Az Átlátszó készített egy bő 70 perces kisfilmet a Szuverenitásvédelmi Hivatalról. Megszólalnak benne az SZH által elsőként vizsgálat alá vont szervezetek képviselői: Bodnár Zsuzsa a Göd-Ért Egyesület, Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország, továbbá Tóth Balázs és Bodoky Tamás az Átlátszó részéről. A hivatalt létrehívó szándékot Ungváry Krisztián történész segít geopolitikai kontextusba helyezni.
Ungváry Krisztián szerint „a veszély, amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelent részben Magyarország szuverenitására, részben az alapvető emberi jogokra, felmérhetetlenül nagy, élet-halál kérdése. Jelenleg egy fogak nélküli oroszlán, de abban a pillanatban, hogy hatósági jogköröket kap, már nem lesz az. Abban a pillanatban, hogy egy hivatal jogosulttá válik megmondani, hogy mely közszereplők azok, akiknek a politikai véleménye valójában kémelhárítási probléma, azzal megérkeztünk Putyin Oroszországába.”
Ungváry szerint a hivatal létrehozásának célja az autokrácia orosz modelljének átvétele, meghonosítása: nem klasszikus nemzetbiztonsági funkciókat lát el, hanem politikai célokat szolgál, például civil és ellenzéki vélemények ellehetetlenítését, kriminalizálását. „A miniszterelnök felismerte, hogy ezek az eszközök az egyedüliek, amelyek úgy tűnik, hogy leginkább garantálják azt, hogy ő nem lesz leváltható” – mutat rá Ungváry.
Bodnár Zsuzsa, a Göd-Ért Egyesület alapítója úgy véli, a szervezetük ellen indított szuverenitásvédelmi vizsgálat valódi célja a megfélemlítés. Bodnár hangsúlyozta, hogy a gödi civilek nem külföldi megbízásból dolgoznak, hanem a helyi lakosság érdekeit védik. Amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkereste őket, „akkor nekem beugrott, hogy az Egyesület szerepelt a kormányközeli médiában már egy évvel ezelőtt is. Megemlítették az egyesületet, mint idegen érdekek kiszolgálóját, merthogy a kormánynak akkumulátor-ipari tervei vannak, és szeretné a gazdaságot ezzel felvirágoztatni, és hogy ez az egyesület milyen aktívan vesz részt abban, hogy ezt akadályozza”.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal „egy politikai kommunikációs célra létrehozott hivatal. Igazi funkciója nincsen, valós veszélyeket elhárítania nem kell. Rezsimvédelmi funkciója van, nem nemzeti érdeket, hanem rezsimérdeket szolgál, nem az ország érdekében, hanem a NER érdekében cselekszik. Tehát bárkit bármikor vegzálhat, bárkiről bármit megállapíthat, és az illető örüljön neki, hogy tulajdonképpen csak ennyi történt vele, és nem sokkal rosszabb.”
A szuverenitásvédelmi vizsgálat céljáról és értelméről a jogász azt mondja, hogy az elmúlt tíz évben már sok civil szervezet, újságíró és kutató megtapasztalta, hogy milyen az állam általi vegzálás és lejárató kampány.
Ligeti szerint vannak valódi szuverenitásvédelmi problémák is: „Ilyen például az, hogy Kína feltételeket szab a magyar kormánynak, a magyar államnak arra nézve, hogy milyen beszállítókkal dolgozhat, például a Belgrád-Budapest vasútvonal építése során, és hogy az ezzel a beruházással összefüggő adatigénylésekre választ adhat-e egyáltalán a magyar állam vagy a magyar állam pénzéből működő beruházó cég. (…) Azt gondoltuk, hogy az orosz állami hátterű hackertámadás is, amivel térdig gyalogoltak a külügyminisztériumunk kimondottan érzékeny informatikai gerinchálózatában, szintén felvet bizonyos szuverenitásvédelmi kérdéseket, és ezt a két ügyet egy-egy beadvány formájában a Szuverenitásvédelmi Hivatal elé tálaltuk, intézkedést kérve tőlük. Erre egyébként semmilyen választ nem kaptunk.”
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője szintén az orosz receptet emlegeti a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata kapcsán, ugyanakkor szerinte „ez egyelőre csak egy propagandakampány, amihez sajnálatos módon hozzá vagyunk szokva. 2014 óta ezek rendszeresek, szinte folyamatosak. Mióta a Norvég Civil Alap, illetve a Nyílt Társadalom Alapítványok ellen beindultak ezek a propaganda- hadjáratok, azóta az Átlátszó is rendszeresen célkeresztbe kerül. Korábban a kormánypárti propagandamédia, illetve kormánypárti civil szervezetek, például a Civil Összefogás Fórum bonyolította ezeket a támadásokat. Az egy új szint, hogy most már egy állami hivatalt hoztak létre irdatlan költségvetéssel, hogy ilyen szervezeteket vegzáljon.”
A főszerkesztő úgy véli, hogy bár a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak egyelőre nincs joga büntetéseket kiszabni, de önmagában az, hogy hazug és félrevezető megállapításokat tesz az Átlátszóról, és ezeket a propagandasajtóban teríti, azt célozza, hogy „az emberek szemében diszkreditálja az Átlátszót, és ha írunk holnap egy cikket arról, hogy milyen környezetvédelmi problémákat okoznak az akkumulátorgyárak, akkor azt ne higgyék el nekünk”.
Tóth Balázs, Az Átlátszó jogi képviselője azt mondja, hogy „nem nagyon tud mást tenni az Átlátszó, mint hogy személyiségi jogi pert indít a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben, amiben a pernek tulajdonképpen a tárgya, vagy a perben előterjesztett kérelem az lesz, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy ezek valótlan állítások, amivel megsértették a jó hírnevünket.”
További részletek és a kisfilm az Átlátszó cikkében.
Kiemelt kép: egy kocka a kisfilmből
