Az elmúlt napokban a nyomtatott sajtó két patinás baloldali orgánuma, az 1945 óta folyamatosan megjelenő, a vidéki lakosság közéleti tájékozódásában kulcsszerepet betöltő Szabad Föld, illetve a 33 éves Vasárnapi Hírek is olyan helyzetbe került, amely a sokszínű tájékoztatás alkotmányos célját veszélyezteti: a Szabad Föld egy erősen kormányközeli, a kormányzat kommunikációs elvárásait kiszolgáló tulajdonosi körhöz került, a Vasárnapi Hírek pedig önálló kiadványként megszűnik (a hírek szerint a Népszava mellékleteként élhet tovább). Mindkét változás olyan irányba mutat, amely ellentétes a magyar nyilvánosság törvényben megfogalmazott érdekeivel és értékeivel. A hatályos alaptörvény szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.” A médiatörvény úgy fogalmaz: „A médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték. A sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának, valamint a piaci verseny indokolatlan korlátozásának megakadályozására is.” A fenti joghelyekből egyenesen következik, hogy a médiapiaci szereplőknek megkerülhetetlen felelősségük van a pártatlan és sokszínű tájékoztatás fenntartásában. Ez a felelősség – piaci súlyából és hatósági jogosítványaiból adódóan – az állam esetében a legnagyobb, de a magántulajdonosok esetében sem elhanyagolható. Az idézett jogszabályok betűje és szelleme arra kell, hogy sarkallja az érintetteket, hogy üzleti döntéseiket a szabad és sokszínű tájékoztatás elősegítésének jegyében hozzák meg.
A magyar média sokszínűsége olyan abszolút érték, amely a direkt politikai vonatkozásoktól függetlenül is megőrzésre érdemes. A sokszínű tájékoztatás feltételeinek megteremtése és garantálása elsősorban az állam feladata. A mostani változásokat nem a piac kényszerítette ki: saját szegmensében a Szabad Föld és a Vasárnapi Hírek is a legsikeresebb, legnagyobb példányszámú kiadvány, amelyeknek a piaci logika érvényesülése esetén ugyanúgy semmilyen veszély nem fenyegethetné a jövőjét, ahogyan korábban a Népszabadság, vagy a konzervatív oldalon a Heti Válasz és a Magyar Nemzet megszüntetését sem piaci szempontok indokolták. A magántulajdonosoktól a piacgazdaság körülményei között nehéz elvárni, hogy saját anyagi vagy egzisztenciális érdekeikkel ellentétes üzleti döntéseket hozzanak, de ez természetesen nem menti fel őket a demokratikus nyilvánossággal szembeni felelősségük alól. A fő felelős ugyanakkor a káros mértékű médiakoncentráció folyamatát irányító, és közben a törvényes kontroll gyakorlását elmulasztó kormány: ahol az egyes orgánumok sorsáról nem az olvasó, vagyis a piac mondja ki a végső szót, ott a törvényhozó és a végrehajtó hatalom birtokosainak kell(ene) haladéktalanul föllépniük az állampolgárok információs alapjogainak biztosítása érdekében.
Magyar Újságírók Országos Szövetsége
(Címlapkép forrása: Vasárnapi Hírek, online archívum)
A MÚOSZ a kormánytól független média eróziójáról
