• EnglishEnglish
Magyar Újságírók Országos Szövetsége
  • A MÚOSZ
    • Rólunk
    • Szervezet
      • Küldöttgyűlés
      • Elnökség
        • Elnökségi határozatok 2020
        • Elnökségi határozatok 2018
        • Elnökségi határozatok 2017
        • Elnökségi határozatok 2016
        • Elnökségi határozatok 2015
      • Ellenőrző Bizottság
      • Etikai Bizottság
      • További bizottságok
      • Szakosztályok
      • Alapítványok
    • Alapdokumentumok
      • Alapszabály
      • Etikai kódex
      • A MÚOSZ stratégiája
      • Közhasznúsági jelentés
    • A MÚOSZ díjai
    • SZMSZ
    • 120 év
    • Gyászhírek
    • Archívum
  • Szolgáltatások
  • Tagfelvétel
  • Tagdíj
  • Hírek
  • Pályázatok
  • Oktatás
    • Média Akadémia
    • Fotóriporter
  • Állás
  • Irodaház
  • Kapcsolat
  • Tihany info
Nincs eredmény
Összes eredmény megtekintése
  • A MÚOSZ
    • Rólunk
    • Szervezet
      • Küldöttgyűlés
      • Elnökség
        • Elnökségi határozatok 2020
        • Elnökségi határozatok 2018
        • Elnökségi határozatok 2017
        • Elnökségi határozatok 2016
        • Elnökségi határozatok 2015
      • Ellenőrző Bizottság
      • Etikai Bizottság
      • További bizottságok
      • Szakosztályok
      • Alapítványok
    • Alapdokumentumok
      • Alapszabály
      • Etikai kódex
      • A MÚOSZ stratégiája
      • Közhasznúsági jelentés
    • A MÚOSZ díjai
    • SZMSZ
    • 120 év
    • Gyászhírek
    • Archívum
  • Szolgáltatások
  • Tagfelvétel
  • Tagdíj
  • Hírek
  • Pályázatok
  • Oktatás
    • Média Akadémia
    • Fotóriporter
  • Állás
  • Irodaház
  • Kapcsolat
  • Tihany info
Nincs eredmény
Összes eredmény megtekintése
Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Nincs eredmény
Összes eredmény megtekintése
Home Hírek

„A részleges szabadság nem szabadság”

muosz Írta: muosz
2016.04.15.
in Hírek
0
0
Megosztás FacebookonMegosztás Twitteren

Kétszázötven éve, hogy Svédországban és Finnországban kiadták a sajtószabadságról szóló rendeletet – a világon elsőként. Az évforduló tiszteletére szervezett szeminárium a Finn Nagykövetségen az állam, a közhivatalok, a parlament dokumentumaihoz való szabad hozzáférés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Idén ünneplik a 250. évfordulóját annak, hogy a Svéd Királyságban megszületett és életbe lépett a sajtószabadság-rendelet, amely a mai napig kulcsfontosságú részét képezi a svéd és a finn alkotmánynak. (Finnország mintegy 700 évig Svédország része volt.) A világ első sajtótörvényének tekinthető királyi rendelet (Sdrordning) elfogadása 1766-ban új színt hozott az európai jogi kultúrába. Még lényegesebb azonban, hogy ez a „nyomtatási szabadságot” biztosító rendelet az információ- és sajtószabadság kérdésének legliberálisabb szabályozása volt az akkori Európában.

sajtoszab

A sajtószabadság-rendelet kidolgozása és elfogadtatása a természettudós (botanikus) Peter Forsskål és a politikus-pap Anders Chydenius nevéhez köthető. Mindketten Finnországban születtek és a klasszikus liberalizmus úttörőinek számítottak. Forsskål és Chydenius sok tekintetben megelőzték saját korukat, előhírnökei és élharcosai voltak annak a liberális áramlatnak, amely a 18. század végére vált jellemzővé Európában.

Svédország és Finnország a sajtószabadság érvényesülését tekintve a világ élvonalába tartozik. Régóta élenjárók, ha a szabad szó (svédül fritt ord, finnül vappa sana), az átláthatóság, a nyitottság és a tájékozottsághoz való jog, ezen belül az állami, kormányzati, közintézményi dokumentumok hozzáférhetőségét biztosító jog mint állampolgári jog területeit vizsgáljuk. Az első sajtószabadság-rendelet a mai napig meghatározó az információszabadságot és a cenzúra tilalmát érintő szabályozás területén, öröksége elevenen él, hat Skandináviában.

A teljes sajtószabadság érvényesüléséért hazánkban lényegesen többet kell tenni, mint korábban, ezért fontos ismernünk a svéd/finn példát, gyakorlatot. Vélhetően ez a felismerés vezérelte a magyarországi svéd és finn nagykövetséget, valamint a FinnAgora budapesti finn intézetet, amikor elhatározták, hogy április 13-án szemináriumot rendeznek, melyen bemutatják a világ első sajtószabadság-rendeletének keletkezési körülményeit, megalkotóit és magát a rendeletet.

A finn nagykövetségen tartott, nagy érdeklődést kiváltó rendezvényen PetriTuomi-Nikula nagykövet megnyitó beszédében büszkén hangsúlyozta, hogy a nyitottság, az átláthatóság, az információkhoz hozzáférés, a sajtószabadság az egyik, ha nem a legfontosabb értéke a finn és a svéd társadalomnak. Svéd kollégája, a szeminárium társszervezője, Niclas Trouvé nagykövet a sajtó- és szólásszabadság érvényesülésének rendkívüli fontossága mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez nagy-nagy felelősséggel kell, hogy párosuljon. Mint fogalmazott: „A sajtó művelőinek a tényeket ellenőrizniük kell, és kritikusan kell, hogy elemezzék azokat az adatokat, információkat, amelyek birtokába jutottak.” A skandináv nyitott társadalmi modell jellegzetessége az állam, a közhivatalok, a parlament dokumentumaihoz való szabad hozzáférés, ami a 250 évvel ezelőtt megalkotott „törvényre” vezethető vissza, hangsúlyozta a svéd diplomata.

A közönség a meghívott előadóknak köszönhetően nemcsak a rendelet születésének körülményeit, az egykori svédországi viszonyokat, valamint a kulcsszereplőket ismerhette meg, hanem a 18. század két reformerének máig ható üzenetét is.
Marie-Christine Skuncke, az Uppsalai Egyetem irodalom professzora, a 18. század avatott ismerője előadásában bepillantást engedett az akkori svéd politikai életbe, a parlament (Riksdag) összetételébe és működésébe. Vázolta a cenzúra szerepét és hatókörét is. Az általa festett korrajz kiváló bevezetés volt ahhoz, hogy a jelenlévők megértsék, mi ellen és miért lépett fel a sajtószabadságért a két finn férfi.

Dr. Nils Erik Forsgård, a társadalmi, gazdasági és médiával kapcsolatos kérdésekre szakosodott finn Magma Kutatóközpont igazgatója ismertette Anders Chydenius teológus, képviselő küzdelmét a nyomtatás teljes szabadságáért, amelyet a tudós a kifejezés szabadságának, mi több a gazdaság szabadságának előfeltételeként értelmezett. De harcolt a vallásszabadságért és a társadalom legelesettebbjeinek felemeléséért is. A pap-politikus talán legfigyelemreméltóbb alapelve az volt, hogy a részleges szabadság egyáltalán nem szabadság, míg a részleges korlátozás teljes kötöttségnek, korlátozásnak számít. A kifejezés és információ szabadsága Chydenius szerint egyben a gazdasági fejlődés záloga, ugyanis a gondolatok vélemények ütköztetése, a verseny a társadalmi fejlődés előfeltétele.

Hasonló elveket vallott a természettudós, filozófus, Peter Forsskål, akinek munkásságát dr. David Goldberg, a glasgowi Forsskål Projekt igazgatója ismertette. Forsskål botrányművét, a „Gondolatok a polgári szabadságról” -t megjelenése (1759) után azonnal betiltották, akinél megtalálták, súlyos bírságot kellett fizetnie. Ennek ellenére titokban terjesztették és a lázító műnek nagy szerepe volt abban, hogy a Riksdag hét évvel később elfogadta a sajtószabadság-rendeletet. A pamflet fő üzenete az volt, hogy a társadalmi haladás, demokratizálódás előfeltétele az, hogy a kormány korlátozott hatáskörű legyen, ugyanakkor a nép az írott szó korlátlan szabadságát és a nyílt véleményalkotást élvezze.
A szeminárium hallgatósága rá kellett, hogy döbbenjen, mennyire aktuálisak Chydenius és Forsskål gondolatai, és milyen fontosak, megszívlelendőek számunkra is.

Szerző: Trom András

Címkék: FinnországsajtószabadságSvédország

Népszerű Hírek

A nyilvánosság paralimpiája

A nyilvánosság paralimpiája

2021.01.25.
Érdekelnek az ifjúsági közéleti témák és szívesen megosztanád a gondolataidat írás formájában?

Érdekelnek az ifjúsági közéleti témák és szívesen megosztanád a gondolataidat írás formájában?

2021.01.20.

Megkezdődött a Klubrádió és az NMHH közötti per, a frekvenciapályázatot felfüggesztették

A küldöttek többsége támogatta a tihanyi üdülő eladását

Legolvasottabb hírek

  • Hírek a buborékon túl

    Hírek a buborékon túl

    0 megosztás
    Megosztás 0 Tweet 0
  • A küldöttek többsége támogatta a tihanyi üdülő eladását

    0 megosztás
    Megosztás 0 Tweet 0
  • Tagdíj 2021

    0 megosztás
    Megosztás 0 Tweet 0
  • Botrány következmények nélkül – politikai cenzúra és elfogultság a közmédia anyagaiban

    0 megosztás
    Megosztás 0 Tweet 0
  • Az én kis Öböl-háborúm, William Odom tábornok telefonhívásával

    0 megosztás
    Megosztás 0 Tweet 0

Friss hírek

A nyilvánosság paralimpiája

A nyilvánosság paralimpiája

2021.01.25.

Szerkesztő-újságíró nagy tapasztalattal munkát keres

2021.01.25.
Érdekelnek az ifjúsági közéleti témák és szívesen megosztanád a gondolataidat írás formájában?

Érdekelnek az ifjúsági közéleti témák és szívesen megosztanád a gondolataidat írás formájában?

2021.01.20.
Levél Hargitai Miklóstól, a MÚOSZ elnökétől

Magyar Sajtódíj 2021 – felhívás

2021.01.20.
Facebook Youtube

ELÉRHETŐSÉGEINK


1064 Budapest, Vörösmarty u. 47/A
Központi telefon: (1) 478-9040
Titkárság: iroda@muosz.hu

Copyright © 2016 by Magyar Újságírók Országos Szövetsége.

Nincs eredmény
Összes eredmény megtekintése
  • MÚOSZ
    • Rólunk
    • Szervezet
      • Küldöttgyűlés
      • Elnökség
      • Alapdokumentumok
      • Alapítványok
      • További bizottságok
      • Etikai Bizottság
      • Szakosztályok
    • A MÚOSZ díjai
    • SZMSZ
    • 120 év
    • Gyászhírek
    • Archívum
  • Szolgáltatások
  • Tagfelvétel
  • Tagdíj
  • Pályázatok
  • Oktatás
    • Média Akadémia
    • Fotóriporter
  • Állás
  • Irodaház
  • Kapcsolat
  • English
  • Tihany info

Copyright © 2016 by Magyar Újságírók Országos Szövetsége.

Welcome Back!

Jelentkezzen be a fiókjába

Forgotten Password?

Új fiók létrehozása!

Fill the forms below to register

*A weboldalunkra való bejelentkezéssel Ön elfogadja azAdatvédelmi nyilatkozatot.
All fields are required. Belépés

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Belépés
Ez az oldal cookie-kat használ, hogy a legjobb élményt tudjuk nyújtani a felhasználóinknak! További információ.