címlapkép: ABBAS MOMANI/AFP
Bloomberg
Magyarország váratlanul azt közölte tegnapelőtt este az uniós nagykövetek utolsó egyeztetésén, hogy nem tudja támogatni az átfogó nemzetközi megállapodást a multik egységes megadóztatására, mert a háború és más körülmények folytán megváltoztak a gazdasági feltételek. Ily módon veszélybe került, hogy az EU jóváhagyja az egyezséget. A magyar képviselő kezdeményezte, hogy a témát vegyék le a pénzügyminiszterek mai, luxembourgi tanácskozásának napirendjéről, ahol el kellene fogadnia a csomagot.
Mivel Budapest ily módon hátraarcot csinált, nagy csapást mért a kényes kezdeményezésre, amely hosszas tárgyalások után tartott a jóváhagyás felé. Franciaország hónapokon át győzködte a lengyeleket, hogy ne ellenkezzenek. A kérdés fontosságát jelzi, hogy az amerikai pénzügyi tárca vezetője a múlt hónapban külön is felvetette, amikor Varsóban járt.
A magyar vétófenyegetés nyomán Orbán Viktor a szokásos pozícióba kerül, miután többször is összecsapott az unióval a demokratikus normák lebontása, illetve az Oroszországhoz fűződő szoros viszony miatt. Egy brüsszeli forrás szerint az EU illetékesei megdöbbentek az utolsó órában bedobott kifogáson, bár a magyar fél nem vetette fel, hogy módosítsanak a szövegen. De nagy kérdés, hogy mi lesz az Európai Tanács mai ülésén.
https://finance.yahoo.com/news/poland-moving-closer-agreeing-eu-162854829.html
Reuters
Uniós források szerint a pénzügyminiszterek ma ugyan megvitatják az egységes vállalati minimáladó tervét, ám az eredeti elképzelésekkel szemben aligha jön létre megállapodás, mivel Magyarország az utolsó minutában azt közölte, hogy gondjai vannak a tervezettel. Szíjjártó Péter arra hivatkozott a Facebookon, hogy nagyon veszélyes növelni az adóterheket, amikor háború zajlik és ilyen bajok sújtják az EU gazdaságát.
Egy uniós diplomata szerint azonban az érvelés kamu. És éppen azért volna jó megszavazni a javaslatot, mivel ily módon mindenütt egyenlő feltételek mellett lehetne felvenni a küzdelmet a multik ellen, ami Európának is érdeke. Azon felül Magyarország külön is könnyítést kapott, így semmiféle hátránya nem származna az új szabályozásból. Azaz miután nincs valódi probléma, nehéz rá megoldást találni. Ily módon az ügy nem áll jól – mutatott rá a forrás.
https://www.reuters.com/markets/europe/hungary-blocks-eu-clearance-minimum-corporate-tax-2022-06-16/
The Times
A világ egyik legpatinásabb újságjának munkatársa azt tapasztalta az angol-magyaron, hogy a nemzetközi szövetség hiába sújtotta zártkapus mérkőzésekkel Magyarországot, az nem sokat segített a radikális szurkolók megfékezésére. A Carpathian Brigade vezette kemény mag – fekete öltözék, hangszórók, petárda, mint közvetlen kellék, továbbá nosztalgia Nagy-Magyarország iránt – ezúttal is pfújolt és fütyült, amikor az angol játékoson a kezdés előtt letérdeltek, így tiltakozva a rasszizmus és a hátrányos megkülönböztetés ellen.
Tehát Wolverhamptonban is folytatódott a lehangoló jelenség, amely bemocskolja az angol labdarúgók kezdeményezését. Az MLSZ arra hivatkozik, hogy egy kisebbségről van szó. Egy magyar drukker azt fejtegette, hogy mi közük nekik az egész mozgalom hátteréhez? Magyarország senkit sem gyarmatosított, úgy hogy nem is kell semmiért bocsánatot kérnie.
Kelet-Európában általános, hogy a felelősséget a Nyugatra tolják rá, holott a szurkolók ellenséges reakciója azt mutatja: bőven van még mit tenni a diszkrimináció kiküszöbölésére. Persze emögött ott van a politika, vagyis hogy az ultranacionalisták visszaállítanák a Trianon előtti határokat.
De az is figyelemre méltó, hogy a magyar szélsőséges szurkolók próbálnak olyan teret szerezni, ahol nincs semmiféle beleszólásuk a hatóságoknak, sem odahaza, sem külföldön. Ahol hangot adhatnak a politikai fő áramlattal szembemenő politikai és társadalmi nézeteiknek. Ám egyes jelszavaik riasztanak, pl. az LMBT-közösség kapcsán.
Wall Street Journal
A vezércikk kiemeli, hogy sok ország segíti érdemben Ukrajnát, de Franciaország nem tartozik közéjük. Hiába ment el Emmanuel Macron tegnap három másik európai vezető társaságában Kijevbe és ígért újabb hat Ceaser tarackot az eddigi 12 mellé – ez édeskevés Európa vezető katonai hatalmától.
Közölte továbbá, hogy Ukrajnának meg kell nyernie a háborút, ami mindenképpen előrelépés ahhoz képest, hogy idáig arról lamentált: nem szabad megalázni Oroszországot. Viszont vezető szerepre törekszik a harcok befejezése érdekében. De hihetőbb volna szándéka, ha lényegesen több támogatást nyújtana Ukrajna megvédéséhez.
A kieli Világgazdasági Intézet szerint az USA áll az élen, idáig csaknem 43 millió euró értékben küldött katonai, anyagi és humanitárius segítséget. Egymaga sokkal többet, mint az egész EU. De jelentős a lengyel hozzájárulás is. Viszont lesújtó, hogy a nem egészen kétmilliós Lettország többet adott, mint a németek, franciák és olaszok együttvéve.
Putyin nyomul előre Kelet-Ukrajnában. Abban bízik, hogy Washington lelkesedése lelohad, mert a világ belefárad a harcokba, meg egyébként is meg kell küzdeni a gazdasági bajokkal. Az európai sereghajtók azonban sokkal többet tehetnének egy birodalmi rezsim elriasztására. A segítség felfuttatását lényegi kérdésként kellene megvitatni az e havi NATO csúcson.
Washington Post
A neves külpolitikai újságíró, Fareed Zakaria úgy véli: itt az ideje elgondolkodni az ukrán végjátékról. A viszály jelenleg a középső fázisnál jár, amikor is egyik fél sem kíván tárgyalni, mert a győzelem lebeg a szemei előtt. Igyekszik megerősíteni pozícióit a harctéren, mert úgy gondolja, hogy ily módon jobb esélyei lesznek, amikor a diplomácia veszi át a szót. Ennélfogva egyelőre az érzelmek uralkodnak, megnehezítik a kompromisszumot.
De a hadviselő felek előbb-utóbb eljutnak a végső szakaszba, mert vagy valamelyikük akkora fölénybe kerül, vagy pedig holtpont áll be a küzdelmekben. Jelenleg a Nyugatnak fokoznia kell Ukrajna támogatását, mind hadianyagban, mind a kiképzésben. Továbbá segítenie kell, hogy megtörjön az orosz tengeri blokád Ogyessza körül. Az ukrán gazdaság az idén előreláthatólag 45 %-kal esik vissza, hacsak nem tudja exportálni gabonáját.
Mivel a Nyugat nem állította le teljes mértékben az orosz energiahordozók kivitelét, Moszkva növelni tudta ebből származó bevételeit.
Ám mindettől függetlenül Ukrajnának érdemes volna végiggondolni, hová akar eljutni. Nem valószínű, hogy vissza tudja szerezni az összes elvesztett területet, bár meg kell próbálnia. Arra kell törekednie, hogy Oroszország visszaszoruljon a támadás előtti határokon túlra. Emögé a világ is be tud állni. De a cél nem lehet más, mint a független ukrán állam, amely legalább a február 24. előtti területeket ellenőrzés alatt tartja és számíthat a nyugat bizonyos biztonsági garanciáira.
https://www.washingtonpost.com/opinions/2022/06/16/ukraine-war-endgame-russia-europe-us-goals/
FT
Ivan Krasztev úgy ítéli meg, hogy Vlagyimir Putyin agresszív tekintélyuralmi rendszere romba dönti Oroszország esélyeit, mármint hogy puha eszközökkel befolyásolja a világot. A neves bolgár politológus szerint az Ukrajna elleni támadás következtében akkora kulturális törés állt be Moszkva és a Nyugat között, hogy annak évekig tartó kihatása lehet.
Az elemző a közkeletű véleményekkel szemben úgy látja, hogy az elnök nem a cári birodalmat igyekszik visszaállítani, hanem éppen véget vet az utolsó európai birodalomnak, az ún. orosz világnak. Merthogy az áldozatul esik az autokráciának. Víziója híján van az egyetemes értékeknek és semmiféle vonzerőt nem fejt ki a szomszéd államokra. A Kreml területeket próbál elhódítani Ukrajnától, ám ennek az ára az, hogy feladja az ország puha hatalmát. Elvágja a szálakat a földrészhez. Az európaiak nagy része már nem hiszi, hogy Oroszország egyhamar be tud illeszkedni a kontinens rendjébe. A kormányok is kétlik, hogy Moszkva bármikor is megbízható partner lehet.
Ily módon veszélybe kerül, hogy a Kreml a jövőben a Hitler felett aratott győzelemre hivatkozva erősítse nemzetközi tekintélyét. Ukrajnában pedig az egyik következmény, hogy alaposan visszaesett az érdeklődés az orosz nyelv és irodalom iránt. De az orosz kultúra Európában is rámehet az invázióra.
Oroszországban ma orosznak lenni azt jelenti, hogy támogatni kell a Nyugat ellen vívott hadviselést. A Nyugat szemében viszont orosznak lenni azonos azzal, hogy valaki nem tartozik a nyugathoz. Putyin tragikus módón függönyt ereszt le országa és a világ közé.
https://www.ft.com/content/f9bcb5ac-ab05-4630-b641-ca3dbdbe4666
Die Presse
Ausztria gyufával játszott, ám ily módon gyújtogató lett az unióban – írja a kommentár, miután az Európai Bíróság elmarasztalta az országot, amiért az csökkenteni próbálta a családi pótlékot a keleti tagállamokból érkezett vendégmunkások számára, ha azok hozzátartozói otthon maradtak. Az előző, néppárti-szabadságpárti kormány a Brexitet kihasználva igyekezett keresztülvinni a jogellenes lépést, ami a lap szerint azt mutatja, hogy sok politikus szórakozik az uniós joggal.
A luxemburgi ítélet három és fél év után született meg, de az eredményt előre lehetett látni. Összesen nagyjából 130 ezer gyereket érint, de már itt az újabb gond, mivel a belügyminiszter lazán veszi az EU legutóbbi döntését, amely szerint törvénysértő az ellenőrzés fenntartása a magyar és szlovén határon. Nem csoda ezek után, hogy a tekintélyuralomra hajló magyar és lengyel vezetés úgy érzi: joggal veszi semmibe az alapszerződéseket, illetve a szervezet bíróságának határozatait, hiszen van ország, amely mutatja az utat számukra.
https://www.diepresse.com/6153486/wer-mit-dem-recht-der-eu-zuendelt-wird-zum-brandstifter-der-union
Le Monde
Felsült a bővítésért felelős magyar biztos, aki Orbán Viktor bizalmasaként hónapokon át próbálta megakadályozni, hogy a Palesztin Hatóság hozzájusson a 224 millió eurós uniós támogatáshoz. Emiatt 120 ezer, szegénysorban élő család nem kapta meg a szokásos segélyt, az állami alkalmazottak fizetését 20 %-kal csökkentették,valamint a kelet-jeruzsálemi kórházakban nem nem tudták ellátni a rákbetegeket.
Várhelyi Olivér politikai és intézményi kavarodást okozott, mivel minden tagállam azt mondta, hogy utalni kell a pénzt. Ő viszont egy izraeli véleményre alapozva azt állította, hogy előbb át kell írni több palesztin tankönyvet, mert azok erőszakra buzdítanak. Végül egy fél év és négy szavazás után Ursula von der Leyen tett pontot a magyar politikus ideológiai hadjáratának a végére. Ezt egy brüsszeli elemző árulta el. Várhelyi csupán annyit közölt, hogy lesz egy új vizsgálat a tankönyvek ügyében.
A szakértő szerint működik ugyan az izraeli lobbi, de itt úgy tűnik, hogy a magyar biztos partizánakciójáról volt szó. A következmény az lett, hogy Izraellel és Palesztínával kapcsolatban minden más háttérbe szorult Brüsszelben.
Gelée depuis des mois, l’aide européenne sera versée aux Palestiniens sans condition
