A börtönparancsnokság előre bekérette a kérdéseket, aztán közölte: azokban a bulvársajtóra jellemző nyelvi klisék vannak, és az interjú alkalmas lehet a bűnözői életmód népszerűsítésére. Korábban két újságíró is könyvet írt, melyben felhasználták az általuk készített Roháč-interjúkat. Egyikük a bulvármédiában is többször publikált, ez mégsem volt kizáró ok. Náluk, bár a gyilkosságokról szóló műveik népszerűek voltak, nem feltételezték, hogy ezzel a bűnözést népszerűsítenék. Az Átlátszó újságíróját viszont gyakorlatilag kitiltották a börtönökből. Az ugyancsak megtiltott Portik-interjú ügyében a lap strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Jozef Roháč ügyvédje pedig azt közölte: ügyfele alkotmánybírósági eljárást kíván indítani, mivel az ügyben tett panaszát a büntetés-végrehajtási bíró elutasította.
A BVOP (Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága) tehát előre bekérette és kiértékelte a kérdéseket. „A kérelemmel kapcsolatos döntés meghozatala érdekében értékelésre kerültek az újságíró által megjelölt kérdések, melyek jellegéről megállapítható, hogy azok feltételezéseken alapulnak, jogerős bírósági ítéleteket és folyamatban lévő büntetőeljárásokat is érintenek, a válaszok a fogvatartott ezekkel összefüggő szubjektív véleményének nyilvánosságra kerülését segítenék elő” – írta a büntetés-végrehajtás parancsnokságának határozata. Melyben nyelvi szempontból is elemzik a kérdéseket, s arra jutnak: „Az újságíró kérdéseinek szóhasználatában olyan nyelvi klisékre, közhelynek számító nyelvi fordulatokra épít, amelyek a bulvár sajtóban rendszeresen előfordulnak és a bűnelkövetőket sikeres, tehetős, hatalommal bíró személyekként ábrázolják.”
„A társadalom számára az interjú elkészítésével a téma felszínen tartása azt a benyomást keltheti, hogy a »bűnözői életmód« a töltött szabadságvesztés dacára előnyös, hiszen jelentős befolyással, anyagi haszonnal jár” – folytatódik az indoklás. Aki az Átlátszót olvassa, nem állíthatja komolyan, hogy cikkeik a bűnözői életmódot helyesnek vagy követendőnek állítanák be, sőt. Az Átlátszó pont a hatalommal történő visszaélés leleplezésére jött létre. Az állam foglyul ejtésével zajló szervezett bűnözéstől a rendőri túlkapásokon át a politikai korrupcióig számos témával foglalkoznak.
A börtönparancsnokság meglehetősen abszurd következtetésre jut: „A várható válaszokon alapuló cikk megjelenése ezért azt sugallná, hogy a hatalom és a mások fölötti befolyás szerzésére irányuló – javarészt illegális – törekvések követendőek.” Egy hivatalos indoklásban elég furcsa a „várható válaszokon” kitétel. Ebből ugyanis az derül ki, hogy a BVOP tudhatta azt, amit az Átlátszó nem: hogy Jozef Roháč mit fog válaszolni a kérdésekre. Ha nem tudta, akkor feltételezte. S valamiért nem akarták, hogy ezek a várt, feltételezett válaszok elhangozzanak…
További részletek az Átlátszó hosszú, részletes cikkében: https://atlatszo.hu/kozugy/2023/12/07/abszurd-indokokkal-tiltotta-meg-a-buntetes-vegrehajtas-az-atlatszonak-a-rohac-interjut/
Fotó: Kovács Tamás (MTI) – Jozef Rohác a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperének tárgyalásán, a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében, 2016. március 31-én.