Bolgár György

Szelestey Lajos laudációja

„Bolgár dicsérete

Tisztelt Nagykövetasszony, Tisztelt Elnök úr és Egybegyűltek, Kedves Gyuri!

Engedjék meg, hogy egy személyes élménnyel kezdjem: pár hónap híján 40 évvel ezelőtt ifjú gyakornokként ülök a Magyar Rádió Hírszerkesztőségének Kossuth szobájában. Annyira zöldfülű vagyok, hogyha megmozdulok, repedezik a fenekemen a tojáshéj. Előttem telex, ha még vannak, akik emlékeznek arra, mit is jelentett ez a szó. Szóval ülök és azon töprengek, vajon a szépreményű ügyeletes szerkesztő, bizonyos Bolgár György, akinek már akkor nagy jövőt jósoltak az idősebb kollégák, vajon miként képes ebből a betonszövegből épkézláb mondatokat kicsiholni. Ehhez persze bele kellene látnom a fejébe, hiszen azért ültettek oda, hogy tanuljak tőle, na de, hogyan. Azóta persze már tudom, hogy mi a forsza, sőt, ne vegyék kérkedésnek, de jobb híreket írok, mint ő. Igaz, ennek az az oka, hogy Gyuri már csak fogyasztja és nem gyártja a híreket. Sokkal nagyobb összefüggéseket elemez, nap mint nap, és valahogy ez is megy neki. Én persze itt is elakadtam, mert egyrészt mikor szívja magába azt a rengeteg információt, amelyet szükség esetén azonnal kipattint az agyából, miközben folyamatosan három unoka csüng rajta. Másrészt miként képes meglátni olyan összefüggéseket, amelyek teljesen nyilvánvalóak, ha már megvilágította őket. De még ezt is elintézhetem azzal, hogy a sors kegyes volt hozzá, és bőven mért neki abból, amit mindközönségesen tehetségnek hívunk. Viszont egyvalamin teljesen elakadtam, és semmiképpen sem jövök rá a nyitjára. Az hogyan van, hogy olyan bombaerősen tudja megütni fej fölül a fonákot a teniszben? Mert az összes többi hátrányomat tudomásul veszem vele szemben, de ezt nagyon irigylem tőle.

Úgyhogy, kedves Gyuri, én már csak azt kívánom, és itt már nagyobb pályában gondolkodom, hogy továbbra is püföld tiszta erőből azokat a labdákat, amiket a politika felkínál neked! Mert azok ülnek, még akkor is, ha egyes ellenfelek meccs közben folyamatosan igyekeznek odébb tolni a vonalakat. Persze nem tudják, hogy semmi esélyük, mert te egész életedben a közszolgálatiságon edződtél. Úgyhogy: Hajrá Magyarország, hajrá Bolgár Gyuri!”