Már nem csak szakmunkásokból van hiány

Ez a cikk 11 hónap frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai sajtó alapján általánosnak tekinthető a munkaerőhiány Magyarországon. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2016. novemberi vállalati felmérése kitért ennek néhány okára, többek között arra, hogy mely munkakörök esetében érzik a cégek a legjelentősebbnek a munkaerőhiányt.

gki_20170105_1

A vállalatok körében a legégetőbb hiány a szakmunkások esetében tapasztalható. A válaszadó vállalatok 81%-a nyilatkozott úgy, hogy nincs elég szakmunkás a cégüknél. Ugyanakkor csaknem minden harmadik cég arról panaszkodott, hogy segéd-, illetve betanított munkást is keres, s minden ötödiknél kevés a diplomás. A cégek tizede megfelelő képzettségű vezetőt keres, miközben adminisztratív területeken gyakorlatilag telített a pálya.

A betanított illetve segédmunkásokat a 250 fő fölötti vállalatok hiányolják (53%) leginkább. Az ágazatok közül e képzettségi szint esetében az élelmiszeripart (75%), és a vegyipart (61%) érinti leginkább a probléma, mely a gép (54%)- és feldolgozóiparban (50%) sem elhanyagolható.

A szakmunkáshiányt leginkább ”érző” vállalatok a 250 fő fölötti állományt foglalkoztatók, melyek 96%-a nélkülözi a megfelelő számú munkaerőt. A vállalati átlag felett mutatkozott hiány ezen a területen még a kis, 20 fő alatti (85%) cégek esetében is.

gki_20170105_2

Az ágazatok közül két kategória, mely jelentősen kiemelkedik az átlagból (81%), az építőipari (94%), illetve a fémipari (93%) vállalatok köre. A gép- (90%) és az élelmiszeripar (89%) szintén hasonló gondokkal küzd, míg a további ágazatok cégeinél kevésbé éles, de azért jelentős a szakmunkáshiány.

gki_20170105_3

A szakmunkás képzés jelenlegi rendszere nem képes enyhíteni a kialakult hiányt. Ennek részben az az oka, hogy sokan már a végzést követően közvetlenül külföldön keresik a boldogulást (a jobb fizetés, a perspektíva és a stabilitás reményében), esetleg egy-két év hazai „szakmai gyakorlat” után mennek „idegenbe”. Nem vonzó továbbá a szakmunkásnak tanulás azért sem, mert a végzettséggel szerezhető jövedelem sok esetben (különösen a kisebb településeken) nem tér el jelentősen a minimálbértől. A KSH adatai szerint a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak átlagbére 2016 októberében nettó 126 ezer Ft volt. Ezen belül a nettó kereset a kereskedelemben 110 ezer Ft, az építőiparban 105 ezer Ft, az iparban 141 ezer Ft volt.

Az alacsony keresetekre megoldás lehet a szakmunkások számára garantált bérminimum szintjének növelése, ami vonzóbbá teheti a leendő munkavállalók számára a ”szakivá válást”. De ez nem egy-két év béremelésének lesz a következménye. Ehhez tartós és érezhető bérfelzárkózásra lesz szükség, mely önmagában rontaná az ország versenyképességét, így ezen intézkedés mellett sok más lépésre is szükség van (állami kiadások csökkentése, piaci verseny növelése, humán tőke fejlesztése, tőkebeáramlás ösztönzése stb.).

Forrás: GKI

A szerzőről

Önnek ajánljuk