Tangó sztori

Július 11-én, hétfőn 11 órakor tartják a Tangó sztori sajtótájékoztatóját a Sajtóházban. Az Argetína nemzeti büszkeségének tartott, világszerte kedvelt tangó évszázadokon és kontinenseken átívelő történetét bemutató különleges eseményt július 16-án, szombaton rendezik meg a Zichy udvarban.

Tango sztori

Mint ahogy ősi magyar népdalainkon, népzenénken nyomon követhetők lépésről lépésre elődeink vándorlása az Uralon túlról századokon keresztül a Kárpát medencéig és kimutathatók mind formájában, dallamvonalában, ambitusában, mind sor-szerkezetében stb. a különböző népekkel való talákozásai, az azok népzenéivel való keveredés, egymásra hatás, valamint ahogyan bizonyos társadalmi események – üldöztetés, háborúk, forradalmak, megtorlás stb. – is maradandó nyomot hagytak rajta ugyanúgy végig követhető az Argentinok világhírűvé vált nemzeti büszkesége, a TANGÓ sorsa is, csak ezúttal két kontinens, Európa és Amerika között.

A tangó műfajának keletkezése, kialakulása nem egyszer oda-vissza „vándorlása” a két kontinens között, a Tudományos Akadémia kutatásának is tárgya, s mint olyan, izgalmas kulturális és zenei kaland. Különleges tudományos vizsgálódás tárgya lehet végig kísérni a spanyol ősi egyházi, templomi énekektől, Mária-dallamoktól a cantigáktól elindulva, ahogy a középkori dallamok már kimutathatók az ottani világi „virág”-énekekben is. Majd Amerika felfedezésekor az új kontinensre behurcolva elegyednek az ottani különleges dallam és főleg ritmus képletekkel, pl. a habanérával. Majd ahogyan a már így átalakult melódiák visszakerülnek az anyaországba, és ott időközben megszületett zarzuelával találkozik. Az is érdekes, hogy milyen maradandó hatást nyújt a szomszédos francia zene és annak elmaradhatatlan kelléke a harmonika, mely eladdig nem fordult elő ebben a zenei kultúrában, s ahogy az már Argentínában bandoneonná „válik”. Ugyanígy később kimutatható a szintén mediterrán-szomszédos itáliai opera műfajának hatása is. Így A XIX. század végén, XX. század első évtizedeiben éli virágkorát, mind az énekelt, mind a táncolt tangó. Híres, körülrajongott szólisták születnek és stílust teremtő zenekarok alakulnak és működnek évtizedekig. Az új műfaj, a film és a rádió őrzi a műfaj legjobbjainak hangját, mi pedig Buenos Aires utcáin tiszteleghetünk a néhai legendás sztárok szobrai előtt. (Carlos Gardel, Annibal Troilo, Astor Piazzolla)

S mint a magyar népzenében is van friss és lassú, a tangóban is megtalálható a milonga és a valce. Buenos Airesben járva, forgalmas kereszteződésekben és elhagyatott csendes utcákban lépten-nyomon látni kazettás magnó zenére táncoló párokat. Ám ami sokszor feltűnő, hogy nő-nővel, férfi-férfival táncol… Majd a „hozzáértőktől” kiderül, hogy a tangó emblematikusnak hitt fülledt erotikája eléggé új keletű dolog, hiszen régen „vegyes” párok nem táncolhattak. Nálunk is ugyanígy megtalálható a legényes és a leánytánc…

Ezt a különleges és látványos zenei utat szeretnénk bejárni, a műfaj hazai legjobbjai közreműködésével, narrátor segítségével.

  • ősi spanyol egyházi dallamok: Estefania Aviles(Mexiko) ének, Angela Calvo Rios (Kolumbia) blockflöte, Kutik Rezső gitár, Szent Efrém quintett (Philipp György, Bubnó Márk, Bubnó Lőrinc, Bartek Zsolt, Szilágyi Attila)
  • korabeli egyházi hatású virágének: Estefania Aviles, Angela Calvo Rios, Domahidy László
  • kubai habanéra, huapango: Kutik Rezső, La Movida együttes (Kuba),
  • spanyol zarzuela: Domahidy László
  • francia sanzonok: Kútvölgyi Erzsébet (Kossuth-díjas Érdemes Művész) Domahidy László
  • Tango Harmony tradicionális tango zenekar (Budapest), Alejandro Szabo (Buenos Aires – Madrid) Lucas Molina Gazkón – Somos Judit ( Buenos Aires) tango világbajnok táncospár, Farkas Erika narrátor, rendező: Böhm György

Művészeti tanácsadó: Sylvia Leidemann (Argentína)

A szerzőről

Önnek ajánljuk

Ezt olvasta már?

DSC_0477

Búcsú Szalontai Évától (1929-2016)

Családtagok, munkatársak – köztük számosan a MÚOSZ dolgozóinak és az Életmód szakosztály tagjainak képviseletében – vettek végső búcsút a Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok...

Close