Női szemmel az Akadémián

Ez a cikk 9 hónap frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Nőnek lenni jó!” – szólt a Női lélek – Nőként élek elnevezésű konferencia mottója, melyre az ország minden pontjából érkeztek a hölgyek és zsúfolásig megtöltötték a Magyar Tudományos Akadémia dísztermét március 8-án. Az ünnepi konferenciát a Mindennapok Női Szemmel Egyesület és a Magyar Női Unió szervezte közösen a nemzetközi nőnap alkalmából. Az eseményre a MÚOSZ Fogyatékossággal Élők a Médiában Szakosztálya is meghívást kapott.

A rendezvényt Lovász Irén népdalénekes produkciója nyitotta, majd Király Nóra elnök-alapító köszöntötte az egybegyűlteket, röviden ismertette a Nőiszem Egyesület munkáját és bemutatta azt az exkluzív, kifejezetten erre az alkalomra készült kiadványt, amelyben Női lélek férfi szemmel címmel ötvenhat közéleti szereplő – politikusok, színészek, sportolók és egyéb médiaszemélyiségek – nőnapi jókívánságait, a nőiség és a női nem kapcsán megfogalmazódott elismerő szavait olvashatjuk.

Balog Zoltán szerint a cél a társadalmi harmóniára való törekvés

Köszöntőbeszédében Király Nóra kiemelte: „Nőnek lenni a mai világban rendkívül hálás feladat, azonban rendkívül nehéz is. Hiszen egyszerre vagyunk gondoskodó édesanyák, keményen dolgozó nők, megértő, biztos hátteret teremtő feleségek. Ehhez a rendkívül összetett szerephez pedig mindenekelőtt egészségre van szükségünk testileg és lelkileg egyaránt.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében hangsúlyozta: a cél a társadalmi harmóniára való törekvés, amely csak egymás kölcsönös segítése árán, férfi és nő együttműködésével jöhet létre. Ennek egyik alappilléreként említette meg a kormány azon családtámogatási rendszerét, amivel a kisgyermekes anyukák munkába való visszatérését segítik.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára az előző gondolatokat folytatván hozzátette, a kormány alapvető törekvése, hogy a választás szabadságát nyújtsa a gyermeket vállaló nőknek. Tehát, aki szeretne, a GYED Extra segítségével már a gyereke fél éves kora után visszatérhet a munka világába, aki viszont a hagyományos családmodellt részesítve előnyben inkább otthon maradna akár a gyermeke három éves koráig is, úgy erre is megvan a lehetőség. Az elsődleges cél a rugalmas foglalkoztatás kereteinek bővítése, hiszen ez az a terület, ahol a lehető leginkább munkába állíthatók a kisgyermekes anyák.

Az államtitkárasszony leszögezte, a kormány pályázatot ír ki Nők a családban és a munkahelyeken címmel, melynek lényege, hogy a kabinet kilencmilliárdos támogatással kívánja segíteni helyi szinten a nők atipikus munkavállalási lehetőségeit, melyre, mint hangsúlyozta, mindenekelőtt vidéken van szükség.

A résztvevők egy csoportja

Dunai Mónika, a Parlament Női Méltóságért Albizottságának elnöke a Nőiszem Egyesület elnevezése kapcsán kiemelte, hogy a női szem mellett a női lélek és a női ész az, ami folyamatosan egyengeti a családok és a társadalom sorsát. Hozzátette, a külföld is számos tekintetben példát vehet Magyarország nőpolitikájáról. Mint elmondta, az egyre szigorúbb büntető törvénykönyv, a magyar törvények szigorítása védi a nőket. Ez – miként fogalmazott, – fontosabb, mint bármilyen nemzetközi egyezmény és célravezetőbb is.

Beszédében kiemelte: Magyarországon ma már választhatnak a nők, hogy teljes- vagy részmunkaidőben dolgozzanak. Az Európai Unióban, ha megnézzük a női foglalkoztatási rátát, 2010-ben a magyar női foglalkoztatottság még 8%-kal elmaradt az uniós átlagtól. Ma mindez 1%-on belülre került. Ezen felül, bár bérkülönbség tekintetében a női munkavállalók 14%-kal még mindig kevesebb fizetést visznek haza, mint férfi társaik, sok nyugat-európai országot és az uniós átlagot (16%) is megelőzzük, ezzel szemben például Németországban 22%, Finnországban 17%  a különbség a férfi dolgozók javára.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára klasszikusokat idézve méltatta a hölgyeket beszédében, és rávilágított a nemzetgazdaságban és a családok életében betöltött kiemelt jelentőségükre. „A történelemben többnyire a férfiak a hősök, a személyes életünkben pedig a nők.” – mondta.

A szerző az eseményen kapott rózsával

Az eseményen Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnöke kezdeményezésére egy közös szándéknyilatkozat aláírására is sor került, melynek alapvető üzenete, hogy a nők testi-lelki egészsége a kulcsa a családok és végső soron az egész társadalom kiegyensúlyozott működésének is

A nyilatkozat aláírását követően a jelenlévők Bánhegyi Zsófiának, a Magyar Telekom kommunikációs igazgatójának személyes példákra építő beszédét is meghallgathatták, amelyen keresztül bemutatta, hogyan lehet összeegyeztetni a családi életet és a karriert.

A konferencia kerekasztal beszélgetéssel zárult. Neves szakértők – Bedő Imre, a Férfiak Klubjának elnöke, Baktay Zelka és Baktay Miklós, pszichológusok és Plitz Zoltán, coach – igyekeztek választ adni arra az egyszerűnek tűnő, mégis rendkívül bonyolult kérdésre, hogy vajon mitől függ a női lélek harmóniája.

Cseri Anikó Tünde

A szerzőről

Önnek ajánljuk