Április 16-án, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, Budapesten, a Boráros téren felavatták Horthyliget áldozatainak emlékművét.
Varga Tamás szobrászművész alkotása megrendítően szimbolikus kép arról a korról, amely kiváló íráskészséggel bíró újságírókat, ismert jogászokat, művészeket küldött a halálba, vagy ahogyan az egyik túlélő, Ritter Aladár egy cikkében fogalmazott: a pokol belső tornácára. Ami nem más volt, mint Horthyliget, ahol 1944-ben több mint hétszáz embert tartottak fogva, közülük mintegy kétszáz áldozatot Auschwitzba deportáltak – olvasható a MAZSIHISZ honlapján megjelent beszámolóban.
A mű két nagyméretű alumíniumlemezből áll, ezekre gyermekírással van rávésve az áldozatok neve. Az alkotó szándéka ezzel az volt, hogy a néző föltegye magának a kérdést: ezeket az embereket gyerekkorukban miért tanították meg szépen írni, ha később éppen amiatt ítélték halálra őket, mert írtak? A mű alumínium anyaga arra utal, hogy a lágert a többek között repülőgépeket is gyártó Weiss Manfréd Művek volt gyártelepén hozták létre, a két lemez pedig Mózes két kőtábláját idézi meg.
Az emlékmű megvalósítását a MÚOSZ és tagjai is támogatták adományaikkal.
Az avatóünnepségről további részletek a MAZSIHISZ cikkében.
FRISSÍTÉS! (2024. október 29.)
A MAZSIHISZ a honlapján adott hírt arról, hogy a NÜB – Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete a 2024. október 28-i elnökségi ülésén dr. Schiffer János javaslatára arról határozott, hogy felajánlja Budapest fővárosnak az emlékmű tulajdonjogát.
Fotó: mazsihisz.hu
