Baráti látogatáson Roman Kowalskinál

Lengyelország budapesti nagykövete, Roman Kowalski rendkívül zsúfolt programja ellenére a lengyel-magyar barátság március 23-i emléknapja előtti napon szakmai beszélgetésen fogadta a MÚOSZ külpolitikai, gazdasági és életmód szakosztályának újságíróit.

A MÚOSZ kül- és biztonságpolitikai szakosztályának kezdeményezésére létrejött találkozón a nagykövet bevezetőjében rámutatott: ritkaságszámba megy Európában, hogy a két népet csaknem ezeréves barátság szálai fűzik egymáshoz. Ennek megünneplésére 2007 óta minden év március 23-án, a kölcsönös barátság emléknapján, a két országban ünnepélyeket, rendezvényeket szerveznek. „Ez az érzelmi kötődés különösen értékes manapság, amikor (miként éppen találkozásunk napján is, Brüsszelben) főszerephez jutott a gyűlölködés és az erőszak” – mondta Kowalski úr.

A nagykövet előre bocsátotta, hogy a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok kitűnőek, de a tőle megszokott nyíltsággal beszélt arról is, hogy sok a megoldatlan probléma. Ez utóbbiak élére kívánkozik, hogy Lengyelországot és Magyarországot nem köti össze autópálya, és a vasút sem kínál igazi alternatívát, hiszen az utazás kerékpárral szinte ugyannyi időt emészt föl, mint vonattal, mutatott rá Kowalski úr – emlékeztetve, hogy már az 1335. évi visegrádi királyi találkozó fő témája is – a biztonság mellett – a kereskedelmi útvonalak fejlesztésének kérdése volt. Ezért a nagykövet a kapcsolatok fejlesztése szempontjából kulcskérdésnek az infrastruktúra fejlesztését és az energetika területén való együttműködést tartja. „Az infrastrukturális hiányosságok mellett kész csoda, hogy a két ország közötti kereskedelem értéke idén már eléri a 8 milliárd eurót, ami a duplája a hat évvel ezelőtti forgalomnak” – mondta. Kowalski úr ezért is fontosnak tartja, hogy az új lengyel kormány kiemelt figyelmet fordít a nyolc országon áthaladó, észak-dél irányú közlekedési folyosó, a Via Carpatia tervének megvalósítására. Ugyanakkor sajnálja, hogy tavaly indoklás nélkül bezárták a budapesti Lengyel Idegenforgalmi Képviseletet, ami azért is érthetetlen, mert az utóbbi években éppen, hogy megélénkült a magyar turisták érdeklődése Krakkó, Varsó, Gdansk és más régiók iránt.

Fotó: Kiss Árpád
Fotó: Kiss Árpád

A nagykövet elmondta, hogy Lengyelországban töretlenül érzékelhető a gazdasági föllendülés: a GDP növekedése idén várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot, és jövőre 4,2 százalékos is lehet. Nőttek a fizetések, így többet költhet a lakosság. A gazdaság növekedésének a belföldi kereslet a motorja. Idén például csupán a gyermekenként járó havi 500 zloty családi pótlék bevezetése (az új kormány talán legfontosabb szociális intézkedése) nyomán 17 milliárd zloty jelent új vásárlóerőt a piacon.

A nagykövet az uniós csatlakozást igazi sikertörténetként értékelte. Míg 2004-ben Lengyelország nemzeti jövedelme az uniós átlag 49 százalékát tette ki, 2015-ben már a 72 százaléknál tartott. Tíz év alatt az ország mintegy 70 milliárd eurót fordíthatott fejlesztésekre uniós forrásokból. Legalább ilyen fontos, hogy a tagállamokban dolgozó kb. 2 millió lengyel idáig csaknem 50 milliárd eurót utalt haza. Ma a minimálbér harminc százalékkal magasabb a magyarországinál, erős középosztály alakult ki, és az alacsony ÁFA-kulcsoknak köszönhetően Lengyelországban olcsóbb az élet, mint nálunk.

A tájékoztatón szó esett a biztonságpolitikai kihívásokról is. A diplomata szerint Oroszország szerepvállalása Szíriában ugyancsak kétes. Oroszországgal kapcsolatban a nagykövet hazája történelmi tapasztalataira hivatkozott. A Krím bekebelezésével Moszkva megszegte a nemzetközi egyezményeket – mutatott rá Kowalski úr, és hozzáfűzte: „A szankcióktól mindamellett nem várható semmi, sőt az igazi problémát az erre adott orosz válasz, az embargó jelenti.” A nagykövet hangsúlyozta: Varsó és a balti államok bizalmatlansága és félelme Oroszország nagyhatalmi ambícióitól egyértelműen érzékelhető. Kérdésre válaszolva elmondta: a Lengyelország területébe ékelődött kalinyingrádi orosz exklávéban 250 ezer orosz katona állomásozik. További súlyos gondként említette az Európai Unió energiafüggőségét Oroszországtól. Lengyelország számára éppen ezért rendkívül fontos, hogy megkezdte működését a Balti-tengeri Swinoujscieban a cseppfolyósított földgáz terminál, amely évente 7 milliárd köbméter földgáz fogadására képes – és ez a gáz már nem Oroszországból származik. Tervezik a földgáz importját Norvégiából is.

Befejezésül Roman Kowalski arra biztatta a magyar újságírókat, hogy látogassanak el Lengyelországba, és számoljanak be élményeikről az olvasóknak.

Szerző: Toronyi Attila

A szerzőről

Önnek ajánljuk

Ezt olvasta már?

Közszereplő-e Orbán Ráchel?

A MÚOSZ Etikai Bizottságának állásfoglalása szerint „a miniszterelnök lányának terhessége kapcsán viccelődő” video etikai szempontból elfogadhatatlan, a közszolgálati újságírásra nézve...

Close