a külföldieknek többet kell fizetniük a kutaknál, mint a magyaroknak. Emellett több termék árát is maximálták, ami hergeli az érintett vállalatokat, miután a kormányfő feladja a konzervatív deregulációs pénzügyi modellt, illetve a szabad piaci kapitalizmust.
Az intézkedések valamelyest lenyomták az árakat, ám sok külföldi és hazai társaság szerint tönkreteszi a mérlegüket és a versenyképességüket. Az EU a jogállam, illetve a korrupció miatt kirobbant vitát megfejelve ugyanakkor azt is megkérdőjelezi, hogy ezek az intézkedések összhangban vannak-e a közösségi szabályokkal.
Az olcsó üzemanyagárak benzinturizmushoz vezettek, ami ellátási nehézségeket eredményezett. Surányi György szerint egyértelmű, hogy ezek után cselekedni kellett, ám a hatalom szembe ment az unió értékeivel. És pl. a légi közlekedésben nem különadóról van szó, hanem arról, hogy elveszik e cégek tőkéjét, hiszen az ágazatban nem lehet extraprofitról beszélni.
A miniszterelnök a háborút és az Oroszország elleni szankciókat okolta a gondokért, beleérve, hogy rekordszintre esett vissza a forint árfolyama, ugyanakkor az infláció 12 %-ra ugrott. (Az euróövezetben csupán 8,1 %.) Emellett a választási osztogatás miatt egyre nagyobb a költségvetési hiány, ennek ellensúlyozására vetik ki a különadókat.
https://www.yahoo.com/news/foreigners-pay-more-gas-hungary-095307929.html
FAZ
A konzervatív lap úgy látja, hogy van súlya az EU bővítése ügyében annak, amit Várhelyi Olivér mond, hiszen ő ennek a területnek a gazdája a Bizottságban, és szakmai hozzáértéséhez nem is fér kétség, ám van abban pikantéria, hogy őt pont Orbán Viktor választotta ki. Hiszen a miniszterelnök meglehetősen magára maradt Ukrajna ügyében. A biztosok ugyan elvileg nem saját országukat képviselik, nem fogadhatnak el semmiféle utasítást otthonról, ám ettől Orbán annak idején még a közrádióban ünnepelte a diplomata kinevezését.
Azt mondta, ez az utóbbi 10 év legnagyobb külpolitikai sikere az unióban, mert Magyarország elérte, hogy a legfontosabb posztot kapja meg a végrehajtó testületben. Igaz ugyanakkor, hogy az első számú jelölt Trócsányi László volt, de ő kiesett, éspedig főleg azért, mert Orbán őt forszírozta. Várhelyit úgy jellemzik, hogy kemény, időnként kifejezetten nyers, ténykedését főleg a menekültválság idején érték kifogások.
Viszont sok mindenki mással ellentétben nem annak köszönhette karrierjét, hogy a Fidesz tagja volt. Biztosként fő feladatának idáig a nyugat-balkáni államok felvételét tekintette, ezt kell most összhangba hoznia az új döntéssel.
(Nincs link)
The Times
A vezércikk örvendetesnek nevezi, hogy a Bizottság a tagjelölti státusz megadásával is Ukrajna mellé állt a háborúban, ám arra figyelmeztet, hogy ettől még le kell szállítani Kijevnek mindazokat az eszközöket, amelyekkel győzhet Oroszország ellen. De Brüsszel ily módon elismerte, hogy jogos az ukrán törekvés, mármint, hogy megszabaduljanak az orosz gyarmatosítás igájától és csatlakozzanak a szabályokra épülő európai rendhez. A tagság igazolná a súlyos katonai áldozatokat és átfogó vereség volna Putyin számára.
Ám a dolog úgy áll, hogy a belépés még nagyon messze van. A feltételek teljesítése különösen nehéz egy olyan ország számára, amelynek gazdaságát és civil társadalmát szétverték a harcok, és amelynek felül kell kerekednie a hatalmas korrupción, továbbá az intézmények gyengeségén, amin csak rontott Moszkva beavatkozása.
De még ennél is fontosabb, hogy eloszlassa az uniós aggályokat, miután a bolgárok és a románok még azelőtt kerültek be, hogy teljesen átvették volna a jogállamot, valamint kiirtották volna az urambátyám-rendszert. Azon felül Magyarország és Lengyelország visszalép a demokrácia területén.
A bővítéshez nem lehet hozzálátni, amíg tart a háború, az meg még soká ér véget. Így Ukrajna számára jelenleg az a legfőbb, hogy megkapja a szükséges fegyvereket. Ám a minap az derült ki a kieli Világgazdasági Intézet felméréséből, hogy a tényleges szállítások messze elmaradnak az ígéretek mögött. Ugyanakkor Kijevet az is idegesíti, míg Moszkvát elégtétellel tölti el, hogy egy 10 nyugat-európai országra kiterjedő közvélemény kutatás szerint a megkérdezettek jó harmada gyors békét akar, akár területi engedmények árán is.
Guardian
Timothy Garton Ash úgy ítéli meg: Ukrajnának helye van az EU-ban, ez jó az országnak és jó Európának. Az Oxfordi Egyetem politológus-történésze azonban hozzáteszi, hogy a Bizottság által felajánlott tagjelölti státusz csupán a kezdet, a nagyobb unió azonban jobban képes ellenállni Kínának és Oroszországnak. Kijev csatlakozási folyamatának megindítására két jó ok is van: egyrészt mert megérdemlik az ukránok, másrészt pedig ami még többet számít: ez minden európai stratégiai érdeke.
És a sorban már ott van Moldova, valamint Albánia és Észak-Macedónia. De egyidejűleg szükség van az integráció elmélyítésére is, mert különben működésképtelenné válna egy 35-tagú közösség. Viszont a távlati ukrán, moldovai és grúz tagság azt jelenti, hogy Moszkva végleg kénytelen volna belenyugodni a birodalom elvesztésébe, és nekiláthatna, hogy megtalálja a neki való szerepet – korszerű nemzetállamként. Azaz az újabb felvételi hullám nagy ugrás volna az egységes és szabad Európa felé.
De addig még sok akadályon kell túljutni. Az Ukrajna iránti rokonszenv várhatóan alábbhagy, és csökkenhet a támogatás, hiszen jelentkeznek a gazdasági következmények, mind a járvány, mind a háború folyományaként. További veszély, hogy a korábbi bővítés nem párosult az együttműködés elmélyítésével. Ebből következett, hogy Orbán Viktor szétverte a demokráciát – uniós milliárdokból, köszönhetően az egyhangú döntéshozatalnak, amint azt legutóbb az új szankciós csomagnál láttuk.
Ugyanakkor nagyon is valószínű, hogy elhal a bővítési lendület, ahogy az a Nyugat-Balkán esetében is történt. Akkor viszont instabil pép lenne az EU keleti-délkeleti széle, ami szinte felszólítással érne fel a beavatkozásra Kína, Oroszország és más ellenséges hatalmak számára. Úgy hogy a jövő tele van akadályokkal és rossz fordulatokkal. Ám amint a kínai közmondás tartja: egy tízezer mérföldes út egyetlen lépéssel kezdődik. Nos, ezt legalább ezt a lépést a helyes irányba tette meg az unió.
