Ezek a veszélyek leselkednek az újságírókra

Egy globális tanulmány szerint a véleménynyilvánítás szabadsága a századforduló óta a legkisebb, a riporterek megfélemlítéssel és gyilkosságokkal néznek a szembe. Az atv.hu cikke a Guardian összeállítása alapján.

A tanulmány szerint az újságírókat a kormányzati cenzúra, a szervezett bűnözés és az internet növekedése által okozott kereskedelmi nyomás fenyegeti.

Törökország tapasztalta az utóbbi évtizedben a szólásszabadság legnagyobb csökkenését, de a jelentés szerint Brazília, Burundi, Egyiptom, Lengyelország, Venezuela és Banglades szintén zavaró mértékben csökkentette a média sokszínűségét és függetlenségét.

A jelentés szerzői 2006 és 2016 között 172 országban mérték a véleménynyilvánítás szabadságát egy kifejezési jegyzéknek nevezett módszerrel. Ez 32 olyan társadalmi és politikai mutatóra épül, mint a média elfogultsága, a korrupció, az internetes cenzúra, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, az újságírók zaklatása, valamint a társadalmi osztályok és nemek közötti egyenlőség.

Thomas Hughes, az Article19 szólásszabadságért küzdő kampánycsoport ügyvezető igazgatója szerint az újságírókat a világ egyes részein megfélemlítéssel, büntetőeljárással, sőt még gyilkossággal is fenyegetik.

Csak 2016-ban Mexikóban 426 támadást indítottak újságírók és médiumok ellen.

Hughes úgy véli, hogy az Egyesült Királyság felelős az egyik legszigorúbb felülvizsgálati jogszabályért, „amely autokratikus rendszereknek ad mintát, és súlyosan aláássa a magánélet és a szólásszabadság polgári jogait”.

A média globális szintű szabadságát tovább fenyegeti az internet felemelkedése, mivel az internetes tartalmakat néhány olyan internetes vállalat ellenőrzi, amelyek eljárása „nem átlátható”, a hírszolgáltatókra gyakorolt kereskedelmi nyomásuk pedig elbocsátásokhoz és a beruházások csökkentéséhez vezetett- olvasható a jelentésben.

Arról is szót ejtenek, hogy tavaly 259 újságírót börtönöztek be, és 79-et öltek meg. Az aggodalomra okot adó területen dolgoznak a „kábítószer elleni háborúról” beszámoló, vagy azt kritizáló újságírók a Fülöp-szigeteken, Mexikóban és Hondurasban, valamint a törökországi Erdoğan-rezsim ellenes hangokat jegyzők.

Idén áprilisban az ellenzék szerint 152 török újságírót börtönöztek be.

A múlt évi puccs óta több mint 170 médiaszervezetet állítottak le, köztük újságokat, weboldalakat, TV-adókat és hírügynökségeket, 2500 újságírónak pedig felmondtak.

Az Article19 beszámolója szerint egyes országokban, köztük Tunéziában, Sri Lankában és Nepálban javulás volt tapasztalható, valamint dicséretes, hogy 119 országban törvénybe iktatták az információs szabadságot.
Egy másik- az újságírók védelmével foglalkozó bizottság – csoport arra figyelmeztetett, hogy „soha nem járt még veszélyesebb idő az újságírókra”. Szerintük Donald Trump „hamis híreket terjesztő” amerikai média elleni támadásai üzenetet küldtek az autoriter vezetők számára, hogy elfogadhatók a sajtó elleni támadások, és rámutatnak arra, hogy az egyiptomi kormány a közelmúltban kritizálta a CNN egy mecsetben történt terrortámadásról adott beszámolóját.

Francesca Unsworth, a BBC világszolgálat vezetője elmondta: „Olyan világgal foglalkozunk, amely nem hiszem, hogy a gazdasági fejlődés részeként felnő a szabad véleménynyilvánítás tiszta értékeihez.

Mindeközben az iráni hatóságok a BBC legalább 152 perzsa újságírójának és korábbi közreműködő munkatársának vagyonát befagyasztotta – amivel megakadályozták őket pénzügyi tranzakciók lebonyolításában, vagy abban, hogy hazájukban ingatlanokat értékesítsenek – és beidézték kihallgatásra a BBC munkatársainak azon családtagjait, akik az országban élnek. A BBC felhívást intézett az ENSZ-hez az iráni kormány magatartásának helyesbítéséért.

Önnek ajánljuk

X