Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Kedvezményes tagdíjfizetés
  • A MÚOSZ
    • Rólunk
    • Szervezet
      • Küldöttgyűlés
      • Elnökség
        • Elnökségi határozatok 2022
        • Elnökségi határozatok 2020
        • Elnökségi határozatok 2018
        • Elnökségi határozatok 2017
        • Elnökségi határozatok 2016
        • Elnökségi határozatok 2015
      • Ellenőrző Bizottság
      • Etikai Bizottság
      • További bizottságok
      • Szakosztályok
      • Alapítványok
      • Alapdokumentumok
        • Alapszabály
        • Etikai kódex
        • A MÚOSZ stratégiája
        • Közhasznúsági jelentés
        • Befektetési szabályzata
    • A MÚOSZ díjai
    • SZMSZ
    • 120 év
    • Gyászhírek
    • Archívum
  • Szolgáltatások
  • Tagfelvétel
  • Tagdíj
  • Szakosztályok
  • Pályázatok
  • Oktatás
    • Média Akadémia
    • Fotóriporter
  • Állás
  • Irodaház
  • Kapcsolat
Nincs eredmény
Összes eredmény megtekintése
  • A MÚOSZ
    • Rólunk
    • Szervezet
      • Küldöttgyűlés
      • Elnökség
        • Elnökségi határozatok 2022
        • Elnökségi határozatok 2020
        • Elnökségi határozatok 2018
        • Elnökségi határozatok 2017
        • Elnökségi határozatok 2016
        • Elnökségi határozatok 2015
      • Ellenőrző Bizottság
      • Etikai Bizottság
      • További bizottságok
      • Szakosztályok
      • Alapítványok
      • Alapdokumentumok
        • Alapszabály
        • Etikai kódex
        • A MÚOSZ stratégiája
        • Közhasznúsági jelentés
        • Befektetési szabályzata
    • A MÚOSZ díjai
    • SZMSZ
    • 120 év
    • Gyászhírek
    • Archívum
  • Szolgáltatások
  • Tagfelvétel
  • Tagdíj
  • Szakosztályok
  • Pályázatok
  • Oktatás
    • Média Akadémia
    • Fotóriporter
  • Állás
  • Irodaház
  • Kapcsolat
Nincs eredmény
Összes eredmény megtekintése
Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Nincs eredmény
Összes eredmény megtekintése
Home Hírek

Nemzetközi sajtószemle, 2022. április 18. hétfő

MÚOSZ Írta: MÚOSZ
2022.04.18.
in Hírek
0
0
Megosztás FacebookonMegosztás Twitteren

FT

A vezércikk úgy értékeli, hogy ez a hét döntő lesz mind Franciaország, mind Európa számára, de az elnöknek be kell dobnia apait-anyait, mert amit Le Pen akar, az többnyire összeegyeztethetetlen az európai tervvel. Ezért az elnöknek rá kell világítania, hogy milyen következményekkel járna a vetélytárs politikája.

A tét aligha lehetne ennél nagyobb, mivel ha változik az Elysée-palota gazdája, az olyan földrengést jelentene, mint amilyen a Brexit vagy Trump győzelme volt. A szenvedélyes nacionalista és eurószkeptikus politikus megrendítené az egész EU jövőjét. A bevándorlásról és az iszlámról vallott nézetei odahaza veszélyeztetnék a társadalmi stabilitást.

A felmérések szerint jelenleg 45 %- támogatja, ami azt mutatja, hogy radikalizálódnak a francia polgárok, illetve hogy Le Pen sikerrel mérsékelte a róla kialakult képet. Ám külpolitikája továbbra is szélsőséges, veszélyes, ugyanakkor összelapátolt. Kulcsfontosságúnak ígérkezik a két jelölt holnaputáni tévévitája. Macronnak rá kell mutatnia a másik programjának alapvető hiányosságaira, ellentmondásaira. Így mindenekelőtt az orosz szálat kell ostoroznia, engesztelhetetlenül. Merthogy az a közös ideológián alapszik.

A Nemzeti Tömörülés elnök asszonya a belpolitikában a klasszikus populista receptet alkalmazza, protekcionizmussal és a külföldi munkaerő korlátozásával körítve. Viszont amikor a hazai jog elsőbbségét hangsúlyozza, akkor ez gyakorlatilag továbbra is az általa szorgalmazott Frexit, csak nem nevezi néven.

https://www.ft.com/content/9a06e7e8-f139-40b0-b879-c52380b1e694

Guardian

Le Pen győzelme katasztrofális volna Franciaország és egész Európa szemszögéből – állapítja meg a vezércikk, amely azonban azt reméli, hogy az erőpróba úgy végződik, mint a férfiaknál általában a kapuzárási pánik: elég volt az egész addigi életből, hogy mindig ugyanaz megy. Csakhogy a nagy többség visszariad a végleges szakítástól, marad a megszokott és biztonságos mellett. Vagyis Macron népszerűtlen, de a folyamatosságot jelképezi, míg Le Pennel a zűrzavar kora köszöntene be.  

Amit ő akar, az a rombolás, nem az építkezés. Tudja, hogy mi nem tetszik neki, viszont azt nemigen árulja el, mi lenne ahelyett, amit lerombolna. Egyik fő célpontja az EU, de célkitűzései gyakorlatilag kivinnék az országok a közösségből, ám ezt nem vallja be. Ez pedig létválságba sodorná az uniót. Leállna a francia-német motor is.

Fura egyensúlymutatványt jelentene a részéről, hogy „stratégiai enyhülésre” törekedne Oroszországgal, amint véget ér a háború. Viszont eltávolodna az USÁ-tól, amennyiben a franciák faképnél hagynák a NATO egyesített katonai parancsnokságát. De megkérdőjeleződne a demokratikus többség a Biztonsági Tanácsban is. Ugyanakkor felbátorodna a jobboldali, nemzeti-populista magyar, lengyel és olasz vezetés, mármint hogy folytassa megosztó, idegengyűlölő és EU-ellenes irányvonalát.

Felhígulhatna a nyugati értékekért és a szabályokon alapuló nemzetközi rendért folyó küzdelem az orosz és kínai tekintélyelvűséggel szemben. Holtpontra juthatnának az erőfeszítések a klímaváltozás feltartóztatására. Odahaza az intolerancia, a rasszizmus és az intézményes iszlámgyűlölet uralkodna el, és mindez csupán ízelítő a lehetséges lidércnyomásból.

Jelen állás szerint Macron 8 %-kal vezet, de még lehet igen szoros a verseny. Ahogy Wellington mondta egykor Waterloonál: olyan szoros lehet, hogy olyat még nem látott a világ.  

https://www.theguardian.com/commentisfree/2022/apr/17/observer-view-french-elections

FT

Putyin a diktatúra végső fokozatába kapcsol, mivel már csak a félelemre építhet. Ugyanis már hasztalan próbálja a maga szája ízének megfelelően tálalni a dolgokat, nem tudja elleplezni a gazdaság stagnálását, a korrupciót és saját hanyatló népszerűségét. Nem segítenek immár a hazugságos sem. Ezért kezdett bele a háborúba – írja Szergej Gurijev, az emigrációba kényszerült orosz közgazdász, a párizsi Science Po professzora.  

Vagyis az elnök elővette a krími forgatókönyvet. Csakhogy elszámította magát, mert az ukránok hősiesen védekeznek, a Nyugat pedig gyorsan és határozottan reagált. Ugyanakkor tönkretette az orosz gazdaságot, amely az idén legalább 11 %-kal esik vissza. De az ő kormányzati modellje eleve összeegyeztethetetlen a gazdasági növekedéssel. Az ígéretek ellenére elmaradtak a reformok, nincsenek befektetések, a tőke menekül.

A kegyencek az átlag oroszból élnek, miközben visszazuhant a keresetek vásárlóértéke. Putyin ezért 3 éve, a hazugságokhoz folyamodott, valamint ráerősített a cenzúrára. Csak éppen hasztalanul igyekezett meggyőzni főleg a világhálóról tájékozódó fiatalokat, hogy minden más alternatíva sokkal rosszabb volna.  Ekkor következett Navalnij megmérgezése, a Memorial betiltása és a független média elleni támadás.

Így jutott el a háborúig, ám ez a sorsa annak, aki bólogató jánosokkal veszi körbe magát. Nem tud jól kijönni belőle, viszont a gazdasági-politikai következmények végzetesek. Ezért immár a nyílt elnyomást alkalmazza. Hitlerhez hasonlóan ő is nemzetárulóknak nevezi a tiltakozókat. Diktatúrája a 20. századot idézi, de ez sajnos várhatóan így is marad, amíg ő gyakorolja a hatalmat.

https://www.ft.com/content/e58832c5-a35a-4bf4-8be7-359b4563c1c9?desktop=true&segmentId=d8d3e364-5197-20eb-17cf-2437841d178a#myft:notification:instant-email:content

Bloomberg

Az egyik vezető brit újságíró azt jósolja, hogy az új demokratikus szövetség aligha éli túl az ukrán háborút, a repedések már most is látszanak. Max Hastings, aki a jobboldali Daily Telegraph főszerkesztője volt, a fő veszélynek azt tartja, ha Le Pen nyer jövő vasárnap, mert ő nyíltan csodálja Putyint. Orbán Viktor ugyanakkor erősen bírálja Kijevet. Németország viszont még mindig adós a számottevő katonai támogatással Ukrajna javára, ellenben az olaj és gázvásárlásokkal finanszírozza Moszkva számára a háborút.

India lelkesen veszi a kedvezménnyel kapott orosz energiahordozókat, és nem áll be a Nyugat oldalára, pedig állítólag fel akarja tartóztatni Kínát. Peking ugyanakkor nem hajlandó szakítani a Kremllel, viszont továbbra is kitart amellett, hogy szükség esetén erőt alkalmaz a nemzeti érdekek érvényesítésére.

Ebben a helyzetben súlyos tényező, hogy megkérdőjeleződik az USA vezető nemzetközi szerepe. Ugyanakkor a háború kedvező hatásának kell tekinteni, hogy szinte minden európai ország ragaszkodik a NATO-hoz és megerősíti védelmét. Ám nem tudni, mi lesz akkor, ha elhúzódnak a harcok és marad az energiaválság. A Nyugatnak ugyanakkor rá kell döbbennie, hogy a jólét nem születési jog, a vívmányokat meg kell védeni, szükség esetén fegyverrel is.

Kínát és Oroszországot ösztökélni kell arra, hogy jobban igazodjon a nemzetközi normákhoz, bár ez aligha változtat náluk a belső elnyomáson. Viszont nem szabad őket párialétre kárhoztatni, mert mindkettő túl nagy. Fenn kell tartani velük a párbeszédet, még akkor is, ha ez az oroszok esetében meglehetősen kínos – az ukrajnai vérontás kellős közepén. Az meg külön tragédia, hogy az ellentétek gátolják olyan közös gondok megoldását, mint a klímaváltozás.

https://www.bloomberg.com/opinion/articles/2022-04-17/ukraine-war-america-eu-anti-russia-alliance-may-not-last-long

Foreign Policy

Orbán Viktortól eltérően a szerb elnök pirrhuszi győzelmet aratott a két héttel ezelőtti választáson, mert most ütött vissza Vucsics nyugatellenes propagandája – írja Florian Bieber, a Gráci Egyetem Délkelet-Európa-tanszékének vezetője, illetve Srdjan Cvijic, a bécsi Humántudományi Intézet munkatársa.

Az igaz, hogy a hivatalban lévő államfő majdnem 60 %-ot szerzett, ám ezzel számára vége is a jó híreknek. Győzelmét elősegítette az ukrán háború, továbbá, hogy fojtófogásban tartja a sajtót és az államgépezetet, de úgy járt, mint a Fidesz vagy Erdogan: elvesztette a koronaékszert, a fővárost. Pedig az fejőstehénként működött a kliensrendszerben.

Az orosz-ukrán viszály neki is segített elterelni a figyelmet a hazai gondokról, emellett rájátszhatott a félelmekre, mármint hogy a harcok átcsaphatnak Szerbiába is. Viszont konfliktusforrás lehet, hogy szövetségese, Dacsics, a szocialisták vezére magának akarhatja a miniszterelnöki tisztséget. Ám ezt aligha nézi jó szemmel az EU, mert a politikus ellenzi a Moszkva elleni szankciókat. Csakhogy a hazai közvélemény viszont várhatóan mellé áll, hiszen egy évtizede azt hallja az elnöktől, hogy a fő ellenség a Nyugat. Így ezen nem lehet változtatni egyik pillanatról a másikra.

Aleksandar Vucic’s Pyrrhic Victory
Aleksandar Vucic’s Pyrrhic VictoryFlorian Bieber, Srdjan CvijicThe Serbian president’s anti-Western propaganda is coming back to haunt him.

Friss hírek

Lelép a közszolgálatiság felszámokóbiztosa

Lelép a közszolgálatiság felszámokóbiztosa

2022.05.16.
2022.május 16. hétfő

2022.május 16. hétfő

2022.05.16.
Egyszerre 13 kormányközeli újsággal szemben nyert pert Juhász Péter

Egyszerre 13 kormányközeli újsággal szemben nyert pert Juhász Péter

2022.05.15.
Nemzetközi sajtószemle, 2022. május 15.

Nemzetközi sajtószemle, 2022. május 15.

2022.05.15.
Facebook Youtube

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

Hétfő 11.00 – 16.00
Kedd 13.00 – 18.00
Szerda 11.00 – 16.00
Csütörtök 11.00 – 16.00
Péntek 9.00  –  14.00

E-mail: uf@muosz.hu

ELÉRHETŐSÉGEINK


1064 Budapest,
Vörösmarty u. 47/A
Központi telefon:
(1) 478-9040
Titkárság: iroda@muosz.hu

Copyright © 2016 by Magyar Újságírók Országos Szövetsége.

Nincs eredmény
Összes eredmény megtekintése
  • MÚOSZ
    • Rólunk
    • Szervezet
      • Küldöttgyűlés
      • Elnökség
      • Alapdokumentumok
      • Alapítványok
      • További bizottságok
      • Etikai Bizottság
      • Szakosztályok
    • A MÚOSZ díjai
    • SZMSZ
    • 120 év
    • Gyászhírek
    • Archívum
  • Szolgáltatások
  • Tagfelvétel
  • Tagdíj
  • Pályázatok
  • Oktatás
    • Média Akadémia
    • Fotóriporter
  • Állás
  • Irodaház
  • Kapcsolat
  • Languages

Copyright © 2016 by Magyar Újságírók Országos Szövetsége.

Welcome Back!

Jelentkezzen be a fiókjába

Forgotten Password?

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Belépés
Ez az oldal cookie-kat használ, hogy a legjobb élményt tudjuk nyújtani a felhasználóinknak! További információ.