A fotók átvételének szabályairól és a szerzői jogokról

Bánkuti András előadásának összefoglalója

Fontos téma vetődött fel újabban a kollégák között: az írásos publikációk illusztrálásához alkalmazott fotók, képek, grafikák jogszerű felhasználása.

Tapasztalatunk szerint az újságírók egy része bizonytalan abban, hogy a megjelent cikkeikhez szerkesztett fotók jogtisztasága hogyan ellenőrizhető? Milyen forrásból hívhatunk le fotót? Kell-e a fotóst megkeresni, hogy átadja felhasználásra a képét? Elég-e feltüntetni a netes honlap forrást? Hogyan szabályozza az Európai Unió ezt a kérdést?

Amennyiben a fotó felhasználásához nincs jogosultsága az újságírónak, akkor komoly retorziók, bírságok és akár nemzetközi peres ügyek is előfordulhatnak „képlopás” esetén.

A témának szerteágazó szakmai és jogi vonatkozása van, és égetően aktuális.

Ezért a MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztálya székházunkban, október 2-án szervezett egy workshopot, amit más szakosztályoknak is meghirdetett, és amelyről a honlapon is értesülhettek olvasóink. A távol maradók írásban is feltehették kérdéseiket.

Felkértük Bánkuti Andrást, a Digitális Fotó Magazin főszerkesztőjét, a MÚOSZ Fotóriporter Szakosztályának elnökét, hogy tájékoztassa kollégáinkat a téma szakmai, illetve jogi vonatkozásairól.

Egy német példa

Bánkuti András először a Digitális Fotó Magazin legutóbbi számából idézett példaként egy tanulságos németországi esetet.

Egy németországi iskola diákjai Spanyolországba utaztak. Egyikük beszámolót készített az útról, amelyet feltettek az iskola honlapjára. A beszámolóhoz a diák egy Cordóbáról készült képet is csatolt, amelyet az internetről töltött le a forrás megjelölésével.

Dirk Renckhoff fotós, a fotó készítője az Észak-Rajna Vesztfália tartományt perbe fogta, a kép felhasználásának megtiltását kezdeményezte, és négyszáz euró kártérítést követelt. Korábban a fotós egy utazási internetes portál üzemeltetőjének engedélyezte, hogy – nevének megnevezése nélkül – egyik képét a portálon nyilvánosságra hozza. A fotós véleménye szerint azonban ez az engedély az iskolára nem vonatkozik. Ezzel megsértették a szerzői jogát.

A német szövetségi legfelső bíróság bizonytalan volt az eset megítélésében, ezért az Európai Unió Bizottságához fordult, kikérve annak állásfoglalását, hogy ilyen esetben milyen szélesen kell értelmezni az Unió szerzői jogra vonatkozó irányelvét (2001/29/EG).

Az Európai Bíróság kimondta, hogy ebben az esetben ismételt közzétételről van szó, mert egy másik weboldalon a képhez „új” közönség férhet hozzá. Márpedig minden ismételt nyilvánosságra hozáshoz a szerző engedélye szükséges. Ebben a tekintetben az sem számít, hogy a szerzői jog birtokosa – mint ahogy ebben az esetben is – az internethasználók lehetőségeit a fotó felhasználása tekintetében előzetesen nem korlátozta.

Mit mond erről az uniós bíróság?

A cikk szerint a bíróság egyértelművé tette, hogy különbség van a másolt fotó netre való felrakása és a szerzői jog alatt álló fotóhoz mutató hiperlink elhelyezése között. A linkekre, amelyek a különböző web-címeket összekötik, szükség van ahhoz, hogy az internet „jól működjön”. Ez azonban nem vonatkozik az egyes tartalmak egyszerű átmásolására.

A bizottság javaslattevője előzetesen úgy érvelt, hogy a kép minden internethasználó számára szabadon és ingyen hozzáférhető, és nyereségszerzés szándéka nélkül a forrás megadásával tették fel az iskola honlapjára. Ez tehát nem minősül ismételt nyilvános közlésnek. A bíróság azonban más álláspontra helyezkedett, és az iskolák esetében sem kívánt kivételt tenni.

Ebből látszik, hogy mennyire megszigorodott külföldön a helyzet a fotós szerzői jogok tiszteletben tartását illetően.

Hogyan döntött erről az illetékes uniós fórum? Ha az interneten egy fotó szabadon hozzáférhető, akkor sem lehet a fotós engedélye nélkül egy másik weboldalon közzétenni – hozta meg döntését (C–161/17) az Európai Unió Bírósága. Vagyis ha valaki letölt az internetről egy képet és felrakja egy másik honlapra, szerzői jogot sért, akkor is, ha megadja a kép forrását.

A workshopon elhangzott kérdésekre adott válaszok jelzik, hogy mely problémák foglalkoztatják elsősorban a kollégákat.

Az nyilvánvaló, hogy régebben bonyolult volt a képlopás, meg nem is volt ilyen gyakori, bár már évtizedekkel ezelőtt előfordult, amint arról egy volt MTI-s kolléga, Párvy Tivadar beszámolt. Különösen a nyomtatott lapok esetében lehetett nehezen rajtakapni a jogtalan felhasználót. Ez nagyot változott, mert az internet világában egyszerű utánanézni a képek szerzőjének.

Alaposan olvassuk el a szerződést

A sajtótájékoztatón, kiállítás megnyitón a szervezőktől kapott fotók jogtiszták. De mindenképpen őrizzük meg a tájékoztató meghívóját és azt a levelet, amelyben küldték a fotókat, hogy reklamálás esetén tisztázzuk magunkat. Az természetes, hogy a gratis fotók  csak az eseménnyel kapcsolatban használhatók fel, ezt  többnyire ki is kötik a pr cégek.

Érdemes hosszabb távú szerződést kötni képügynökségekkel egyes témákban, például külpolitikai, vagy utazási témákban. Ügyes tárgyalási módszerrel előnyös ajánlatokat érhetünk el.

A képaláírás többféle is lehet ugyanazon fotó esetében, az eltérő képaláírás, a módosult szövegkontextus egész más mondandót adhat a képnek. Alaptörvény, hogy mindig fel kell tüntetni a fotós nevét.

A szerzői jog nem azonos a felhasználási joggal. A szerzői jogról nem mondhat le a szerző, de kérheti, hogy bizonyos megjelenésekkor ne írják ki a nevét. Minden más esetben ki kell írni, még a halála után is.

A fotográfus halála után 70. év január 1-től jár le a felhasználási jog után (alapján) fizetendő jogdíj. Hangsúlyosan a halála után 70 évvel. Nem a kép elkészültét követő 70 év után.

Amennyiben egy kiadónál munkaszerződést köt egy fotós vagy újságíró, fontos áttanulmányozni a szerződés minden pontját, például megállapodni abban, hogy felhasználhatja-e a szerző egy kiállításon vagy egy könyvben a cégnek készített fotóit.

Rögzíteni kell a szerzői jog fenntartásának módját, és át kell gondolni az arról való lemondást.

Célszerű minden vitás esetben a szóbeli megegyezés, elkerülendő az esetleges pert, amely elhúzódhat és sokba kerül. Természetesen peres ügynél keressünk jó ügyvédet.

Ha rábukkanunk valahol egy illegálisan felhasznált fotónkra, elsősorban a honlap, a tárhely gazdáját kell megkeresni és figyelmeztetni.

A személyiségi jogokról

Felmerült a személyiségi jogok témája is. Valakit engedély nélkül fotózni, és médiában megjelentetni ma már nem ildomos, mert sérelemdíjat kérhet a lefotózott személy. Közszereplőre ez nem vonatkozik. Közéleti, közérdeklődésre számot tartó esemény fotózásához, például falunap esetén, amit a sajtóban előre meghirdettek, nem kell engedélyt kérni, de a vitás esetek jogi elbírálása szubjektív. Itt is mindenképpen a megegyezésre kell törekedni, és javasolt fotózás előtt engedélyt kérni, aminek maradjon nyoma.

Mentőst, tűzoltót, rendőrt általában nem lehet fotózni, kivételek lehetnek.

Barna Judit

(Címlapkép forrása: PhotoArchiveNews.com)

 

 

 

Önnek ajánljuk