Az Átlátszó által peres úton megszerzett dokumentumokból az derül ki, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) állami intézményekhez és köztestületekhez eljuttatott kéréseivel a szervezet túllépi a törvény szerinti hatáskörét. A hivatal több levélben folyamatos információgyűjtésre hívott fel több állami szervet. A központi banktól például szuverenitásvédelmi „szemszögű” kimutatásokat kértek a kereskedelmi bankok ügyfeleinek számlájára érkező utalásokról.
Több kulcsfontosságú állami intézmény vezetője is pozitív választ adott a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkereséseire, amelyekben a hivatal a megkeresett szervezetekhez információgyűjtésre vonatkozó kérésekkel fordult – derül ki a szervezetek közötti üzenetváltásokból, amelyeket az Átlátszó kiperelt.
A felkérést üdvözlő választ küldött az SZH-nak a központi bank, az adatvédelmi-, valamint a médiahatóság is. Az adóhatóság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy köztük és az SZH között megindult az „együttműködés” kialakítása.
A kérések túlterjeszkednek az SZH törvényi felhatalmazásán, amely csak konkrét vizsgálatok esetében kötelezi az állami szerveket arra, hogy tájékoztatást adjanak a hivatalnak. Több levélben az SZH arra kérte a megkeresett intézményeket, hogy saját területükön folyamatosan gyűjtsék „a szuverenitást sértő vagy veszélyeztető” tevékenységekkel kapcsolatos információkat, és ezeket adják át az SZH-nak.
Az SZH működését megalapozó törvény nem hatalmazza fel a szervezetet banktitok megismerésére. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) küldött több kérés mégis azt célozza, hogy a hivatal „a szuverenitásvédelmi törvény szempontjából megalkotott” kimutatásokat kapjon magánszemélyek és cégek bankszámlájára érkező utalásokról.
Az SZH és az érintett intézmények közötti levelezést az Átlátszó peres úton szerezte meg, miután a hivatal megtagadta a tárgyban benyújtott közérdekű adatigénylés teljesítését.
Az idén februártól működő SZH elnöke, Lánczi Tamás idén március végén összesen hat állami szerv és köztestület vezetőjének küldött levelet. Lánczi minden egyes üzenetben konkrét kéréseket fogalmazott meg. Több esetben a kérések között szerepelt, hogy végezzenek folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést, és a begyűjtött adatokat küldjék meg a hivatalnak.
A hat megkeresést, valamint négy szervezet válaszát az Átlátszó megszerezte. Négy megkeresett állami szerv – az MNB, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) – lényegében pozitívan válaszolt a megkeresésre, illetve megkezdte az együttműködés „kereteinek kialakítását”.
A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) az ügyvédek és a könyvvizsgálók törvényben foglalt titoktartási kötelezettségére hivatkozva lényegében visszautasította a kéréseket.
További részletek az Átlátszó cikkében. Az oknyomozó portál által kiperelt dokumentumokat teljes terjedelemben itt lehet elérni (PDF).
Illusztráció: Kós Mihály Lesi c. rajza, amelyet a MÚOSZ által meghirdetett Sajtószabadság 2024 pályázatra küldött be.
Kiemelt kép forrása: Internet (pontosabban nem meghatározható)
